Egy haldokló anya utolsó kívánsága: megünnepelni Down-kóros fia első születésnapját

"Nem csak azért volt különleges, mert a fiam első születésnapját ünnepeltük, vagy mert annyi mindenen mentünk keresztül, míg idáig eljutottunk, hanem azért is, mert ez az egyetlen olyan születésnapja, amin vele lehetek. Meg kellett ünnepelnünk ezt az egy évet, amit együtt tölthettünk."

Jorie Rogers szervezetét egy nagyon ritka, gyógyíthatatlan rák támadta meg, melynek következtében tumorok keletkeztek mindenhol a testében. Az orvosok szerint a kapott sugárkezelések miatt Jorie-nak sosem lehetett volna gyermeke, így hát a kis Tristan megérkezése valódi csodának minősült, annak ellenére, hogy a fiúnál Down-kórt diagnosztizáltak. Az újdonsült anyuka örömei nem tarthattak sokáig: az orvosai szerint ugyanis a nő nem érheti meg fia második születésnapját. Éppen ezért is szerette volna annyira, hogy Tristan első születésnapja különleges legyen.



Ám az élet nem tündérmese, és erre Jorie is hamar rájött: ő csak különlegessé szerette volna varázsolni csodás kisfia első, és egyetlen vele töltött születésnapját, ám mivel az orvosi kezeléseinek számlái is befizetetlenül hevertek az asztalon, így nem volt miből megszervezni a party-t. Szerencsére azonban gyorsan jött a segítség: mikor Mrs. Rogers már feladta volna utolsó kívánságának megvalósítását, egy Illinois-i szeretetszolgálat felajánlotta segítségét.

Így esett tehát, hogy Tristan első születésnapján színes torta, ugrálóvár, de még bohóc is lehetett. A képek magukért beszélnek: édesanyjával együtt a kisfiú is boldogan kacagva élvezi a napot. "Amit kaptunk, sokkal több volt annál, mint amit valaha is álmodni mertem." - mondta Jorie.



Mivel Tristan még túl fiatal ahhoz, hogy bármire is emlékezzen a különleges ünneplésből, ezért édesanyja rengeteg fényképet és videót készíttetett, mint monda, emlékül, ha ő már nem lesz. "Szeretném, ha majd visszanézné ezeket a képeket, és meghallgatná a történeteket erről a napról, és tudná, hogy mennyire nagyon szerette őt édesanyja, és mennyit küzdött azért, hogy ezen a napon együtt lehessen vele."



Az ünneplés után Mrs. Rogers elhatározta, hogy befejezi a kezeléseket, és hazamegy, hogy békében élhesse le utolsó napjait, szeretett fia társaságában. "A rák sajnos elérte azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút. Mindent megtettünk, amit csak lehetett, de most már nincs remény. Szóval most hazamegyek, és békésen, olyan jól élem le hátralévő napjaimat, amennyire csak lehet. Igyekszem a legboldogabban eltölteni a maradék időmet a szeretteimmel.



forrás: dailymail