A munkaerő-kereslet és a bérverseny tovább erősítheti az idei bérdinamikát.
A keresetek emelkedésének májusban mért lassulása könnyen átmenetinek bizonyulhat, az újranyitás eredményeként várható munkaerőhiány és az összetétel-hatás kifutásával - így kommentálták a legfrissebb adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest.
A munkaadók továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaerő megtartása érdekében, így a járvány harmadik hulláma és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére is dinamikusan emelkednek a keresetek - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb adatokat kommentálva.
A legnehezebb, járványidőszakban is nőttek a keresetek Magyarországon - értékelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán megjelent adatait az M1 aktuális csatornán.
Áprilisban 440 ezer 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 435 200 forint.
Magyarországon hónapról hónapra kis mértékben ugyan, de élénkül a bérek emelkedése országos átlagban.
Februárban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Januárban 9,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A keresetek tavalyi emelkedésében meghatározó volt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése és az év elején még jellemző munkaerőhiány szerepe.
