L. Simon: a haza védelme becsület dolga
A haza védelme becsület dolga - jelentette ki L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szombaton Pákozdon, a pákozd-sukorói csata 167. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, utalva az utóbbi hetekben a magyar honvédség és rendőrség helytállására a déli határokon.
L. Simon László szerint olyan időszakban emlékeznek a honvédség születésének jeles eseményére, amikor az egykori honvédek mai utódainak az utóbbi évtizedek kihívásaitól merőben eltérő feladatokat kell teljesíteniük.
Emlékeztetett: törvénymódosításokkal a Parlament hatékony eszközöket adott a tömeges bevándorlás okozta krízis kezelésére úgy, hogy maradéktalanul betartja az európai uniós szabályokat, betartja mindenekelőtt a Dublin III., valamint a schengeni megállapodást. Azaz a magyarok, az 1848-as hős honvédek mai utódai megvédik az Európai Unió és a keresztény európai civilizáció határait.
"Elsősorban azért, mert ennek a keresztény Európának mi is teljes jogú részei vagyunk, és szeretnénk azok is maradni" - fogalmazott. L. Simon László úgy vélte, hogy a honvédeknek nem egy jól meghatározható ellenséggel, hódítóval, betolakodóval, vagy szabadságot eltiporni akaró haderővel szemben kell helytállniuk, hanem a XXI. század egyik legjelentősebb krízisével, a jobb élet reményében Európára zúduló migránsok százezreivel.
A milliók, akik Európa felé törnek, más értékeket vallanak, másban hisznek, mások az erkölcsi viszonyítási pontjaik és nem mellesleg mások az érdekeik. Mint mondta, a haza védelme a kialakult helyzetben nem lehet pártpolitikai kérdés, és nem lehet logisztikai vagy pénzügyi feladat sem.
Az államtitkár szólt arról is, hogy az utóbbi évtizedekben a honvédséggel a polgárok többsége csak természeti katasztrófák idején találkozhatott, a békefenntartói szerepvállalásról is csak a hírekből értesült. Hozzátette: a határokon szolgáló honvédek számtalan fiatal szemében válhatnak példaképpé és helytállásukkal valóban méltó utódai lehetnek Móga tábornok seregének.
Egy olyan seregnek, amely alig néhány hét alatt jött létre, hiszen a magyar haderő megerősítésére, a védelem megszervezésére csak 1848. szeptember 13-án hirdetett általános népfelkelést a Dunántúlon Batthyány. Kossuth pedig csak szeptember 22-én szólította fel kiáltványában a külföldön tartózkodó magyar katonákat, hogy térjenek haza, és majd csak szeptember 24-én indult toborzókörútra az Alföldre - említette meg a pákozd-sukorói csata előzményeit L. Simon László.
A politikus felidézte az 1849 tavaszán elfogadott Függetlenségi Nyilatkozat előterjesztő beszédéből Kossuth Lajos szavait, amely szerint "rólunk nélkülünk senki ne intézkedjék". L. Simon László párhuzamot vont a jelenlegi helyzettel, miszerint Európa bizonyos köreivel el kell fogadtatni azt, ami az uniós jogban is rögzítve van: egy állam alapvető feladata polgárainak védelme, a rend és a biztonság garantálása, a szuverenitás megőrzése és az országhatárok védelme.
Kiemelte, hogy a magyarságnak jogában áll kijelenteni: nem akarja, hogy a világméretű népmozgás megváltoztassa Magyarországot. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: 1848 a szabadságszeretet, a nemzeti érzés és a haza védelmének ünnepe.
Úgy vélekedett, hogy 1848/49-ben hatalmas erő mozdította meg a nemzetet a szabadság megvédésére, a kemény munkával megművelt föld megtartására, ami "ma sincs másként". A múlt példája kötelez, hazánkat meg kell védeni - jelentette ki, hozzátéve: az országot törvényekkel, határzárral, kerítéssel, rendőri és katonai erővel meg kell védeni és eleget kell tenni az emberiességnek, az elesettekkel szembeni szolidaritásnak, a háborús menekültek megsegítésének.
A pákozd-sukorói csata 167. évfordulója alkalmából rendezett 6. Honvédfesztiválon a beszédek elhangzását követően a jelenlévők megkoszorúzták a csata emlékművét. A fesztivál keretében hagyományőrző és katonai szervezetek bemutatókat tartanak és 167 nemzetőr, hagyományőrző huszár és gyalogos részvételével megelevenedik a csata.
