Ritkán hallott érdekességek A diótörőről

Ezeket a tényeket talán te sem ismered a világ legsikeresebb balettjéről.A diótörőről annyit mindenki tud, hogy a világ egyik leggyönyörűbb és legsikeresebb balettje, aminek szerzője Csajkovszkij, ám arról már sokkal kevesebben hallottak, hogy a mese nem pozitív hősökkel volt tele, valójában nem az igazi történetet ismerjük, és arra se tudja mindenki a választ, hogy miért pont egy diótörő áll a cselekmény központjába.

Az alábbiakban ezekről és még több ritkán hallott érdekességről olvashatsz!

Miért pont diótörő: A német mese története röviden arról szól, hogy egy kislány, Klára egy diótörőt kap karácsonyra, majd az ajándék életre kel. Itt felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen egy diótörő kapta a főszerepet? A válasz egyszerű, de kevesek által ismert. Arról van ugyanis szó, hogy a németek hosszú ideig szerencsehozó tárgyként tekintettek a diótörőre, amit karácsonykor szívesen ajándékoztak egymásnak az emberek.

A mese nem pozitív hősökkel volt tele: Amikor Dumas átdolgozta a mesét, akkor a legfontosabb változtatása az volt, hogy nem az emberi természet sötét oldalát mutatta be, hanem az eredetinél sokkal idillibb környezetbe ültette át a történetet.

A diótörő balett ősbemutatója 1892. december 18-án, a szentpétervári Marijinszkij színházban volt. Magyarországon 35 évvel később mutatták be a darabot.

Nem az eredeti történetet ismerjük: A diótörőt Csajkovszkij balettje tette világhírűvé, de maga a történet E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, ami anno Dumast is megihlette.

A Dumas által írt verzió olyannyira megtetszett a Marijinszkij színház igazgatójának, hogy úgy döntött, színpadra akarja állítani az átdolgozott történetet, ezért Marius Petipa azzal bízta meg a színházban dolgozó világhírű koreográfust, Pjotr Iljics Csajkovszkijt, hogy szerezzen zenét Dumas meséjéhez.

A legnagyobb rajongók New Yorkban élnek: A múltban Dumas átdolgozása és Csajkovszkij csodás zenéje kevés volt ahhoz, hogy A diótörő berobbanjon a köztudatba. A darab évtizedeken keresztül nem számított elismertnek, majd jött 1954, az év, amikor az Amerikai Egyesült Államokban megismerték a Balett George Balanchine-féle előadást, és New Yorkban bemutatták a darabot.

Az amerikai karácsony filmek esetében feltűnhet, hogy nagyon sokban említik A diótörőt, aminek oka az, hogy rengeteg amerikai családban amolyan hagyomány, hogy az ünnepkor megnézik a művet.

A Balett George Balanchine-féle darab látványos és monumentális színpadi előadás, amely esetében a hóvihar jelenetben például a karácsonyfa 12 méter magas, a hóviharhoz több, mint 20 kiló konfettit használnak, a szereplők csodás kosztümjeihez hasonlót pedig ritkán látni.

Nem tetszett Csajkovszkijnak: Azt követően, hogy Csajkovszkij elkészült a történethez komponált zenével, kicsit sem érezte magát elégedettnek, ugyanis szegényesnek tartotta a darabot, ami helyett a Csipkerózsikát preferálta, később pedig egyáltalán nem volt büszke a világhírűvé vált zeneműre.

Habár Csajkovszkij nem rajongott A diótörőért, mégis mindent megtett annak sikere érdekében. A hangzásvilág színesítésére példásul Párizsból hozatott egy cselesztát.

Csajkovszkij kosárnyi csokoládéval köszönte meg az ősbemutatót: A diótörő ősbemutatóján minden szerepet gyerekek játszottak, felnőtteknek nem jutott hely a darabban. Az előadás végén Csajkovszkij egy-egy kosár csokoládéval köszönte meg a gyerekek munkáját.

(Forrás: nlc.hu)