Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?Sok dolgot használunk a mindennapi életünk során, ám ha valaki megkérdezné, hogy ezt, vagy azt, kiről nevezték el, akkor kevesen vágnák rá a választ, ezért most öt dologról tudhatod meg, hogy kiről kapta a nevét.

Szaxofon: 1840-ben találta fel a belga Antoine Joseph Sax, ismertebb nevén Adolphe Sax, a szaxofont, amit aztán 1846-ban szabadalmaztatott Franciaországban. Sax célja az volt, hogy egy olyan hangszert hoz létre, aminek a hangzása a klarinét és az oboa között helyezkedik el.

Elsősorban a francia katonazenében használták a Sax által épített szaxofonokat. A feltaláló egy műhelyt is vezetett, ahol a körülbelül 100 alkalmazottja 20 ezer szaxofont épített az ő idejében. Emellett szaxofontanárként és a párizsi opera színpadi zenekarának igazgatójaként is dolgozott.

Bluetooth: Az 1980-as években rengeteg ötlet született arra, hogy hogyan lehetne felszámolni a számítógép körüli kábelrengeteget. Ennek érdekében hozta létre az Ericsson, a Nokia, az IBM, a Toshiba és az Intel a Bluetooth Special Interest Groupot 1998-ban.

A vezeték nélküli adatátvitel első változata 2001 februárjában jelent meg, és a nevét a Kr. u. 911-ben született dán viking király, Harald Bluetoothról kapta. A király híres volt a kommunikációs képességeiről, és még életében egyesített több dán fejedelemséget egyetlen nagy királysággá. Napjainkban az ő monogramja rúnák formájában a Bluetooth márka hivatalos logója.

Sziluett: Egy felület körvonalát nevezzük sziluettnek a festészetben, az optikában és a fotográfiában. A sziluett a XVIII. században élt és dolgozó pénzügyminiszter, Étienne de Silhouette után kapta a nevét.

Mivel a férfi állítólag rendkívül fukar volt, ezért a kastélyát nem igazi művészettel, hanem csak sziluettekkel díszítette. Akkoriban a sziluett kifejezést az olcsó árukra vagy utánzatokra használták, és csak később vált az árnyékkontúrok szinonimájává.

Makadámiadió: 1857-ben kapta a nevét a makadámiadió, méghozzá Ferdinand von Müller és Walter Hill botanikusoktól Ausztráliában. Müller, aki a melbourne-i botanikus kertek igazgatójaként is dolgozott, egy régi barátjáról, John McAdamról nevezte el a felfedezését.

Az ausztrál őslakosok már akkor értékes fehérje- és zsírforrásként fogyasztották a makadámiadiót, mielőtt az széles körben ismertté vált volna.

Pilates: Az első világháború idején, Angliában dolgozta ki Joseph Hubertus Pilates a holisztikus fizikai edzésprogramot az izmok erősítésére, méghozzá azért, hogy segítsen a katonáknak a kondíciójuk és a testtartásuk javításában.

Azt követően, hogy a német férfi 1926-ban az Egyesül Államokba emigrált, megnyitotta az edzőstúdióját egy partnerével, majd a halála után a tanítványai folytatták a munkáját.

(Forrás: noiportal.hu)


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

http://ujhazak.com