Magyar huszárok Lengyelországban - kiállítás nyílt Nyíregyházán
Az 1944 nyarán Lengyelországban állomásozó magyar huszárhadosztályok mindennapjait, illetve a magyar-lengyel barátság néhány pillanatát mutatja be az a kétnyelvű vándorkiállítás, amelynek megnyitóját szerdán tartották a nyíregyházi Jósa András Múzeumban.
A kiállított mintegy 75 fotó nagyobb részét az 1944. augusztus 1-jén kitört varsói felkelés leverésére odavezényelt hadosztály tisztjei és katonái készítették - mondta el Bene János múzeumigazgató az esemény sajtótájékoztatóján.
A múzeumi szakember a történelmi előzményekről szólva kifejtette, a magyar kormány 1939 szeptemberében megtagadta a velük szövetséges német hadvezetés kérését, hogy a német haderő Magyarország felől is csapást mérhessen Lengyelországra.
Budapest kezdettől fogva semleges félként tekintett a német-lengyel háborúra, és ezen akkor sem változtattak, amikor 1943-tól kezdve a keleti frontról visszavonuló magyar hadsereg lengyel területekre lépett. Ez a "semlegesen pozitív" magatartás tényleges segítséget jelentett a varsói felkelésben harcoló lengyel katonáknak és a polgári lakosságnak.
1944 nyarán a szovjet területekről folyamatosan visszavonuló német csapatokkal együtt a velük szövetséges magyar katonai alakulatok - köztük a nyíregyházi 1. lovashadosztály - is nyugat felé hátráltak, és augusztus elején érték el Varsó környékét. A magyar tartalék hadtest augusztus 13-án foglalta el állásait Varsó körül, a lengyelbarát magatartásuk miatt a német hadvezetés azonban csak biztosítási feladatot bízott rájuk - mondta Bene János.
A magyar katonák jó viszonyt ápoltak a lengyel lakossággal, rendszeresen nyújtottak nekik anyagi segítséget, élelmiszert, gyógyszert és kötszert adtak át számukra, a magyar tábori kórházakban pedig lengyel lakosokat is ápoltak. A magyarok titokban sokszor segítették a lengyel partizánegységeket függetlenül azok politikai nézeteitől, és nem érte őket lengyel részről támadás még akkor sem, ha német egységekkel együtt tartózkodtak - emlékeztetett előadásában a szakember.
Bene János elmondta, a magyarok közlekedési utakat nyitottak a felkelőknek a körülzárt Varsóba vezető utak mentén, figyelmeztették őket a német támadásokra. A magyar csapatok kivonásakor az 5. hadosztály fegyvereket, ágyúkat és lőszert hagyott hátra a felkelőknek, az 1. lovashadosztály pedig mintegy félezer, magyar egyenruhába öltöztetett, menekült lengyelt is magával vitt Magyarországra.
A varsói felkelés iránti baráti magyar hozzáállást a lengyel irodalom és filmművészet is megörökítette: Jerzy Stefan Stawisnki két elbeszélése nyomán Andrzej Munk 1958-ban készítette el Eroica című, immár klasszikusnak számító alkotását. A történet arról szól, hogyan fontolgatták a magyar alakulatok az átállást a lengyel felkelők oldalára.
A Nemzeti Együttműködési Alap pályázata segítségével összeállított tárlat fotóanyaga 90 százalékban a nyíregyházi múzeum archívumából származik - ismertette Bene János.
A kiállítás március 9-én indul Varsóba, ünnepélyes megnyitója március 10-én lesz a varsói Függetlenség Múzeumában, majd Lengyelország több múzeumában is látható lesz.
MTI
A kiállított mintegy 75 fotó nagyobb részét az 1944. augusztus 1-jén kitört varsói felkelés leverésére odavezényelt hadosztály tisztjei és katonái készítették - mondta el Bene János múzeumigazgató az esemény sajtótájékoztatóján.
A múzeumi szakember a történelmi előzményekről szólva kifejtette, a magyar kormány 1939 szeptemberében megtagadta a velük szövetséges német hadvezetés kérését, hogy a német haderő Magyarország felől is csapást mérhessen Lengyelországra.
Budapest kezdettől fogva semleges félként tekintett a német-lengyel háborúra, és ezen akkor sem változtattak, amikor 1943-tól kezdve a keleti frontról visszavonuló magyar hadsereg lengyel területekre lépett. Ez a "semlegesen pozitív" magatartás tényleges segítséget jelentett a varsói felkelésben harcoló lengyel katonáknak és a polgári lakosságnak.
1944 nyarán a szovjet területekről folyamatosan visszavonuló német csapatokkal együtt a velük szövetséges magyar katonai alakulatok - köztük a nyíregyházi 1. lovashadosztály - is nyugat felé hátráltak, és augusztus elején érték el Varsó környékét. A magyar tartalék hadtest augusztus 13-án foglalta el állásait Varsó körül, a lengyelbarát magatartásuk miatt a német hadvezetés azonban csak biztosítási feladatot bízott rájuk - mondta Bene János.
A magyar katonák jó viszonyt ápoltak a lengyel lakossággal, rendszeresen nyújtottak nekik anyagi segítséget, élelmiszert, gyógyszert és kötszert adtak át számukra, a magyar tábori kórházakban pedig lengyel lakosokat is ápoltak. A magyarok titokban sokszor segítették a lengyel partizánegységeket függetlenül azok politikai nézeteitől, és nem érte őket lengyel részről támadás még akkor sem, ha német egységekkel együtt tartózkodtak - emlékeztetett előadásában a szakember.
Bene János elmondta, a magyarok közlekedési utakat nyitottak a felkelőknek a körülzárt Varsóba vezető utak mentén, figyelmeztették őket a német támadásokra. A magyar csapatok kivonásakor az 5. hadosztály fegyvereket, ágyúkat és lőszert hagyott hátra a felkelőknek, az 1. lovashadosztály pedig mintegy félezer, magyar egyenruhába öltöztetett, menekült lengyelt is magával vitt Magyarországra.
A varsói felkelés iránti baráti magyar hozzáállást a lengyel irodalom és filmművészet is megörökítette: Jerzy Stefan Stawisnki két elbeszélése nyomán Andrzej Munk 1958-ban készítette el Eroica című, immár klasszikusnak számító alkotását. A történet arról szól, hogyan fontolgatták a magyar alakulatok az átállást a lengyel felkelők oldalára.
A Nemzeti Együttműködési Alap pályázata segítségével összeállított tárlat fotóanyaga 90 százalékban a nyíregyházi múzeum archívumából származik - ismertette Bene János.
A kiállítás március 9-én indul Varsóba, ünnepélyes megnyitója március 10-én lesz a varsói Függetlenség Múzeumában, majd Lengyelország több múzeumában is látható lesz.
MTI
Hozzászólások