Egy aminosav hiánya lehet az Alzheimer-kór kiváltó oka

Egy aminosav, az arginin hiánya játszhat közre az Alzheimer-kór kialakulásában - erre a következtetésre jutottak egérkísérletek alapján amerikai neurobiológusok, akiknek eredményei távlatilag új terápiás eljárások kidolgozását tehetik lehetővé.

DukeMicroglia_smallA Duke Egyetem kutatóinak tanulmánya a Journal of Neuroscience szerdai számában jelent meg.

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb formája, amely a gondolkodási és megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, valamint gyors leépüléssel jár. Szövettanilag a betegségre kóros fehérjéből, béta-amiloidból álló plakkok, valamint tau-fehérjét tartalmazó neurofibrilláris kötegek képződése jellemző.

Egyre több kutatási adat támasztja alá azt a feltételezést, miszerint az immunrendszernek valamiképp szerepe van az Alzheimer-kór kialakulásában, ám mindmáig rejtély, hogy a szervezet "őrző-védő" szolgálata pontosan miképp játszik közre a rettegett kór létrejöttében - olvasható a Duke honlapján a kutatásokat ismertető összefoglalóban.

Az egyetemen végzett egérkísérletek arra világítottak rá, hogy az agyat védeni hivatott immunsejtek valamilyen okból felfokozott "étvággyal" kezdik fogyasztani az arginin nevű aminosavat. Blokkolva ezt a folyamatot a vér-agy gáton átjutni képes kismolekulás gyógyszerekkel viszont megelőzhető az amiloid plakkok képződése és a memóriavesztés.

A kísérletekhez olyan genetikailag módosított egereket alkalmaztak, amelyek immunrendszere hasonlít az emberéhez. A tünetek fokozatos kialakulása az úgynevezett CVN-AD egereknél lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy vizsgálják az állatok agyát a betegség különböző stádiumában.

Az Alzheimer-kutatásban alkalmazott más egerekkel összehasonlítva a CVN-AD törzs egyedeinek agyában plakkok és a neurofibrilláris kötegek képződtek, csökkent a neuronok száma és megváltozott az állatok magatartása.
Az immunrendszeri eltéréseket elemezve, amelyek a génmódosított állatok élete során következtek be, kiderült, hogy legtöbb komponense számszerűleg nem változott.

Ugyanakkor már a kórfolyamat legkorábbi szakaszában elkezdett szaporodni és átalakulni az úgynevezett mikroglia, amelynek sejtjei normál körülmények között "tétlenek" az agyban és a gerincvelőben, de azonnal aktivizálódnak sérülés, vagy az idegrendszer gyulladásos megbetegedéseinél és a károsodás helyszínére vándorolnak.

A mikroglia-sejtek vizsgálata során kiderült, hogy ezek egy vegyületet (CD11c) termelnek, és növekszik az immunrendszert elnyomó gének kifejeződése is.

"Meglepő eredményre jutottunk, hiszen senki sem számított arra, hogy az Alzheimer-kórban csökken az immunrendszer aktivitása" - fogalmazott Matthew Kan, a tanulmány vezető szerzője.

Az agynak a memóriáért felelős területein nemcsak megszaporodott a kóros CD11c mikroglia-sejtek száma, hanem növekedett az arginint lebontó enzim (argináz) aktivitása is.

Az enzimet blokkolva egy kismolekulás készítmény, a difluorometil-ornitin (DFMO) segítségével, amennyiben a szert még a klinikai tünetek kialakulása előtt alkalmazták, csökkent a kóros mikroglia-sejtek és plakkok száma az agy érintett területein.

"Amennyiben valóban az arginin hiánya ilyen fontos szerepet tölt be a kórfolyamatban, esetleg képesek lehetünk blokkolni azt és visszafordítani a betegséget" - fogalmazott Carol Colton, a Duke Egyetem neurológusprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.

A DFMO hatékonyságát bizonyos daganatféleségek esetében tesztelték klinikai vizsgálatok során, de eddig sohasem gondoltak arra, mint az Alzheimer-kór lehetséges terápiájára. A Duke Egyetem neurobiológusai a készítményt a tünetek kialakulása előtt alkalmazták, a kutatások további szakaszában azt vizsgálják majd, hogy mennyire lehet hatékony a szer az Alzheimer-kór szimptómáinak megjelenése után.

https://today.duke.edu/2015/04/arginine

MTI

Hozzászólások

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról

A szovjetek tudták, hogy meg fog halni a kóbor eb, akinek már a felkészítése is tragikus volt.

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Antarktisz-félszigetéről hatalmas jéghegy készülődik leválni! – videó

Az eddig ismert legnagyobb jéghegy van készülőben leválni az Antarktisz-félszigetről.

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Az összes ősemberkutató emlegetni fogja Clifford Coulthard véletlen felfedezését.

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

Intelligensebbé teszi a gyerekeket az apával töltött idő

University of Newcastle kutatói meg vannak győződve, hogy a gyerekeknél az apával töltött egyre több idő növeli a lurkók IQ-ját.

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Tizenkét lelet, ami megváltoztatta az emberiség múltjáról alkotott képet.

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

100 dolog, amit 2016-ban tanultunk meg

Szórakoztató listán gyűjtötték össze, hogy milyen tudással gazdagodtunk tavaly.

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok rájöttek, miért nincs értelme beágyazni

Brit tudósok legújabb tudományos felmérése arról szól, hogy van-e értelme naponta beágyaznunk.

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

Érdekességek világegyetemről, amit nem biztos, hogy mindenki tud.

2016 legjobb találmányai

2016 legjobb találmányai

Az emberiség rengeteg innovatív megoldással állt elő az elmúlt évben.

Egyre több kétfejű cápára bukkannak!

Egyre több kétfejű cápára bukkannak!

Nem túl nagy rejtély, hogy mi okozza az egyre több élve talált cápát! – a kutatók mindenesetre értetlenkednek a jelenségen

http://ujhazak.com