Igazi görög dráma a Hades

Videojátékok, amelyekben te is görög hőssé változhatsz.Ha szereted a görög isteneket, hősöket, mítoszokat, és szívesen ütöd el a szabadidődet videojátékokkal, akkor válogass kedvedre az alábbi listában szereplő videojátékok közül!

Hades (2020): Egyáltalán nem lehet hétköznapinak nevezni a Supergiant Games negyedik játékát, ami egy roguelite. A független amerikai stúdió már jól ismert a szokatlan művészeti stílusáról és történetmesélési módszereiről, ami nagyon jót tett a Hades-nak, ugyanis ez nevezhető az egyik nagy erősségének.

A játék főhőse egy görög alvilági herceg, Zagreusz, aki megpróbál kijutni az alvilágból a felszínre, de útközben „meghal”, aminek következményeként visszakerül az apja, Hadész házába, ahol kezdheti elölről a szökést.

Ha szökés közben a játékos lebukik, akkor a cselekmény nem pörög vissza, hanem onnan folytatódik, a karakterek pedig annak megfelelően reagálnak, hogy korábban az alvilág mely szintjéig sikerült feljutni. Ebből egy hamisítatlan görög dráma bontakozik ki, amiben a halhatatlan és makacs istenek szeretnék elrendezni a hatalmas családi viszályt.

Titan Quest (2006): A Diablo II sikere után megnőtt az igény egy hasonlóan addiktív akció-szerepjátékra, ám a Blizzardnak több, mint 10 évre volt szüksége ahhoz, hogy előrukkoljon a folytatással. Ebben az időszakban jelent meg néhány olyan játék, ami igyekezett kitölteni az űrt. Ezek közül volt az egyik legsikeresebb próbálkozás a Titan Quest, ami egy felülnézetes RPG története arról, hogy miután az Olümposz istenei bezárták a titánokat, eljön a béke kora az emberiség számára, de egy idő után szörnyek támadnak a népre.

A játékos névtelen hősének küldetése az, hogy megakadályozza a titánok visszatérését Eközben a karakter Görögország mellett eljut Egyiptomba és a Kína felé vezető Selyemútra is. A THQ Nordic 2018-ban megjelentette a Titan Quest felújított változatát, amihez már kiadtak egy kiegészítőt is Atlantis címmel.

Disney’s Hercules (1997): Minden idők egyik leghíresebb görög hősének történetét dolgozta fel a Disney 1997-bemutatott animációs filmje, a Hercules, aminek hazánkban a legismertebb videojátékos adaptációja a Disney’s Hercules. Az oldalnézetes, néhol 3D-s akciójátékra emlékeztető program PC-re, PlayStationre és Game Boy-ra is megjelent.

A játék több mindent átemelt az animációs filmből, így például konkrét jeleneteket használtak átvezetőként, zeneként pedig a Hercules dallamainak videojátékosan leegyszerűsített változatát alkalmazták.

Maga a történet sem változott, ami nem más, mint az, hogy Herkules hőstetteket hajt végre, hogy az istenekhez hasonlóvá váljon, miközben a viccesen gonosz Hadész az Olümposz leigázását tervezi.

Age of Mythology (2002): Rengetegen kedvelték a különleges stratégiai játékot, amit az Ensemble Studionak ugyanazok a munkatársai készítettek, mint a híres Age of Empires első két részét, ezért az Age of Mythology szinte ugyanazt a korszaklépkedős, nyersanyagtermelős és egységkiképzős játékmenetet kapta.

Fontos különbség azonban, hogy az Age of Mythology estében a játékos nem civilizációkat, hanem kultúrákat (görög, egyiptomi, északi) irányít, amihez segítséget kérhet az istenektől. A korlépésnél ki kell választani azokat a halhatatlanokat, akiket a játékos imádni szeretne, és akik aztán különféle bónuszok mellett mitikus egységeket bocsátanak a játékos rendelkezésére, például titánokat, kentaurokat és küklopszokat.

Ugyan az Age of Mythology három panteont is felvonultat, de a történet középpontjában egy görög hős áll, akinek minden vágya az, hogy megakadályozza Kronosz kiszabadulását.Immortals Fenyx Rising (2020): Az Immortals Fenyx Rising annak az Ubisoft Quebec munkája, amelynek előző játéka az Assassin’s Creed Odyssey volt, tehát a csapat nem először merített ihletet az ókori görög történetekből.

Habár az Immortals Fenyx Rising is egy open world kaland, mégis a játékmenete a Breath of the Wildot idézi. A cselekmény hangsúlya viszont megváltozott, mert az istenek segítségére siető Fenyx története teljesen átadja magát a természetfelettinek, nem úgy, mint az Odyssey esetében. A főhősnek a halhatatlanok földjén kell megküzdenie Tüphón titánnal, aki eléggé dühös, amiért Zeusz és a társai az alvilágba zárták.

God of War (2005): Aki ismeri az ókori görög történeteket, annak feltűnhetett, hogy a görög istenek elég szeszélyes, kicsinyes és kegyetlen népség. A God of War az emberek görög istenek ellen táplált ellenszenv megtestesülése, ugyanis a tulajdonképpen pszichopata Kratos valahol érthető dühvel aprítja az Olümposz isteneit, ami akár a világvégéhez is vezethet.

Assassin’s Creed Odyssey (2018): Az Odyssey cselekményének kitaláló az ókori Hellász történelméből inspirálódtak, ám ennek ellenére az Ubisoft belecsempészett néhány görög istent a játékmenetbe. Ezt elsősorban a sorozat már korábban bemutatott ősi civilizációja, az Isu tevékenységével magyarázható, ugyanis a játékos ennek köszönhetően harcolhat különféle mitikus lényekkel (küklopsz, medúza, bikaember) és a második DLC-ben már a túlvilágra is ellátogathat.

Rise of the Argonauts (2008): A PC-re, PS3-ra és Xbox 360-ra is megjelent, ókori Görögországban játszódó akció-RPG az első Mass Effecthez hasonló dialógusokat vonultat fel. A koncepció azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy egy valóban legendás játék váljon belőle. A korabeli kritikák szerint ennek oka az volt, hogy a Rise of the Argonauts egyik eleme sem lett igazán jól.

Ezért azért kár, mert maga a történet egész izgalmasnak hangzik, ugyanis a főhős, Iaszón (angolul: Jason), az argonauták vezetőjének menyasszonyát az esküvő napján ölik meg. A tragédia után Iaszón azt a célt tűzi ki maga el, hogy megszerzi az aranygyapjút, ami a legenda szerint képes meg nem történtté tenni a gyilkosságot, ám az aranygyapjú megszerzése rendkívül nehéz küldetés, ami során még a Tartaroszt is meg kell járnia a főhősnek.

Kid Icarus (1986): A 80-as években merítettek ihletet az ókori görög legendákból a Nintendo fejlesztői, akiknek munkájaként megszületett a Kid Icarus, amiben a játékos feladata egy Pit nevű angyal irányítása, annak érdekében, hogy kiszabadítsa az égi világ uralkodóját, Palutenát a gonosz isten, Medusa fogságából. A franchise első, NES-re megjelent darabja oldalnézetes akció-platformer volt, aminek folytatása 1991-ben jelent meg Kid Icarus: Of Myths and Monsters címmel.

A sorozat legjobban sikerült része, a Kid Icarus: Uprising, ami a 2012-ben jelent meg. A Super Smash Bros. rendezője által készített játékot a Nintendo 3DS-re szánták. Az immár háromdimenziós akciójáték már sokkal gazdagabb történettel rendelkezik, és például Hadésszal is meg kell küzdeni benne. Bár Pit játszható a Super Smash-ben, mégis az Uprising óta nem jelent meg több folyatás a franchise-hoz.

Smite (2014): A Smite egy egész népszerűség MOBA, aminek különlegessége, hogy nem felül-, hanem hátulnézetes, a játszható karakterek pedig a híres görög istenek és legendás hősök. Manapság már elképesztően sok, 100-nál is több játszható istenséget tartalmaz a játék, amiben az Olümposz lakói képviselik az egyik legnagyobb panteont.

A Smite-ban a legjobb, hogy a fejlesztők belevitték a játékmenetbe az istenek jellegzetességeit, így például Arész egy vérszomjas harcos, aki felgyújtja és leláncolja az ellenségeit, Aphrodité pedig varázslóként segíti és védi a kiszemelt „lelki társát”. Ez az egyetlen olyan videójáték, amiben ennyiféle görög isten szerepel játszható karakterként.

(Forrás: hu.ign.com)