Izrael kisajátít százötven hektár termőföldet Ciszjordániában
Az izraeli illetékesek szerdán jóváhagyták százötven hektárnyi termőföld kisajátítását a ciszjordániai Jerikó mellett - jelentette az izraeli katonai rádió.
A döntést a rádió szerint már jóváhagyta Móse Jaalón védelmi miniszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök, majd a ciszjordániai katonai közigazgatás tisztviselői is. A kisajátítás célja a környező zsidó telepes falvak területének megnövelése. Az Almóg nevű teleptől északra található földterület egy részét már évek óta a szomszédos Vered Jerikó nevű telepes faluból érkező mezőgazdászok művelték, és nem található rajta palesztin település.
Legutóbb 2014 augusztusában vettek állami tulajdonba ilyen nagyságrendű földterületet válaszlépésként három izraeli tizenéves elrablására és megölésére. Az akkori, háromszáznyolcvan hektáros kisajátítás éles bírálatokat váltott ki az ENSZ, az Egyesült Államok, európai országok és a palesztinok részéről.
A szerdai döntést hevesen bírálta Izraelben a balközép ellenzéki Cionista Tábor nevű párt, a balliberális Merec párt és a "Békét Most" nevű, telepesekkel szembenálló civil békeszervezet. "A kormány döntése újabb lépés a kétállami megoldás lehetőségének a felszámolására"- hangsúlyozta közleményében a "Békét Most", utalva arra, hogy az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában és a Gázai övezetben (ez utóbbiból Izrael 2005-ben egyoldalú döntés alapján kivonult) jöhetne létre a jövendő palesztin állam.
MTI
A döntést a rádió szerint már jóváhagyta Móse Jaalón védelmi miniszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök, majd a ciszjordániai katonai közigazgatás tisztviselői is. A kisajátítás célja a környező zsidó telepes falvak területének megnövelése. Az Almóg nevű teleptől északra található földterület egy részét már évek óta a szomszédos Vered Jerikó nevű telepes faluból érkező mezőgazdászok művelték, és nem található rajta palesztin település.
Legutóbb 2014 augusztusában vettek állami tulajdonba ilyen nagyságrendű földterületet válaszlépésként három izraeli tizenéves elrablására és megölésére. Az akkori, háromszáznyolcvan hektáros kisajátítás éles bírálatokat váltott ki az ENSZ, az Egyesült Államok, európai országok és a palesztinok részéről.
A szerdai döntést hevesen bírálta Izraelben a balközép ellenzéki Cionista Tábor nevű párt, a balliberális Merec párt és a "Békét Most" nevű, telepesekkel szembenálló civil békeszervezet. "A kormány döntése újabb lépés a kétállami megoldás lehetőségének a felszámolására"- hangsúlyozta közleményében a "Békét Most", utalva arra, hogy az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában és a Gázai övezetben (ez utóbbiból Izrael 2005-ben egyoldalú döntés alapján kivonult) jöhetne létre a jövendő palesztin állam.
MTI
Hozzászólások