A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.A tudósok szerint a dinoszauruszok több millió évvel ezelőtti dominanciája lehet az oka annak, hogy nagy különbség van az emlősök (beleértve az emberek) és sok hüllő- illetve kétéltűfaj élettartalma között.

João Pedro de Magalhães, az angliai Birminghami Egyetem mikrobiológusa egy mostanában megjelent új tanulmányban fejtette ki a „hosszú élettartam szűk keresztmetszete” hipotézist. Eszerint amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, akkor a túléléshez szükség volt arra, hogy a sokkal kisebb emlősök gyorsan szaporodjanak, aminek következményeként a hosszabb élettartamot biztosító gének eltűntek az evolúció előrehaladtával.

„A legkorábbi emlősök közül néhány kénytelen volt a tápláléklánc alján élni, és valószínűleg 100 millió évet töltöttek a dinoszauruszok korában, hogy gyors szaporodással túléljék. Véleményem szerint az evolúciós nyomás hosszú időszaka hatással van arra, ahogyan az emberek öregszenek” - fejtegette de Magalhães.

A tanulmányban megjegyzi, hogy az eutheriai emlősök vonalának korai ősei lehet, hogy elvesztettek bizonyos enzimeket a dinoszauruszok korában, méghozzá olyan enzimeket, amelyek kijavítják az ultraibolya fény által okozott károkat.

Meglepőmódon az erszényesekből is hiányzik a három UV-javító enzim közül legalább egy, a fotoliázok. Ez azonban még kevés ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni, hogy van-e valamilyen összefüggés az emberek viszonylag rövid élettartalmával.

A kérdés az, hogy miért tűnhettek el ezek a fontos enzimek? Az egyik lehetőség az, hogy az emlősök éjszakai életmódot folytattak a túlélésük érdekében. A mai ember kénytelen naptejjel pótolni ezt a hiányzó enzimet. Ez tehát egy olyan javítás és helyreállítási mechanizmus, amellyel az ősidőkben még rendelkeztek az emberek ősei.

Vannak azonban más jelek is. Például a fogak: bizonyos hüllők, beleértve az aligátorokat is, egész életükben képesek a fogak növesztésére. Az ember erre nem képes. Nem kizárt, hogy ez is a több száz évezredre visszanyúló genetikai szelekció eredménye.

„Az állatvilágban igazán figyelemre méltó javításra és regenerációra látunk példát. Ez a genetikai információ szükségtelen lett volna a korai emlősök számára, akik szerencséjükre nem egy T-Rex táplálékaként végezték” - mondta de Magalhães.

Ami biztos, hogy sok olyan emlős létezik, amely akár száz évnél is tovább él, így például a bálnák, de az emberek is.

„Habár mindez jelenleg csak hipotézis, mégis ha a későbbiekben helytállónak bizonyul a kutatásunk, akkor az sok további kutatásnak lehet az alapja, így például az öregedés folyamatainak jobb megértésének is” - mondta de Magalhães.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)