Fény derült a viszketés eredetére

A viszketésről sokáig azt gondolták, hogy a fájdalom egy alacsony formája. A Science magazinban ismertetett tanulmány szerint azonban most egy új kutatás eredményekén arra derült fény, hogy a viszketés érzése külön idegi áramkörrel rendelkezik, amely összeköti a test perifériáján található sejteket az aggyal.

Neurológusok olyan molekulák után kutattak, amelyek a viszketés érzését kódolják. Ennek érdekében azt vizsgálták meg, hogy az érintés, a hő, a fájdalom és a viszketés ingerére mely szenzoros neuronok aktiválódnak. A kutatók ezt követően elkülönítettek egy olyan proteint (Nppb), amelyet, ha kivontak a kísérleti egerekből, az állatok nem reagáltak a viszketésingerre.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a viszketést speciális érzőidegek észlelik. A kutatók arra is rájöttek, hogy ezeket a receptorokat tartalmazó neuronok a gerincvelőben találhatók.

A szakemberek szerint ezek az eredmények nagyon jól magyarázzák azokat a problémákat, amelyeket a viszketéssel kapcsolatos szakirodalom felvet, s ezzel együtt nagyon jól tesztelhető elmélettel áll elő arra vonatkozóan, hogy hogyan is működik a viszketés.

A kísérleteket egerek körében végezték, ám ezek a viszketés idegpályák hasonlók az emberek esetében is. Az azonban még nem ismert, hogy a felfedezett Nppb protein vagy valamely hasonló anyag játszik-e szerepet az érzékelésben az embereknél. Ezért a kutatók a későbbiek során szeretnék kiterjeszteni a vizsgálatokat az emberekre is tekintve, hogy a viszketés mennyire gyakori probléma.

Több, mint két tucat olyan probléma illetve megbetegedés ismert, amelynek tünetei között a viszketés is szerepel - ilyen például az ekcéma vagy a pikkelysömör.

Az antihisztamin készítmények a viszketés néhány formája esetében hatékonyan működnek, ám az esetek többségében nincs semmilyen hatásuk. Ez a kutatás egy teljesen új célt mutat a probléma klinikai kezelése számára.

Forrás: www.scientificamerican.com