Japán kulturális értékeivel várja az európai turistákat

A japán Kanszai régió három prefektúrája, Hjogó, Tottori és Kiotó a 2020-as tokiói olimpiáig külföldön ismeretlen termálfürdőivel, nemzeti parkjaival, kulturális örökségével és gasztronómiájával ötszörösére szeretné növelni az európai turisták számát.

A fukusimai atomerőmű katasztrófája utáni drasztikus visszaesést követően 2014-hez képest tavaly csaknem 50 százalékkal emelkedett a Japánba látogató külföldi turisták száma, megközelítetve a 20 milliót, ami rekordnak számít.

Mt.-Fuji-2

A látványos növekedés csalóka, mert a turisták többsége csak a Tokiótól Oszakáig vezető úgynevezett Arany Úton megy végig. A metropoliszok ellentétét képező autentikus vidéki tájakon alig fordul meg külföldi, pedig majdnem 3 ezer fürdővárosban kiválóan kiépített infrastruktúra, nyugati színvonalú hotelek és panziók várják a látogatókat, valamint a világ legjobb séfjeit megihlető éttermek.

Japánt főleg a szomszédos ázsiai országok középosztálybeli turistái keresik fel. A kínaiak aránya egy év alatt 107 százalékkal nőtt a dél-koreaiak, a tajvaniak és a hongkongiak előtt, akik a többi ázsiai nemzettel együtt a szigetországba látogató turisták 83 százalékát teszik ki. A csoportosan utazó ázsiaiak elsősorban vásárolni érkeznek a japán nagyvárosokba és csupán alig néhány napot maradnak.

Mindezek tudatában fogott össze Japán 47 prefektúrája közül 3 az ország középső részén, a Honsú-szigeten található Hjogó, Tottori és Kiotó annak érdekében, hogy a hosszabb időre érkező és szívesebben költekező amerikai és európai turistákat a vidéki tájakra vonzza.

A Japán-tenger partján elterülő három megye területén található a Sanin Kaigan Geopark. A természetvédelmi terület legfőbb látványosságai a tengerparton 16 kilométer hosszan emelkedő, a szél és eső által formázott, csodálatos látványt nyújtó homokdűnék Tottori város határában, valamint a feketecsőrű gólyák telepe a hegyekkel körülölelt Tojookában.

Az európai fehér gólyával rokonságban álló, de jóval nagyobb madárból már csak 2 ezer létezik, főként Oroszországban és Kínában. Japánban alig kétszázat nevelnek a ritka fajból annyira védetten, hogy azok télen sem vándorolnak el.

A feketecsőrű gólya valójában 1971-ben kihalt Japánban, Oroszországból hozott példányokkal indították el a reprodukciós programot, amelynek eredményeként 1989-ben születtek először gólyák a természetvédelmi parkban. Tíz évvel ezelőtt pedig szabadon engedték az első fogságban született és nevelkedett példányokat.

"Ezek a gólyák prefektúránk jelképei, a nemzeti természeti örökség részét képezik" - mondta az MTI-nek Nakagai Muneharu, Tojooka polgármestere. "A kultúránkról egyszerre kell helyi és globális szinten gondolkodnunk. Tudatni szeretnénk a világgal, hogy miben vagyunk egyediek azon túl, amit Japánról ismernek. A technológiai fejlődés és a természeti élet megőrzése nálunk egyszerre van jelen. Ennek jelképe a gólyapark és a természetvédelmi övezet" - tette hozzá.

A polgármester másik büszkesége a közeli Kinoszaki, a régió egyik legnépszerűbb fürdővárosa hét fürdőházával, a földrengéseket követően újjáépített hagyományos fa épületeivel, az ajándékboltokkal teli, festői főutcájával, ahol a kimonó egyszerűbb, pamutból készülő változatát, a jukatát viselő japánok között időnként európai turisták is feltűnnek.

Az onszenek, a természeti környezetben található, ásványokban gazdag termálfürdők Japán legfőbb természeti kincsei. A víz a vulkanikus eredetű, természetes hőforrásokban 45-50 fokos. Az onszen kultúra a japán mindennapok része: családok, kollégák, baráti társaságok együtt járnak kikapcsolódni a szigorú etikett alapján meghatározott bel- és kültéri fürdőzésekre. A nemek szerint elkülönített medencékbe csak szappanos mosakodás után, meztelenül szabad belépni.

A közeli Jumurában található Japán legmelegebb, 98 fokos vízű onszene. Miszasza pedig a rádiumban gazdag, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású termálvizével hirdeti magát. Ezzel úttörőnek számít, ugyanis a termálvizek gyógyító hatásainak kiaknázásával még csak most próbálkozik Japán.

