A Sörgyári capriccio című darabot mutatják be a József Attila Színházban
A Sörgyári capriccio rendezésére Nemcsák Károly kérte fel Hargitai Ivánt, aki néhány éve vidéken már dolgozott a darabbal - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint a rendezőt idézik, az eredeti regény sokkal inkább foglalkoztatja, mint az 1982-es nagysikerű film, ezért a könyvet veszi alapul munkája során, igyekezve megjeleníteni minden fontos, apró részletet, történést. Bohumil Hrabal nevelőapja sörgyári könyvelő volt, és az íróban mély nyomokat hagytak a sörgyárban szerzett gyermekkori élmények, a kisvárosi hangulat. A sörgyári munkásoktól, kocsisoktól hallott történeteket tovább gondolta, kiegészítette, kiszínezte őket; innen nyert inspirációt, ezeket használta később az íráshoz is.
.jpg)
A most színpadra állított történet a városka fodrászüzletében játszódik: ez a központi találkozóhely, itt történik minden fontos esemény. "Az általunk bemutatandó darab stílusát nagyon jól kifejezi a capriccio, ami szeszélyes, csapongó, szabad formájú darabra utal. A műben benne van az Osztrák-Magyar Monarchia utóérzete. Túl vagyunk az I. világháborún, de csakúgy, mint Magyarországon, Csehországban is megmarad a korábbi nosztalgikus hangulat. A XX. század végérvényes betörésének, a felgyorsulásnak fontos mérföldköve a történet" - mondta a próbafolyamat során a darab rendezője, Hargitai Iván.
A darab története szerint Francin, a kisvárosi sörfőzde gondnoka csendes, visszahúzódó életmódot folytat, míg felesége, a bájos és mindenki által szeretett Maryska szereti a társaságot, a sertéshúst és a sört. "A helyzet csak tovább nehezedik, amikor megérkezik Francin nagybátyja, a kissé zajos és nagyvilági életet élő Pepin. Az álmos, ám annál vidámabb kisvárosban a változás lassanként kiterjed mindenre" - olvasható az előadás ismertetőjében.
A produkcióban Fekete Réka Thália, Zöld Csaba, Ujréti László, Gazdag Tibor, Fila Balázs, Ömböli Pál, Chajnóczki Balázs és Vaszkó Bence szerepel. A díszlet Horesnyi Balázs, a jelmez Kárpáti Enikő munkája. Az előadás koreográfusa Gyöngy Zsuzsa, zenei szerkesztője pedig Dobri Dániel.
MTI
Mint a rendezőt idézik, az eredeti regény sokkal inkább foglalkoztatja, mint az 1982-es nagysikerű film, ezért a könyvet veszi alapul munkája során, igyekezve megjeleníteni minden fontos, apró részletet, történést. Bohumil Hrabal nevelőapja sörgyári könyvelő volt, és az íróban mély nyomokat hagytak a sörgyárban szerzett gyermekkori élmények, a kisvárosi hangulat. A sörgyári munkásoktól, kocsisoktól hallott történeteket tovább gondolta, kiegészítette, kiszínezte őket; innen nyert inspirációt, ezeket használta később az íráshoz is.
A most színpadra állított történet a városka fodrászüzletében játszódik: ez a központi találkozóhely, itt történik minden fontos esemény. "Az általunk bemutatandó darab stílusát nagyon jól kifejezi a capriccio, ami szeszélyes, csapongó, szabad formájú darabra utal. A műben benne van az Osztrák-Magyar Monarchia utóérzete. Túl vagyunk az I. világháborún, de csakúgy, mint Magyarországon, Csehországban is megmarad a korábbi nosztalgikus hangulat. A XX. század végérvényes betörésének, a felgyorsulásnak fontos mérföldköve a történet" - mondta a próbafolyamat során a darab rendezője, Hargitai Iván.
A darab története szerint Francin, a kisvárosi sörfőzde gondnoka csendes, visszahúzódó életmódot folytat, míg felesége, a bájos és mindenki által szeretett Maryska szereti a társaságot, a sertéshúst és a sört. "A helyzet csak tovább nehezedik, amikor megérkezik Francin nagybátyja, a kissé zajos és nagyvilági életet élő Pepin. Az álmos, ám annál vidámabb kisvárosban a változás lassanként kiterjed mindenre" - olvasható az előadás ismertetőjében.
A produkcióban Fekete Réka Thália, Zöld Csaba, Ujréti László, Gazdag Tibor, Fila Balázs, Ömböli Pál, Chajnóczki Balázs és Vaszkó Bence szerepel. A díszlet Horesnyi Balázs, a jelmez Kárpáti Enikő munkája. Az előadás koreográfusa Gyöngy Zsuzsa, zenei szerkesztője pedig Dobri Dániel.
MTI
Hozzászólások