Mi ne mondjunk annak, aki fél a repüléstől?

Mivel ártunk és mivel segítünk a félős ismerősünknek?Napjainkban sokkal könnyebben eljuthatunk egy másik országba, városban, hiszen csak fel kell ülnünk egy repülőre, ami néhány óra alatt elvisz minket a vágyott helyre, ám ez csak akkor ilyen egyszerű, ha nem rettegünk a repüléstől.

Sokan azért kénytelenek más közlekedési formát keresni, mert félnek, aminek alapja általában az a tanult tehetetlenség, amit mindenki átél azokban a szituációkban, amelyekben képtelen arra, hogy önmagáért harcoljon, ezért hagyja, hogy megbénítsa a félelem ahelyett, hogy annak ellenére belevágna a feladatba.

A küzdés és a harc alapvető emberi tulajdonságok, amiket meg kell tanulnunk használni, mert akkor a félelmeink tárgyát nem meghódíthatatlan hegynek, hanem egy könnyen megmászható dombnak fogjuk látni.

A repüléstől való rettegésnek is ilyen mélyről jövő félelem lehet az alapja, vagyis az, aki nem mer felülni egy járatra, attól retteghet, hogy tehetetlen, nem ő irányít, nem kontrollálhatja a repülőgép mozgását.

Ha van olyan ismerősünk, aki szinte pánikba esik a félelemtől, akkor neki úgy segíthetünk, hogy nem a kontroll vesztésre fektetjük a hangsúlyt, hanem racionális, gondolati alternatívákat javasolunk neki, lekötjük a figyelmét vagy olyan trükköket tanácsolunk, amelyek oldhatják a szorongását.

Amit soha mondjunk a repüléstől rettegő ismerősünknek:

„Repülőgép még nem maradt fent!” – Szakállas vicc, amiről még mindig azt gondoljuk, hogy jó poén, pedig egyáltalán nem az, mert ezzel kicsit sem nyugtatjuk meg a repülőstől rettegő ismerősünket, aki pontosan attól fél, hogy a gép nem marad fent a levegőben, vagyis lezuhan.

„Csak a felszállás és a leszállás veszélyes, a többi már simán megy!” – Megint az a baj, hogy hiába vezérel minket jó szándék, mert a repüléstől félő ismerősünk végig fogja rettegni az utat, ugyanis ő százszor jobban tart a baleset legkisebb valószínűségétől, mint az, akinek semmi problémája a repüléssel.

„Igyál valami alkoholt előtte, és semmi bajod sem lesz!” – Ezzel a tanáccsal nem megyünk semmire, ha a rettegő ismerősünk soha nem iszik alkoholt. Azért is kerüljük ezt a mondatot, mert lehet, hogy számunkra az a legegyértelműbb megoldás a szorongásra, hogy iszunk néhány pohárral, ám abba az esetben csak olaj lehet a tűzre, ha valaki éppen kezd pánikrohamot kapni.

A szorongás oldására sokaknak megoldás az alkohol, de az emberek ebben sem egyformák, ezért mindenkinek saját magának kell megtalálnia az ellazulás legjobb módját. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a repülőgép alacsonyabb oxigénszintje miatt a szervezet nem biztos, hogy úgy reagál az alkoholra, ahogy a földön.

„Ugyan, emlékezz csak, a Hudson folyóra is képes volt letenni a pilóta azt gépet!” – A sikeres és sikertelen kényszerleszállások történeteivel se próbáljuk megnyugtatni a rettegő ismerősünket, mert ezzel csak felerősítjük az attól való félelmeit, hogy az utazás során bármikor előfordulhat egy vészhelyzet.

Az, akit aggodalommal tölt el a légi utazás, minden furcsa hangba, rázkódásban katasztrófát képzel, tehát nincs szüksége olyan történetekre, amelyek még jobban beindítják a fantáziáját, ami egyébként is próbálja az őrületbe kergetni.Ezek után azt gondolhatjuk, hogy a legjobb az, ha semmit se mondunk, hiszen rengeteg témát kell kerülnünk, éppen ezért érdemes megjegyezni azokat a mondatokat, amelyekkel segíthetünk a rettegő ismerősünknek, aki esetében a legnagyobb segítség egy tapasztalt segítő, utastárs lehet.

Így segíthetünk:

„Nyugodj meg, mindannyiunknak vannak félelmei!” – Ha szeretnénk elérni, hogy a félelmekkel teli ismerősünk belássa, hogy a szorongás feloldható, akkor mondjuk el neki, hogy mindenki fél valamitől, de ez nem jelenti azt, hogy be is következik az, amitől retteg.

