A művészettörténet legnagyobb cenzúra hadjárata

Miért takarták el fügefalevelekkel a szobrok intim testrészeit?Utazásaid során te is találkozhattál olyan szobrokkal, amelyeknek intim testrészeit lecsiszolták vagy fügefalevelekkel eltakarták. Ennek oka a művészettörténet legnagyobb cenzúra hadjárata, ami akkor kezdődött, amikor Michelangelo 1504-ben bemutatta a híres Dávid szobrát a Piazza della Signoria-n.

A bibliai alakról mintázott meztelen szobor alaposan megbotránkoztatta a firenzeieket és a katolikus papságot, ezért a hatóság hamarosan fügefalevéllel takarta el az alkotás „illetlen részeit”. Hatvan esztendővel később, néhány hónappal Michelangelo halála előtt, a katolikus egyház rendeletben tiltotta meg az emberalakoknak a „vágy izgató testrészeivel való” ábrázolását.

Ugyanebben az időben vette kezdetét az a keresztes hadjárat, amely a meztelen olasz szobrok ellen indult. Mivel ennek során általában fügefalevelekkel álcázták az intim testrészeket, ezért a történelem legnagyobb művészeti cenzúrája „Fügefalevél hadjárat” néven híresült el.

A középkorban az egyházi megrendelésre készült alkotásokon általában a bűnös, pokolra jutó embereket ábrázolták ádámkosztümben. Az 1400-as években megváltozott ez a helyzet, mert az itáliai művészek ismét felfedezték a klasszikus római és görög alkotásokat.

Ebben az időben a művészek abból a korból merítettek ihletet, amelyben nem volt erkölcstelen, ha meztelenül ábrázolták az embereket, mert ez a szépséget és az erőt jelképezte. Ezekből az antik művekből nyert inspirációt Donatello is a bronz Dávid szobrához, ami a tudósok szerint az első teljesen meztelen emberalak az ókor óta.

A Dávid szobor rossz fogadtatása nem törte meg Michelangelo karrierjét, ugyanis sok megrendelést kapott az egyháztól, ám a művész nem élhetett az alkotás szabadságával, mert a Vatikán figyelmeztette, ha úgy ítélték meg, hogy Michelangelo átlépte a jó ízlés határát.

Pontosan ez történt 40 évvel a Dávid szobor leleplezése után, amikor Michelangelo a Sixtus-kápolna mennyezetére festette az Utolsó Ítéletet. A művész a festmény minden alakját, rangtól és ruhától megfosztva ábrázolta.Michelangelo ezzel kiborította a magas rangú egyházi személyeket, akik szerint egy ilyen festmény a bordélyba való, nem kápolnába. Néhány bíboros azt követelte, hogy cenzúrázzák a freskót. Ezek a hangos kritikák voltak azok, amelyek miatt elindult a Fügefalevél hadjárat, amit 1563-ban tett hivatalossá a Tridenti zsinat.

A tilalom miatt Itáliában, de főleg Rómában, minden akt szoborra fém fügeleveleket barkácsoltak. A gipsz és márvány alkotások nagy részét egyszerűen „kasztrálták”, ugyanis lecsiszolták a kifogásolt testrészeket.

A hadjáratnak nem csak a szobrok estek áldozatául, hanem a festmények is. Michelangelo Utolsó Ítélet freskóját kétszer festették át az 1500-as években, majd az 1700-as években ismét ruhákkal egészítették ki a festményt.

A hadjárat óta sok szoborról lekerült a fügefalevél, az elmúlt 40 évben pedig helyreállították Masaccio Ádám és Éva alkotását és az Utolsó Ítéletet is. Ennek ellenére még ma is számos szobor található oda nem illő fügefalevelekkel, míg a megcsonkított alkotások továbbra is hiányosak.

Miért pont fügefalevél: Nem Michelangelo botrányos szobrával kezdődött a fügefalevél szerepe a művészettörténetben, ugyanis a növény kulturális jelentősége Ádám és Éva bibliai történetével kezdődött.

A Bibliában az áll, hogy miután az első emberpár evett a tudás fájának a gyümölcséből, megijedt a saját meztelenségétől. Ádám és Éva fügefalevelekből készített ágyékkötőkkel takarták el magukat. A kereszténység ebből a történetből azt következtetést vonta le, hogy a meztelenség szégyenletes, bűnös dolog.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)