• -7 ℃ / -6 ℃

Az Y-generáció felé fordul a berlini magyar kulturális intézet

Az alkotói folyamatra összpontosító, környezetével és a világ változásával párbeszédet folytató és a digitális átalakulással megjelent Y-generációra támaszkodó "interdiszciplináris kreatív központként" kívánja működtetni a külföldi magyar kulturális intézetek hálózatának berlini tagját, a Collegium Hungaricum Berlint (CHB) az intézmény igazgatója, Kopek Gábor.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) korábbi rektora az MTI-nek elmondta, hogy az intézet eddigi történetének "legprogresszívebb és legvilágosabb" időszaka az alapítás korszaka - az 1920-as évek közepe.

egoizmus-es-depresszio-az-y-generacio_image_10282020_16-9

Az alapítók, felismerve a nemzeti kulturális értékek nemzetközi "láthatóságának" jelentőségét, az adott, progresszív társadalmi közegben létrehozott szerves kapcsolódással ma is érvényes programot adtak a Collegium Hungaricumoknak.Az intézetek azonban nem lehetnek statikusak, nem közvetíthetik "szellemi végállomásként" ugyanazt ugyanúgy, mint hosszú évtizedekkel ezelőtt - hangsúlyozta Kopek Gábor.

Rámutatott, hogy a külföldi magyar kulturális képviseletekhez hasonló hálózatok világszerte "komoly identitászavarral" küzdenek, még olyan országok esetében is, amelyek nyelve világnyelv.

Az identitásválság a többi között annak tulajdonítható, hogy a szélesebb - politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális - környezet "mindennek mondható, csak rendezettnek és biztonságosnak nem", és annak is van szerepe, hogy hosszabb időtávot tekintve folyamatosan csökken a finanszírozás, ami szintén globális, nem csak magyar jelenség.

A fő probléma azonban "a befogadói oldal nagyon erős átrendeződése", ami a "digitalizmus korának" fejleménye.

A "befogadói attitűd", hozzáállás egészen más, mint akár 20 évvel ezelőtt, így nem lehet sem ugyanazokkal a tartalmakkal, sem ugyanazokkal az eszközökkel elérni a befogadói közeget és tartós "láthatóságra" szert tenni.
Ezért megkérdőjeleződnek a kulturális képviseletekben mélyen beágyazódott és amúgy komoly értéket képviselő rutinok, megszokások.

Elég csak meggondolni, hogy mit jelent a könyvtár a 19.században és mit jelent a 21.században."Lehet minderről nem tudomást venni, de attól nem lesz jobb" - mondta Kopek Gábor.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kulturális képviselet "lokalitását" sem, gondoskodni kell arról, hogy tevékenysége versenyképes legyen saját környezetében.
Ebből a szempontból Berlin különösen nehéz terep.

Németország és azon belül Berlin ugyanis az aranykorként is emlegetett 1920-as évekhez hasonló korszakát éli."Mindenki itt akar lenni, vagy legalább egyszer látszódni akar" - emelte ki a CHB igazgatója.

Ehhez Kopek Gábor szerint a magyar-német kapcsolatokon túl nemzetközileg is "értelmezhetővé" kell válnia a CHB tevékenységének.

Mint mondta, irtózik a kultúrház műfajától, vagyis attól, hogy "konzervanyagok bemutatásával fogalmazzuk meg magunkat, és - pusztán az intézmény önadminisztrációja miatt - középszerű történeteket mutassunk be, amelyek az adott város társadalmi közegében súlytalanok maradnak".

"Ezt nagy ívben el akarjuk kerülni, akár a saját helyzetünket nehezítve ezzel" - húzta alá Kopek Gábor.

A CHB a kiemelkedő magyarországi kulturális értékeket a helyi "természetes közegben" akarja megmutatni, kiállítani, olyan múzeumi, galériai, színházi kapcsolatrendszerbe becsatornázva, amelynek révén a helyiek "látják is ezeket az értékeket, vagyis a természetes közönség, látogatottság szinte automatikusan biztosított".