Az is jó ötlet, ha arra biztatjuk a szorongó személyt, hogy mondja ki hangosan, hogy pontosan mitől fél, mert ez segíthet abban, hogy rájöjjön a gondolatai irreális oldalára.

Gondolat STOP – Aki fél a repüléstől, az úgy érzi magát, mintha elkapta volna egy lefelé haladó spirál. Minden apró nesz, turbulencia átfutó gondolatot indít el. A rettegő személy gondolhat például arra, hogy miért rázkódik a gép, ha egyszer már a felhők felett járunk, vagy mi volt az a furcsa pittyegés.

Ezek a gondolatok félelem reakciót váltanak ki, például verejtékezést, szájszárasságot, megemelkedő vérnyomást. Eközben az illető tovább formálja az eredeti gondolatát, így például azt, hogy az a különös pittyegés azt jelentette, hogy a pilóta értesítette a légiutas-kísérőket, hogy baj van.

Ezt követően a rettegőt elragadják a legnagyobb félelmei. Arra gondolhat például, hogy vajon meddig fog haldokolni, amikor zuhan a gép, ki fogja felnevelni a gyerekeit, a szerettei bele fognak-e rokkanni az elvesztésébe. Végül az illető meggyőzi magát, hogy a zuhanás elkerülhetetlen, ami fizikai-lelki rosszulléthez vezet.

Ha szeretnénk segíteni az utastársunknak, akkor mondjuk azt neki, hogy próbálja meg elkapni azt a pillanatot, amikor elindul a lefelé tartó spirál. Vegyen egy nagy levegőt, majd lassan fújja ki és próbálja elkerülni a negatív, egymást erősítő gondolatokat.

„A repülőgép nem hiába a legbiztonságosabb közlekedési eszköz!” – Ha szeretnénk megnyugtatni a rettegő ismerősünket, akkor a mindenki által jól ismert, racionális érvek sokat segíthetnek, főleg akkor, ha igazak.

Ilyen az, hogy a repülőgép nem hiába a legbiztonságosabb közlekedési eszköz. Azt is hozzátehetjük, hogy a repülőgépek és a személyzet ellenőrzési protokollja annyira szigorú, hogy abba aligha csúszhat hiba, éppen ezért nincsenek balesetek.

„Ez a pittyegés csupán azt jelzi, hogy a légiutas kísérők felállhatnak.” – Ha már gyakorlott utazók vagyunk, és tudjuk, hogy a partnerünk fél, akkor azzal is segíthetünk, ha elmagyarázzuk neki a turbulencia lehetséges okait, a különféle hangokat.

Ebben az esetben láthatjuk az utastársunk arcán, ha oldódik benne a feszültség, ugyanis itt mi adjuk neki a gondolat STOP-ot, amivel már akkor eloszthatjuk a félelmeit, amikor azok kezdenének gyökeret verni az elméjében.

„Nagy levegő, és lassan fújd ki!” – A szorongás oldásának egyik leghatékonyabb módszere a relaxáció. A pulzus csökkenését úgy értelmezi a tudatunk, hogy minden rendben van. Próbálkozhatunk az izomlazítással is, de előfordul, hogy valakit az nyugtat meg, hogy először megfeszíti minden izmát, majd elengedi azokat.

Az utóbbi a kontroll érzetét adja, mert általa a szorongó személy megtapasztalhatja, hogy nem egy tehetetlen test a levegőben.

„Kérsz valami nassolnivalót?” – Sok feszült embert az nyugtat meg, ha eszegethet utazás közben. Ennek oka egyfelől az, hogy a gyomorba került táplálék munkára fogja a szervezetet, aminek így nem lesz ideje azt monitorozni, hogy milyen katasztrófák történhetnek. Másfelől egy finom étel elterelheti a szorongó utas figyelmét.

Abban az esetben, ha valóban segíteni szeretnénk a pánikoló utastársunknak, akkor a legfontosabb, amit a cél érdekében tehetünk, az elfogadás. Tudatosítsuk az ismerősünkben, hogy az, amit érez, másokkal is előfordul, illetve nyugodtan beszélhet a gondolatairól, mert már ez sokat segíthet, hiszen így nem kell egyedül megküzdenie a félelmeivel.

Ha azonban valaki tartósan szorong, vagy annyira fél, hogy egyáltalán nem képes felülni a repülőgépre, akkor érdemes szakemberhez fordulni, mert a repülésfóbia tünetei enyhíthetőek, de akár meg is szüntethetőek egy hatékony terápiával.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)