Kiállítás nyílt Szekszárd főterének régészeti feltárásáról

Kamaratárlaton ad ízelítőt a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum a város történelmi főterén, a Béla király téren folyó régészeti feltárás eddigi eredményeiből.

A múzeum folyosóján ingyenesen megtekinthető tárlat tucatnyi leleten keresztül, illetve fotókon és egy brosúrán mutatja be a tér rekonstrukcióját megelőző feltárást. A kiállítás csak töredékét vonultatja fel a Béla király téren az elmúlt ezer évből előkerült több mint tízezer leletnek - mondta Vizi Márta, a múzeum ásatásvezető régésze csütörtökön az MTI-nek.
A feltáráson jellemzően cserepek, edények, sírmellékletek - köztük hajkarika, bronzgyűrű -, szemes kályhacsempék töredékei, török hódoltság korabeli ágyútöredékek kerültek elő, és mintegy nyolcvan sírt tártak fel a tér helyén volt egykori Árpád kori temetőből. A régészek a leletek mellett több információhoz jutottak mások mellett az egykori szekszárdi várról is.
Bár az eddigi kutatások során a 15. században épült vár falának több, kisebb maradványát megtalálták, jelentősebb falszakaszokat csak most tudtak azonosítani. A feltárások alapján a szekszárdi vár a jelenlegi vármegyeházánál valamivel nagyobb erősség lehetett, amelynek sáncárkai a mostani Várköz tengelyében, illetve észak-déli irányban a belvárosi római katolikus templom és a megyeháza közötti területen húzódtak. A térnek erre a részére a régészek meg tudják szerkeszteni a vár feltételezett alaprajzát is.
Előkerült egy 18-19. századi mészégető kemence maradványa is. Ebben az 1800-as évek elején, a Pollack Mihály által tervezett vármegyeháza építésekor a téren talált középkori várfalakat égették ki mésszé, és felhasználták a megyeháza építkezésénél - mondta a szakember.