A CHB ennek megfelelően kreatív központként, "produkciós házként" működik, ami interdiszciplinaritást, műfaji határokon való átlépést feltételez.Erre a folyamatalapú működésre példa a CHB és a világhírű berlini művészeti és kommunikációs ügynökség, az ART+COM januárban indított, az intézmény falai között működő médialaborja, amelyben "folyamatosan zajlik az Y-generáció jelenléte és a gondolkodás arról, hogy mire való mindaz, ami körülvesz minket, mit gondolunk a fenntarthatóságról, a közös emberi létezésről".

Az "érték és a szépség" ebben a párbeszéd, az együttlét és az "együtt csinálás", és fontos szempont a magyar és a német partnerek "összevezetése", hogy a két kulturális közeg "lássa egymást és képes legyen az együttműködésre".A CHB lehetőséget akar adni a Magyarországon megjelenő kreativitásnak és a hazai Y-generációnak, hozzájárulva ahhoz, hogy magyarországi kreatívok kiterjeszthessék jelenlét-alapú kapcsolathálójukat Németországban - mondta az intézet vezetője.

Hangsúlyozta, hogy a párbeszéd az Y-generációval nem mások kizárását jelenti, csupán azt mutatja, hogy "értjük, legalábbis reméljük, hogy értjük, hogy hol kell keresni a problémákat és miben kell képben lenni".

Rámutatott, hogy a "bájtok kora" alapvető változás a világban, és ennek jelentőségének, mélységének megértése sokkal lassabban halad, mint a digitalizáció révén kialakult új technológiák használatának gyakorlata.

Kopek Gábor hangsúlyozta, hogy tevékenységük alapelve a professzionalizmus, amihez elengedhetetlennek tartja az önbizalmat.Magyarországon sok mindent gátol az önismeret és az önbizalom hiánya, holott a magyaroknak minden adottságuk megvan az egyenrangú párbeszédre.

"Nem vagyunk mi tehetségesebbek másoknál, de vagyunk olyan tehetségesek, mint mások" - mondta Kopek Gábor.

MTI

Hozzászólások


Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabját mutatja be Alföldi Róbert főszereplésével, Znamenák István rendezésében pénteken a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház. Molnár Ferenc 1929-es ví...

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Vlagyimir Putyin orosz elnök orosz állampolgárságot adományozott Steven Seagal amerikai filmszínésznek és harcművésznek - közölte csütörtökön a Kreml. A 64 éves, hét danos aikido mester és volt hol...

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszáságairól is szól Sofi Oksanen Budapest Nagydíjas finn írónő Norma című új regénye, amelyet csütörtökön mutatnak be Budapesten. A regény története szerint amikor a...

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Egy Kossuth Lajos által ajándékozott legyező bemutatójával indult a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) programsorozata szerdán, a Tudomány napja előestéjén. Varga Benedek főigazgató az emléktárgyhoz kapcs...

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Jövőre is megrendezi és országos megjelenésű tematikus programsorozattá terjeszti ki a Magyar Filmhetet a Magyar Filmakadémia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Nemzeti Filmalap...

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságokat rendeznek szombaton a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban: az egész napos ludas-rendezvényen hagyományőrző együttesek lépnek fel, kézműves foglalkozásokat, munkabemutatókat, k...


Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

December elsejétől látható a mozikban a Wellhello slágerei által inspirált #Sohavégetnemérős című zenés játékfilm, amelyben a Fluor Tomi és Diaz alkotta népszerű duó is szerepel. Nem akartunk színé...

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Törőcsik Mari címmel csütörtökön kerül a boltokba Bérczes László beszélgetőkönyve, amelyből a nemzet színészének pályáját és civil életét, személyiségét, gondolatait és emlékeit is megismerheti a közö...

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Az alkotói válságról, a szabadságkereséséről és az azzal járó bizonytalan életről szól Alain Guiraudie francia rendező Állva maradni című filmje, amit csütörtöktől vetítenek a magyar mozikban. A sz...

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

A legendás színész-szinkronszínész bizakodó szeptemberi interjúját láthatjuk, amikor azt mondta, hogy „Először a kardhal, aztán meg a remény hal meg.” Józsa Imre a színpadon 40 éven keresztül ját...

http://ujhazak.com