Agisi Juko, a Hokkaidói Egyetem professzora a magyar gyógyfürdők terápiáinak tanulmányozásával elsők között próbálja meghonosítani a gyógyturizmust Japán egyik legelegánsabb és legrégibb fürdőhelyén, a több mint 1300 éves Arimában. A másfél milliós Kóbétól alig félórára, a Rokkó-hegyen található onszenben az 1980-as évek ingatlanboomja idején húzták fel azokat a hatalmas komplexumokat, amelyek a főszezonon kívül kihasználatlanok, a ritka külföldi vendégeket tárt karokkal várják.

A 45 ezer külföldi lakosa miatt kulturálisan az egyik legnyitottabbnak számító Kóbe az ország negyedik legnagyobb kikötője, tucatnyi világcégnek van ott a központja. A gazdasági virágzásra büszke Ido Tosizó prefektus a világon a legízesebbnek és legdrágábbnak tartott kóbei marhahúsra is felhívta a figyelmet, és arra, hogy a nemzeti ital, a szaké 75 százalékát ott készítik.

Kóbe teljesen újjáépített modern tengerparti városközpontjában hozták létre a Hansin-Avadzsi Földrengés Emlékmúzeumát. Japán történelmének egyik legerősebb, a Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű földrengése 6437 áldozatot követelt 1995. január 17-én. Az alig 21 másodpercig tartó katasztrófában 40 ezren sérültek meg és több mint 240 ezer épület megsemmisült. Az üvegfalú modern központra ugyanaz jellemző, mint a régió többi múzeumára: a gazdag gyűjtemény üresen kong.

A nyugdíjas, többségében önkéntes személyzet idegen nyelvet nem beszél, pedig a földrengést hang- és fényhatásokkal megidéző panorámaterem mellett korabeli dokumentumfilmek, személyes tárgyak, valamint a természeti katasztrófák megelőzésére koncentráló oktató programok is várják az érdeklődőket.

Hasonló kép fogadja a látogatókat a japán képregények, a mangák szerzőinek városában, Tottoriban, az 1978 óta működő Watanabe Művészeti Múzeumban. Ott található Japán egyik leggazdagabb szamuráj harcművészeti gyűjteménye, amely a nyitás óta soha nem hagyta el az épületet. Bárki felpróbálhatja az eredeti páncélokat és megcsodálhatja a korabeli viseleteket, kézbe veheti a hétköznapi tárgyakat, a fegyvereket és az ékszekereket. A jobbára látogatók nélkül nyitva tartó múzeumban kizárólag japán nyelvű feliratok találhatók.

A Japán egykori legfőbb kereskedelmi útvonalán található Sizuban pedig az óriásfenyőkből épült, negyvenszobás egykori Isitani vendégházból átalakított múzeumban és a hozzá tartozó meseszerű japánkertben a külföldi turisták a hagyományos japán életmód alapjaival ismerkedhetnek.

unesco2

"A japánok tisztában vannak a második világháborút követő gazdasági fejlődésükkel, de a saját kultúrájukat csak most kezdik felfedezni" - mondta az MTI-nek Anthony Lieven Tottoriban. Az önkormányzat francia referense úgy látja, hogy a japánok számára sokáig kizárólag Európa jelentette a kultúrát. A külföldről érkező pozitív visszajelzéseknek köszönhetően kezdték el értékelni saját kultúrájukat, amelynek bemutatását fokozatosan próbálják a turizmusfejlesztésben hasznosítani. Ennek viszont óriási akadálya, hogy nem beszélnek nyelveket.

Természetesen kivételek is akadnak. Ilyen a régió leglátogatottabb turista látványossága, a himedzsi várkastély, amely 1993 óta az UNESCO világörökségi helyszíne. Öt év teljes körű felújítás után egy évvel ezelőtt nyitotta meg újra a kapuit, azóta 2,5 millió látogatót vonzott. Messziről fehérlő falairól kapta a fehér kócsag becenevet.

A hadakozó fejedelemségek korában mind a 250 japán tartomány hasonló végvárral rendelkezett, de a fából készült kastélyok közül csak 12 maradt fent. Himedzsi 47 méter magas tornyait soha nem érte támadás, a labirintusszerű, lenyűgöző építményrendszer teljesen épen megmaradt, a második világháborús bombázások és a földrengések is megkímélték.

Hokkaidó Hokkaidó

Itt forgatta Akira Kuroszava 1980-ban Az árnyéklovas, majd 1985-ben a Ran-Káosz című filmjét, és itt készült 2003-ban Az utolsó szamuráj Tom Cruise-zal a főszerepben. Ahogyan a legutóbbi cannes-i fesztiválon a legjobb rendezés díját elnyert The Assasin is, a tajvani Hu Hsziao-hszien alkotása.

Szintén pozitív példa az egykori Szovjetunióban raboskodott japán hadifoglyok emlékére 1988-ban Maizuruban létrehozott emlékmúzeum, amely angol nyelvű magyarázatokkal és honlappal is büszkélkedhet.

