Három tagintézményét is újranyitja a Magyar Nemzeti Múzeum
Az MNM országos hálózatához három olyan intézmény is tartozik, amely Pest megyén kívül található és szabadtéri kiállítással is rendelkezik. Ennek köszönhetően a családos és egyéni látogatók három helyszínen, három témakörben is találhatnak olyan programot, amely feledteti az elmúlt hónapok megpróbáltatásait - közölte az MTI-vel a Nemzeti Múzeum, hangsúlyozva: a szabadtéri kiállítások a járványügyi szabályok betartása mellett tekinthetők meg.
A vértesszőlősi kiállítóhely különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat mutat be, a vértesszőlősi mésztufa bányában tárták fel ugyanis Magyarország legidősebb, mintegy 400 ezer éves régészeti lelőhelyét. A két feltárt és bemutatott lelőhely az előkerült milliónyi kőeszközzel, zsíros csontokkal táplált tűzhelyekkel, a vadászott állatok csontjaival és emberi tejfogakkal valamint egy tarkócsonttal egyedülálló képet nyújt a korai, úgynevezett heidelbergi típusú ember életéről - emlékeztet a közlemény.
A most megnyíló kiállítóhely elsősorban egyéni látogatókra számít, akik a megszokott jegyárak mellett léphetnek be a területre. A járványhelyzet miatt csoportokat csak legfeljebb 10 fős egységekben fogadnak. A Veszprém és Balatonfüred között, Nemesvámoson található Villa Romana Baláca kiállítóhely a római kori Pannonia legnagyobb ismert villagazdaságát mutatja be.
Péntektől a park, a romkert, a kőtár és a fogadóépület is látogatható egyéni és családos vendégek számára. A mozaikokat és falfestményeket bemutató központi villaépület egész évben zárva marad a tetőzeten zajló munkálatok miatt, a többi épület ezért a felújítás ideje alatt csökkentett jegyárak mellett tekinthető meg.
A járványhelyzet miatt csoportokat (10 fő fölött, nem egy háztartásban élők) itt is csak szakaszosan fogadnak, valamint a kiállítóhelyen egyidejűleg legfeljebb 100 fő tartózkodhat. Balassagyarmaton az MNM Palóc Múzeumának szomszédságában létesült Magyarország első áttelepített épületekből álló szabadtéri múzeuma; a fából készült lakóházat, istállót, pajtát 1932 és 1934 között szállították ide Karancskesziből és Bocsárlapujtőről.
Az épületegyüttes jellegzetes palóc porta képét mutatja a 18-19. század fordulójáról, a berendezés pedig egy több generációs nagycsalád életterét idézi. A parasztporta mellett épült fel utóbb a 19. század végi, szandai kiskápolna másolata, benne öltöztethető Mária-szobor, itt látható továbbá egy jellegzetes Karancs-vidéki, útmenti faragott feszület rekonstrukciója is.
A járványhelyzet miatt a kiállítóhelyen egyidejűleg legfeljebb 10 fő tartózkodhat. Az MNM mindhárom helyszínen kialakította a látogatók és a dolgozók egészségének védelmét szolgáló és a járványügyi szabályoknak megfelelő beléptetés és biztonságos múzeumlátogatás rendszerét. A járványhelyzet miatt turistabuszok fogadása egyik kiállítóhely parkolójában sem lehetséges - közölte a Magyar Nemzeti Múzeum.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások