A legmasszívabb galaxishalmaz tömegét állapították meg

Az ismert legmasszívabb galaxishalmaz tömegét állapították meg az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra segítségével, a kutatásról az Astrophysical Journal következő számában jelenik meg tanulmány.

Az XDCP J0044.0-2033 katalógusszámú galaxishalmaz a Földtől 9,6 milliárd fényévnyire található, az ősrobbanás után 3,3 milliárd évvel született.

chandraweigh

Egy fiatal, mindössze 800 millió éves képződményről van szó, amelyben a röntgentartományban készített felvételek tanúsága szerint rengeteg a csillagképződési régió, s ahol hatalmas mennyiségben lelhetők fel forró gázok - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A halmazt eredetileg az Európai Űrügynökség (ESA) röntgencsillagászati műholdja, az XMM-Newton fedezte fel, majd a Chandra segítségével nyert adatok és elméleti modellek alapján kiszámították, hogy tömege 400 ezermilliárdszor haladja meg a Nap tömegét.

"Egy ilyen óriási, az univerzum ifjúkorában született galaxishalmaz felfedezése azt jelenti, hogy lehetnek más hasonló képződmények is. Vizsgálata segíthet megérteni, hogy miként alakultak és fejlődtek a hatalmas struktúrák a világegyetemben" - magyarázta Paolo Tozzi, az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A képződmény a Gioiello nevet kapta, ami olaszul ékszert jelent. A forró gázok és a csillagképződési régiók röntgensugárzása ugyanis "csillogóvá" varázsolja a halmaz "küllemét, másrészt a felfedezésről a 15. századi Villa il Gioiellóban, Galileo Galilei utolsó lakhelyén rendezett konferencián számoltak be a tudósok.

Az asztronómusok két évvel ezelőtt az Atacama-sivatagban működő nagyon nagy teleszkóp (VLT/Very Large Telescope) és a Chandra segítségével egy másik hatalmas galaxishalmazt fedeztek fel, amely az El Gordo, a Kövér nevet kapta.

A Gioiello vizsgálata során az áramló forró gázokban "csomósodásokat" figyeltek meg a csillagászok. A szakértők szerint ezek a szerkezetek a kisebb halmazok összeütközése és összeolvadása révén keletkezhettek. E mechanizmus magyarázatot adhat arra, hogy a Gioiello miként tehetett szert ekkora tömegre ily fiatal életkorban.

http://phys.org/print338123455.html

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com