Meteor csapódott be egy házba!

Egy nagyjából 7 centiméter nagyságú meteorit csapódott be egy családi házba áttörve a tetőt a minap. A 9 dekás, tyúktojás nagyságú darabot a kőműves találta meg a szigeteléshez használt üveggyapotban.

A megrongált ház a francia Draveil városában, Párizstól 12 kilométerre található. Magyarország és a becsapódási hely távolsága földi viszonylatban nem kevés, ám csillagászati léptékben ez rendkívül kicsi.

Egy meteorit szakértő, Alain Carion szerint a lezuhant darabka a leggyakoribb meteoritok, az úgynevezett kondritok közé tartozik, melynek kora 4,57 milliárd évre tehető. Érdekes, hogy a meteorit a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövből érkezett. Reméljük, nem követik nagyobb társai. A meteorit értékét Carion szerint néhány száz euróra saccolta.

Madjnem 5milliárd éves a meteorit

Arra, hogy valakit eltaláljon egy meteorit, statisztikai szempontból közel százszor kisebb az esély, minthogy megnyerje a lottóötöst. A történelem során minden esetre maradt fent pár írásos emlék ilyen esetekről: 1911-ben Egyiptomban ütött agyon egy kutyát egy kis meteroit, 1825-ben állítólag egy embert talált egy újabb darab, és az illető bele is halt.

Mit érdemes tudni a meterorokról és a meteoritokról?

Az elsuhanó hullócsillagok, ahogy a népi nyelv nevezi őket, ugyanúgy, mint az üstökösök, már a legrégibb időkben ismertek voltak.
Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A hullócsillagokat is legtöbbször légkörünk egyik jelenségének tekintették, amely esetleg elektromos kisülésekkel, vagy valami hasonlóval van összefüggésben.

Még A. Von Humboldt is, aki 1799. XI. 12-én a dél-amerikai expedícióján a Leonida meteorraj hullását megfigyelte, az 1845-ben írt „Kosmos” c. munkájában is kételkedett ezeknek az objektumoknak Földön kívüli eredetében. A hullócsillagokra a legkülönbözőbb, néha megtévesztő elnevezéseket használják. A tudományos szakirodalomban a meteor elnevezés az elfogadott.

A meteor tehát az égbolton megfigyelhető fényjelenség, amely azonban radarkészülékekkel is észlelhető. Meleoroidnak nevezzük Naprendszerünknek azokat a szilárd testjeit, amelyek már túl kicsik ahhoz, hogy kisbolygóknak lehessen őket nevezni (bár közöttük a határok elmosódnak).

Végül a meteoritok azok a testek, amelyek a földi légkörbe behatolnak és adott körülmények között elérik a földfelszínt (meteorithullás). A fényesebb meteorokat (általában -4m-nál, vagyis a Vénusz látható fényességénél fényesebbeket) tűzgömbnek vagy bolidának nevezik. Azt, hogy a meteorok Földön kívüli jelenségek, közvetett módon H. W. Brandes és J. F. Ben-Zenberger Göttingen közelében, különböző pontokról végzett egyidejű meteormegfigyelésekkel bizonyította be 1798-ban. Ha ugyanis ugyanannak az objektumnak a röppályáját csillagtérképre rajzoljuk, és a különböző megfigyelési helyeken nyert eredményeket összehasonlítjuk, világosan látszik az eltolódás (parallaxis) a csillagok hátteréhez képest.

A megfigyelőhelyek távolságának ismeretében, és a mért parallaxissal kiszámítható a meteorvillanás magassága. A teljes röppálya időbeli és térbeli menetéből a meteor sebessége is meghatározható.

A meteorok megfigyelésre több módszert is alkalmaznak.

A meteorok klasszikus, vizuális megfigyelését (csillagtérképekbe való berajzolás) ma a fotografikus és radartechnikai eljárások messzemenően kiszorították. A rendszeres fotografikus meteorügyelet nagy fényerejű kamerákat használ, amelyek az égbolt nagy részét képezik le egyszerre. Ezeket a Föld különböző pontjain úgy helyezik el, hogy ugyanarról az objektumról egyidejű felvételeket nyerhessenek. A kamera objektívje előtti forgó fényrekesz (blende) lehetővé teszi, hogy a felvételen hosszú nyomként megjelenő vonalat szabályos időközökben (pl. 0,1 s-onként) rövid időre megszakítsák, és ily módon a jelenség időbeli lefolyását meghatározzák. Radarberendezéseket régóta, 1946 óta használnak meteorok megfigyelésére.

Ezekkel legtöbbször 1 milliomod másodperc időtartamú impulzusokat bocsátanak ki a 4 és 8 m közötti tartományban. Az adások teljesítménye 100 kW körül szokott lenni. A meteorok röppályájuk mentén ionizált légrétegeket hagynak hátra, és a radarhullámok ezekről verődnek vissza. Ez az eljárás is a meteorok magasságára és sebességére vonatkozó adatokat szolgáltat. A radaros módszernek megvan az az előnye, hogy felhős égbolt mellett és nappal is alkalmazható.
Az eredmények kissé különböznek aszerint, hogy milyen meteortípusról van szó. Hir.ma

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com