A második világháborús vereséget követően Japán 660 ezer fogságba esett katonáját 13 éven át telepítette haza Szibériából. A hadifoglyok hajókkal érkeztek 18 kikötőbe, köztük Maizuruba. A kikötőváros múzeumában az egykori hadifoglyok használati tárgyait, leveleit, fotóit, naplóit és egyéb dokumentumait gyűjtötték egybe, valamint a munkatáborokban készült rajzaikat, amelyek közül ezer az állandó kiállításon is megtekinthető.

A ritka gyűjteményt az UNESCO tavaly októberben nyilvánította a világörökség részévé, s ennek köszönhetően a korábbi évi 80 ezerről tavaly 100 ezerre emelkedett a látogatók száma - mondta Jamasita Miharu igazgató.

Az egykori császári fővárosban, Kiotóban több mint 1600 buddhista templom és 800 sintó szentély várja a látogatókat, amelyek közül húsz világörökségi helyszín. A Japán kulturális fővárosának tekintett másfél milliós Kiotó gazdasági virágzásában a turizmus már évek óta fontos szerepet játszik.

Hokkaidó Hokkaidó

Hirai Jukó, a prefektúra turisztikai igazgatója olyan kulturális örökségekre szeretné ráirányítani a figyelmet, amelyek külföldön még ismeretlennek számítanak. Ilyen az 1994 óta UNESCO-védettséget élvező több mint ezeréves Bjódóin buddhista templom a Kiotóhoz közeli Udzsi városkában, vagy az 1661-ben alapított Manpuku-dzsi buddhista iskola impozáns épületegyüttese és hatalmas parkja. A leglátványosabb kétségkívül a Fusimi Inari sintó vallású szentély az Inari-hegy lábánál. Imacsarnokához 30 ezer vörösre festett szentélykapu alatt lehet eljutni a cédrusok árnyékában.

A Kiotó körüli félsziget sziklás partvidékének függővasúttal megközelíthető kilátóiból csodálatos kilátás nyílik a Japán-tenger mély öbleire, köztük a Mijazu-öblölre, amelyen 3,5 kilométeren nyúlik át egy száz méter széles, fenyőkkel borított homokpad.

A japánok egyszerűen csak Amanohasidaténak, azaz a menny hídjának nevezik, és hazájuk három legszebb tájképéhez sorolják. Az ötszáz házból álló Ine halászfalucska pedig arról híres, hogy csak itt, az 1754 óta családi vállalkozásban működő Mukai-házban készítenek rosé szakét.

A fekete rizsből erjesztett nedű annyira különleges, hogy azt a világ egyik leghíresebb éttermében, a koppenhágai Nomában is felszolgálják.

MTI

Hozzászólások

Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabját mutatja be Alföldi Róbert főszereplésével, Znamenák István rendezésében pénteken a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház. Molnár Ferenc 1929-es ví...

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Vlagyimir Putyin orosz elnök orosz állampolgárságot adományozott Steven Seagal amerikai filmszínésznek és harcművésznek - közölte csütörtökön a Kreml. A 64 éves, hét danos aikido mester és volt hol...

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszáságairól is szól Sofi Oksanen Budapest Nagydíjas finn írónő Norma című új regénye, amelyet csütörtökön mutatnak be Budapesten. A regény története szerint amikor a...

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Egy Kossuth Lajos által ajándékozott legyező bemutatójával indult a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) programsorozata szerdán, a Tudomány napja előestéjén. Varga Benedek főigazgató az emléktárgyhoz kapcs...

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Jövőre is megrendezi és országos megjelenésű tematikus programsorozattá terjeszti ki a Magyar Filmhetet a Magyar Filmakadémia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Nemzeti Filmalap...

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságokat rendeznek szombaton a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban: az egész napos ludas-rendezvényen hagyományőrző együttesek lépnek fel, kézműves foglalkozásokat, munkabemutatókat, k...

Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

December elsejétől látható a mozikban a Wellhello slágerei által inspirált #Sohavégetnemérős című zenés játékfilm, amelyben a Fluor Tomi és Diaz alkotta népszerű duó is szerepel. Nem akartunk színé...

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Törőcsik Mari címmel csütörtökön kerül a boltokba Bérczes László beszélgetőkönyve, amelyből a nemzet színészének pályáját és civil életét, személyiségét, gondolatait és emlékeit is megismerheti a közö...

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Az alkotói válságról, a szabadságkereséséről és az azzal járó bizonytalan életről szól Alain Guiraudie francia rendező Állva maradni című filmje, amit csütörtöktől vetítenek a magyar mozikban. A sz...

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

A legendás színész-szinkronszínész bizakodó szeptemberi interjúját láthatjuk, amikor azt mondta, hogy „Először a kardhal, aztán meg a remény hal meg.” Józsa Imre a színpadon 40 éven keresztül ját...

http://ujhazak.com