Mintegy 2500 éve épült város maradványait fedezték fel az Amazonas vidékén

Mintegy 2500 éve épült, óriási város maradványait fedezték fel a dús vegetáció alatt az Amazonas vidékén, Ecuador keleti részén - számolt be róla a BBC News.A kutatók elmondták, hogy az egykor az Upano-folyó völgyében álló város házait és tereit szédületes út- és csatornahálózat kötötte össze. A település egy vulkáni hegy termékeny talaján épült, de feltehetően a vulkán okozta a pusztulását is.
    

A nagyváros romjainak felfedezése a tudósok szerint átírhatja a korabeli őslakos kultúrákkal kapcsolatos eddigi ismereteinket. A régészeti kutatásokat vezető Stephen Rostain professzor, a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont kutatási igazgatója elmondta, hogy a felfedezett város "régebbi, mint bármely más, általunk ismert amazóniai lelőhely", és a kép, amit nyújt, megváltoztathatja az amazóniai társadalmakról szerzett tudásunkat.
    

"A legtöbb ember kis csoportokat képzel el, valószínűleg meztelenül, kunyhókban élve a tisztásokon, ugyanakkor a felfedezés azt mutatja, hogy az egykori emberek bonyolult városi társadalmakban éltek" - mesélte a tanulmány társszerzője, Antoine Dorison. A régészek szerint a 2500 éve épült város mintegy ezer évig lakott volt. Nehéz megállapítani, hogy hány lakosa lehetett, de a tudósok úgy vélik, akár tízezrek, ha nem százezrek élhettek ott.
    

A kutatók repülőről lézeres érzékelőkkel (LIDAR technológiával) térképezték fel a várost, és mintegy 300 négyzetkilométeres körzetében végeztek ásatásokat. A radarral a dús növényzet alatt hatezer négyszögletes, 2-3 méter magas platformot találtak, amelyek mérete 20 x 10 méter volt. Az építmények 3-6 egységből álló csoportokban álltak egy központi tér körül.
    

A régészek szerint az építmények közül a legtöbb lakóhelyül szolgált, de akadtak köztük szertartási épületek is. Az építményeket egyenes utak és ösvények kötötték össze, találtak egy 25 kilométer hosszú utat is. Dorison szerint az úthálózat felfedezése okozta a legnagyobb meglepetést a feltáráson. A kutatók először az 1970-es években találtak bizonyítékot a város létezésére, de 25 évnyi kutatás után most először sikerült alapos feltárást végezni.
    

José Iriarte, az Exeteri Egyetem tudósa, aki részt vett a kutatásban, kiemelte, hogy egy olyan jól szervezett civilizációt kell elképzelni, mint a majáké volt, de teljesen más építészettel, földhasználattal és fazekassággal. Mint hozzáfűzte: a felfedezés egyes részletei "egyedülállók Dél-Amerikában", például a nyolcszög és négyszög alakú, csoportokban álló építmények.
    

A platformokon gödröket és tűzhelyeket találtak, valamint korsókat, növényőrlő köveket és égett magvakat. Az ott élő kilamopei és upanói emberek elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az emberek kukoricát és édesburgonyát ettek, és hozzá egyfajta édes sört ittak.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com