Mi fán terem... a születésnap?

Szerző: Molnar Kata itt: Ünnepség 2013.03.07 00:00

Várjuk évről-évre, készülünk rá: sütünk, főzünk, ajándékot keresünk. Meghívjuk ismerőseinket, meglepetés buliba megyünk, vagy éppen meghitt körben tervezzük, kiöltözünk, vagy csak kényelmesen…

Igen, a születésnap ünneplése mindenki saját ízlése szerint történik, ahogy mondani szokás: ahány ház annyi szokás. De tudjuk-e, honnan ered ez a megemlékezés? Milyen volt, hogyan történt ez hajdanán? Cikkem erre keresi a választ.

A születésnap ünneplése nem eredeti európai gyakorlat. Úgy tartják, hogy egy Perzsia területéről származó vallás, a Mithraizmus hívei ünnepelték először. A római katonák hadjárataik során ismerkedtek meg a szokással és hamar elterjedt körükben. Más ünnepekből vettek át elemeket, hogy méltón gyakorolhassák. A keresztényi gondolkodásban furcsa volt önmaguk dicsőítése, saját maguk ünneplése, így kezdetben csak a királyok és elöljárók körében volt divatos, hatalmas lakomákat, táncmulatságokat tartottak. Az egyszerű közemberek körében az anyakönyvvezetés kezdetétől emlékeznek meg a születés napjáról, mely egyházilag az 1600-as években kezdődött.

Az is érdekes, hogy mit is adtak az ünnepeltnek. Az ajándékozás szokását Jézus Krisztus születésére vezetik vissza, Ő kapott először ajándékot születése napjára. Aranyat, tömjént és mirhát hoztak a Napkeleti Bölcsek, ami nagyon értékes ajándéknak számított, több eszmei jelentést is csatolnak hozzájuk. Ám a hétköznapi ember életében nem adatott meg ilyen érték, azt viszont tudjuk, hogy szinte minden esetben játékot kaptak a gyermekek, így jelezve az előző évhez képest elért fejlődést.
Másik születésnapi kellék a jókívánság. Kínában bevett szokás volt apró üdvözleteket írni egymásnak, de az angol királyi házban is feljegyzések szólnak, hogy a család nőtagjai több száz éve is jókívánságos kártyákat adtak egymásnak a jeles ünnepen. Emellett a fülhúzás is hasonló babona, mely szerencsét hoz a következő évre.

A torta körül viták folynak, nem lehet tudni, hogy pontosan mikor csatolták ehhez az ünnephez. Egyesek szerint az ókori görögök évfordulói süteményt készítettek isteneiknek. Artemisz, a Hold Istennője például hold alakú tortát kapott, melyen a gyertyák világították meg az utat, melyen haladnunk kell. Mások szerint a torta a huszadik század hozománya, addig nem készítettek édességet születésnapra.
Meglepő lehet, hogy egyes kultúrákban mennyire máshogy ünneplik az eseményt, milyen eltérések vannak egyes elemekben. Angliában például szimbolikus tárgyakat sütnek az édességbe, például pénzt, ami gazdagságot hoz. Litván szokás, hogy a szoba ajtaja köré virágfüzéreket aggatnak, s a feldíszített székben ülő ünnepeltet háromszor megemelik. A Fülöp-szigeteken nudliszerű, hosszúkás édességet készítenek, mely a hosszú életet jelképezi. Dániában comb- és hascsapkodás, kézemelgetés és kurjantgatás a szokás, annyiszor ugranak a magasba, ahány éves az ünnepelt.
Láthatjuk, nagyon sokféleképpen ünnepelhető a születésnap, s teszik ezt az emberek már nagyon régóta. Kipróbálhatjuk más kultúrák szokásait, nem is kell hozzá sok kellék: néhány lelkes társ és jó hangulat. Van-e jobb egy jó születésnapnál?
Boldog Születésnapot!