Elsősorban zenei programokat kínálnak a Kolozsvári Zsidó Napokon
Elsősorban zenei programokkal várják a csütörtökön kezdődő második Kolozsvári Zsidó Napokon a közönséget.
A négynapos rendezvénysorozatot csütörtök este a kolozsvári zsinagógában nyitják meg, ahol az ünnepi beszédek után erdélyi és máramarosi zsidó népzene csendül fel kolozsvári előadók tolmácsolásában. Amint a szervezők ígérik, a jiddis népdalok néha átcsapnak a jazz, a blues vagy épp a táncdalok világába is.
Pénteken Gauditorium-koncertre hívják az érdeklődőket a Tranzit Házba, ahol magyar és más kelet-európai klezmer népzenei feldolgozások, versmegzenésítések csendülnek fel világzenei körutazással, hangszerbemutatóval, etno-jazz improvizációkkal gazdagítva. Szombaton a Dina zenekar koncertezik a zsinagógában, szefárd, ladino, jiddis, héber és magyar népzenei dallamokat szólaltatva meg különleges feldolgozásokban.
A zsidó napok részeként szombaton az erdélyi és a kolozsvári zsidóság történetéről hangzanak el előadások a zsinagógában, vasárnap a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban Márton Áron római katolikus püspökre, a népek igazára emlékeznek.
A Kolozsvári Zsidó Napokat a Dialógus Egyesület, a Kolozsvári Zsidó Hitközség, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Határtalan Kultúra egyesület szervezi. Amint Deák Andrea főszervező az MTI-nek elmondta: a rendezvényeket a kolozsvári önkormányzat és Magyarország Külügyi és Külgazdasági Minisztériuma is támogatta.
A főszervező szerint azért helyezték a zenei programokra a hangsúlyt, mert a zene olyan egyetemes művészeti ág, amelynek nincsenek nyelvi korlátai, bármilyen nemzetiségű és anyanyelvű közönséget meg tud érinteni.
Hozzátette, fontosnak érezték, hogy a Márton Áron-emlékév keretében az erdélyi püspökre is emlékezzenek, aki minden diktatúra ellensége volt, és a zsidók elhurcolása ellen is felszólalt. Megjegyezte: a zsidó kultúra és a magyar kultúra között inkább csak kreált különbségek vannak.
"Valaha békében éltünk, és remélem, békében fogunk élni a jövőben is. Egy olyan városban, mint Kolozsvár, amely mindig is soknemzetiségű, sok kultúrájú volt, fontosnak tartjuk azt, hogy a sokszínűséget a zsidó napokkal is kifejezzük" - fogalmazott Deák Andrea.
A Kolozsvári Zsidó Hitközség honlapján elérhető adatok szerint 1941-ben a mintegy 111 ezer lakosú Kolozsváron a lakosság 15,1 százaléka volt zsidó származású. A helyi zsidó hitközségnek jelenleg mintegy négyszáz tagja van, többségük magyar anyanyelvű.
MTI
A négynapos rendezvénysorozatot csütörtök este a kolozsvári zsinagógában nyitják meg, ahol az ünnepi beszédek után erdélyi és máramarosi zsidó népzene csendül fel kolozsvári előadók tolmácsolásában. Amint a szervezők ígérik, a jiddis népdalok néha átcsapnak a jazz, a blues vagy épp a táncdalok világába is.
Pénteken Gauditorium-koncertre hívják az érdeklődőket a Tranzit Házba, ahol magyar és más kelet-európai klezmer népzenei feldolgozások, versmegzenésítések csendülnek fel világzenei körutazással, hangszerbemutatóval, etno-jazz improvizációkkal gazdagítva. Szombaton a Dina zenekar koncertezik a zsinagógában, szefárd, ladino, jiddis, héber és magyar népzenei dallamokat szólaltatva meg különleges feldolgozásokban.
A zsidó napok részeként szombaton az erdélyi és a kolozsvári zsidóság történetéről hangzanak el előadások a zsinagógában, vasárnap a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban Márton Áron római katolikus püspökre, a népek igazára emlékeznek.
A Kolozsvári Zsidó Napokat a Dialógus Egyesület, a Kolozsvári Zsidó Hitközség, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Határtalan Kultúra egyesület szervezi. Amint Deák Andrea főszervező az MTI-nek elmondta: a rendezvényeket a kolozsvári önkormányzat és Magyarország Külügyi és Külgazdasági Minisztériuma is támogatta.
A főszervező szerint azért helyezték a zenei programokra a hangsúlyt, mert a zene olyan egyetemes művészeti ág, amelynek nincsenek nyelvi korlátai, bármilyen nemzetiségű és anyanyelvű közönséget meg tud érinteni.
Hozzátette, fontosnak érezték, hogy a Márton Áron-emlékév keretében az erdélyi püspökre is emlékezzenek, aki minden diktatúra ellensége volt, és a zsidók elhurcolása ellen is felszólalt. Megjegyezte: a zsidó kultúra és a magyar kultúra között inkább csak kreált különbségek vannak.
"Valaha békében éltünk, és remélem, békében fogunk élni a jövőben is. Egy olyan városban, mint Kolozsvár, amely mindig is soknemzetiségű, sok kultúrájú volt, fontosnak tartjuk azt, hogy a sokszínűséget a zsidó napokkal is kifejezzük" - fogalmazott Deák Andrea.
A Kolozsvári Zsidó Hitközség honlapján elérhető adatok szerint 1941-ben a mintegy 111 ezer lakosú Kolozsváron a lakosság 15,1 százaléka volt zsidó származású. A helyi zsidó hitközségnek jelenleg mintegy négyszáz tagja van, többségük magyar anyanyelvű.
MTI
Hozzászólások