A programot megemlékezés és ökumenikus ima zárja a sukorói református templomban.
(Forrás: MTI)
L. Simon László szerint olyan időszakban emlékeznek a honvédség születésének jeles eseményére, amikor az egykori honvédek mai utódainak az utóbbi évtizedek kihívásaitól merőben eltérő feladatokat kell teljesíteniük.Emlékeztetett: törvénymódosításokkal a Parlament hatékony eszközöket adott a tömeges bevándorlás okozta krízis kezelésére úgy, hogy maradéktalanul betartja az európai uniós szabályokat, betartja mindenekelőtt a Dublin III., valamint a schengeni megállapodást. Azaz a magyarok, az 1848-as hős honvédek mai utódai megvédik az Európai Unió és a keresztény európai civilizáció határait.
"Elsősorban azért, mert ennek a keresztény Európának mi is teljes jogú részei vagyunk, és szeretnénk azok is maradni" - fogalmazott. L. Simon László úgy vélte, hogy a honvédeknek nem egy jól meghatározható ellenséggel, hódítóval, betolakodóval, vagy szabadságot eltiporni akaró haderővel szemben kell helytállniuk, hanem a XXI. század egyik legjelentősebb krízisével, a jobb élet reményében Európára zúduló migránsok százezreivel.
A milliók, akik Európa felé törnek, más értékeket vallanak, másban hisznek, mások az erkölcsi viszonyítási pontjaik és nem mellesleg mások az érdekeik. Mint mondta, a haza védelme a kialakult helyzetben nem lehet pártpolitikai kérdés, és nem lehet logisztikai vagy pénzügyi feladat sem.
Az államtitkár szólt arról is, hogy az utóbbi évtizedekben a honvédséggel a polgárok többsége csak természeti katasztrófák idején találkozhatott, a békefenntartói szerepvállalásról is csak a hírekből értesült. Hozzátette: a határokon szolgáló honvédek számtalan fiatal szemében válhatnak példaképpé és helytállásukkal valóban méltó utódai lehetnek Móga tábornok seregének.
Egy olyan seregnek, amely alig néhány hét alatt jött létre, hiszen a magyar haderő megerősítésére, a védelem megszervezésére csak 1848. szeptember 13-án hirdetett általános népfelkelést a Dunántúlon Batthyány. Kossuth pedig csak szeptember 22-én szólította fel kiáltványában a külföldön tartózkodó magyar katonákat, hogy térjenek haza, és majd csak szeptember 24-én indult toborzókörútra az Alföldre - említette meg a pákozd-sukorói csata előzményeit L. Simon László.
A politikus felidézte az 1849 tavaszán elfogadott Függetlenségi Nyilatkozat előterjesztő beszédéből Kossuth Lajos szavait, amely szerint "rólunk nélkülünk senki ne intézkedjék". L. Simon László párhuzamot vont a jelenlegi helyzettel, miszerint Európa bizonyos köreivel el kell fogadtatni azt, ami az uniós jogban is rögzítve van: egy állam alapvető feladata polgárainak védelme, a rend és a biztonság garantálása, a szuverenitás megőrzése és az országhatárok védelme.
Kiemelte, hogy a magyarságnak jogában áll kijelenteni: nem akarja, hogy a világméretű népmozgás megváltoztassa Magyarországot. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: 1848 a szabadságszeretet, a nemzeti érzés és a haza védelmének ünnepe.
Úgy vélekedett, hogy 1848/49-ben hatalmas erő mozdította meg a nemzetet a szabadság megvédésére, a kemény munkával megművelt föld megtartására, ami "ma sincs másként". A múlt példája kötelez, hazánkat meg kell védeni - jelentette ki, hozzátéve: az országot törvényekkel, határzárral, kerítéssel, rendőri és katonai erővel meg kell védeni és eleget kell tenni az emberiességnek, az elesettekkel szembeni szolidaritásnak, a háborús menekültek megsegítésének.
A pákozd-sukorói csata 167. évfordulója alkalmából rendezett 6. Honvédfesztiválon a beszédek elhangzását követően a jelenlévők megkoszorúzták a csata emlékművét. A fesztivál keretében hagyományőrző és katonai szervezetek bemutatókat tartanak és 167 nemzetőr, hagyományőrző huszár és gyalogos részvételével megelevenedik a csata.
A programot megemlékezés és ökumenikus ima zárja a sukorói református templomban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások