Budavár napja - május 21.
1849. május 21-én a magyar erők győzelmével ért véget az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának legfontosabb ostroma.
Than Mór: A budai vár visszavétele
Az esemény leginkább Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regényéből, illetve a regény alapján készült filmből ismert.
Budának nem ez volt az első nagy ostroma. A török visszafoglalási hadjárat idején 1686-ban kerül sor a fővárosnak számító Buda felszabadítására a 145 éves török uralom alól. A vár katonai szempontból már akkor sem számított korszerűnek, de a XIX. századra kifejezetten elavult. Az 1849-es siker a magas szintű szakmai vezetésnek és az elszántságnak volt köszönhető.
1849-ben Windischgrätz fő célja Buda és pest elfoglalása volt. A császári csapatok élére Heinrich Hentzi vezérőrnagyot nevezték ki. A várvédő katonaságot osztrák és kényszerrel toborzott olasz katonák alkották.
Görgei Artúr békés kísérlete nem járt eredménnyel. Május 4-én megadásra szólítottak fel a császáriakat, és becsületes hadifogságot ajánlott cserébe. Kmety György támadott először. Kudarca nyilvánvalóvá tette, hogy a várat gyorsan nem lehet elfoglalni. A döntő rohamot 21-én hajnalban indították. Reggel 7-kor már a magyarok kezére került a vár. Hentzi elesett. A magyarok veszteség 370 fő volt, mintegy 700-an sebesültek meg.
A magyar győzelem napja több szempontból is fordulópontot jelentett a szabadságharc menetében. Az ifjú Ferenc József császár megállapodott I. Miklós orosz cárral kétszázezer orosz katona bevetéséről.
Buda bevételének jelentőségét különbözőképp látták a kortársak és az utókor is. Görgei így írt naplójában. "Buda ostroma volt a legnagyobb hiba, amelyet elkövethettünk, mert ez meggátolt bennünket abban, hogy kihasználjuk az osztrákok fölött Nagysallónál (április) aratott győzelmünket." Mások szerint a magyar győzelemnek nagy jelentősége volt az ország nemzetközi megítélésében.
1992 óta az ostrom emlékére május 21-e a Magyar Honvédelem Napja. 2013-ban a Várnegyed nemzeti emlékhellyel gazdagodott, emlékoszlopot avattak a jeles nap tiszteletére, amelyet Hende Csaba honvédelmi miniszter avatott fel. Ezzel az ország nemzeti emlékhelyeinek száma tizenegyre bővült.
Than Mór: A budai vár visszavételeAz esemény leginkább Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regényéből, illetve a regény alapján készült filmből ismert.
Budának nem ez volt az első nagy ostroma. A török visszafoglalási hadjárat idején 1686-ban kerül sor a fővárosnak számító Buda felszabadítására a 145 éves török uralom alól. A vár katonai szempontból már akkor sem számított korszerűnek, de a XIX. századra kifejezetten elavult. Az 1849-es siker a magas szintű szakmai vezetésnek és az elszántságnak volt köszönhető.
1849-ben Windischgrätz fő célja Buda és pest elfoglalása volt. A császári csapatok élére Heinrich Hentzi vezérőrnagyot nevezték ki. A várvédő katonaságot osztrák és kényszerrel toborzott olasz katonák alkották.
Görgei Artúr békés kísérlete nem járt eredménnyel. Május 4-én megadásra szólítottak fel a császáriakat, és becsületes hadifogságot ajánlott cserébe. Kmety György támadott először. Kudarca nyilvánvalóvá tette, hogy a várat gyorsan nem lehet elfoglalni. A döntő rohamot 21-én hajnalban indították. Reggel 7-kor már a magyarok kezére került a vár. Hentzi elesett. A magyarok veszteség 370 fő volt, mintegy 700-an sebesültek meg.
A magyar győzelem napja több szempontból is fordulópontot jelentett a szabadságharc menetében. Az ifjú Ferenc József császár megállapodott I. Miklós orosz cárral kétszázezer orosz katona bevetéséről.
Buda bevételének jelentőségét különbözőképp látták a kortársak és az utókor is. Görgei így írt naplójában. "Buda ostroma volt a legnagyobb hiba, amelyet elkövethettünk, mert ez meggátolt bennünket abban, hogy kihasználjuk az osztrákok fölött Nagysallónál (április) aratott győzelmünket." Mások szerint a magyar győzelemnek nagy jelentősége volt az ország nemzetközi megítélésében.
1992 óta az ostrom emlékére május 21-e a Magyar Honvédelem Napja. 2013-ban a Várnegyed nemzeti emlékhellyel gazdagodott, emlékoszlopot avattak a jeles nap tiszteletére, amelyet Hende Csaba honvédelmi miniszter avatott fel. Ezzel az ország nemzeti emlékhelyeinek száma tizenegyre bővült.
Hozzászólások