50 éve helyezték kriptába az új autót! – ez lett belőle
Az ember szíve szakad meg, de egyben érdekes történet is az emberek néhai poénkodása. Sokan kedvelik az időkapszulákat.
Van, aki tini korában barátaival elás, mondjuk egy palackot és cetliket írnak vele tele, hogy kivel mi fog történni 10 év múlva.
Nos, amíg Magyarország az 1956-os vörös terror miatt még ki sem lábalt, az USA-ban azzal szórakoztak 1957. június 15-én, hogy markolóval ástak egy kriptát egy vadiúj 4 mérföldet járt 1957-es évjáratú Plymouth Belvedere gyönyörű autónak. Amerikában minden olyan nagy. Az oklahomai Tulsa városa volt az értelmi szerzője annak, hogy a Plymouth-ot kriptába kellene helyezni.
Céljuk az volt, hogy a 2007-ben élő emberek majd megtudják, hogy 1957-ben élő emberek milyen autókkal jártak. Bedobták hát a kesztyűtartóba az autó kulcsait egy doboz cigit és egy női táska korhű tartalmát. Volt még benne egy kifizetetlen parkolójegy is. A csomagtartóba pár doboz sör landolt és 4 gallon tartalék benzin magához a benzintemetőhöz. Gondoltak arra is, hogy a jövőben majd felélik a kőolajtartalékot és ezzel a félrerakott benzinnel be lehet röffenteni a V8-ast. Markolóval ástak hát az agyalágyultak egy hatalmas gödröt, amelyet körbebetonoztak. Elvileg ez még atombiztos is volt.
Ez lett a vadonatúj autó fél évszázados temetője. A bulihoz még az is hozzátartozott, hogy az autó egy tombolán nyeremény volt, amelyre 812 ember nevezett be. A játék lényege az volt, hogy a résztvevőknek meg kellett tippelni, hogy Tulsa városának 2007-ben mennyi lesz a lakosa, amikor ugyebár az autót kihantolni terveztek kriptájából.
Mindezeknek az embereknek neve egy mikrofilmre felkerült és ezt is a kesztyűtartóba dobták be. Mivel az autón kívül a városról is meg kellett emlékezni, az autó mögé a szarkofágba beletettek egy fémhordót is, amelybe dolgok kerültek bele a hermetikus zárás előtt. A fémhordó Tulsáról szólt, amelybe belekerültek légi fotók, üzenet a polgármestertől és némi motorolaj az autóhoz, no meg egy 48 csillagos amerikai zászló.
A hordó tartalmazta még a tombolán résztvevők neveit, tippjeit papíron rögzítve. A jövőről is gondoskodtak, hiszen a majdani tombola győztesnek nyitottak egy petrodolláros, azaz 100 dolláros bankszámlát is. Az autót vízhatlannak bugyolálták, ezt követően a kriptát lezárták és csupán egy emléktáblával jelölték meg annak helyszínét.
Eltelt 50 év
2005. körül már izgatottan elkezdődtek a kihantolás előkészületei és 2007. június 14-én feltárták az autó szarkofágját. A kíváncsi emberek konstatálták, hogy atombunkernek éppen megfelelő lett volna a kiötlő számára a kripta, de a víznek nem tudott ellenállni. Igaz volt ugyanez az elvileg vízzáró burkolatra is, amit az autóra csak úgy ráraktak. Feltáráskor volt dolguk a szivattyúknak, mert az autó tetejéig az bűzös iszapos víz állt, ami keveredett az autóból kifolyt folyadékokkal. Gyakorlatilag minden péppé vált.
A közeg nagyon kedvezett a vadonatúj autó hirtelen enyészetének, amely ráadásul a vasat 50 éven keresztül rágta. A pusztítás minden emberi képzeletet fölülmúlt. Június 15-én aztán a sötét nagyközönség szörnyülködhetett az autó színpadra állításának pillanatában. Azért tartogatott valami meglepetést is a pusztulat, hiszen a króm alkatrészek némi törölgetés után újra felsejlettek. A gumikat felfújták. Némelyike tartani tudta a levegőt. Az autó utastere gyakorlatilag megsemmisült, mindezzel együtt a kesztyűtartóba helyezett tárgyak egy része is.
Az ide elhelyezett indítókulcs eltűnt a tombolán szereplő állampolgárok tombola reményes mikrofilmjével együtt. Egy rúzs és két fésű azért még felismerhető maradt. A benzintemető motor egy hatalmas rozsdás vastömbbé változott. Lényeg, hogy az autó mögött lévő hermetikusan lezárt fém időkapszula az évtizedeket teljesen sértetlenül túlélte.
Az autót egyébként anno Miss Belvedere névre keresztelték, amely a 2007-es kihantolásnak és egyben tombolának a fődíja volt. A legpontosabb tippet Raymond Humbertson határozta meg. Ez azt jelenti, hogy a nyertes az aktuális pontos számot csak 2286 fővel vétette el. A 100 dolláros bankszámlának sajnos szomorú következménye lett, hiszen, aki ezt átvehette volna sajnos időközben elhunyt 1979-ben. Az úr felesége 1988-ban hunyt el, gyermekeik pedig nem születtek.
Így hát a 100 dolláros bankszámla a legközelebbi rokonokhoz került. Ők sem voltak már mai gyermekek, hiszen 2007-ben a 90 éveit taposták. Vajon mihez kezdenek kedves idős hölgyek egy szándékosan lepusztított vassal, amit már szinte gombóccá lehetne gyúrni, mint egy celofánt? 2007-ben azonban történt valami nagyon fontos az autó „életében”. Egy bizonyos Ultra One nevű cég elvállalta, hogy rozsdátlanítja az autót és a felújítás talán valahol máshol kezdetét veheti!
A munkát hat hónapra vállalták belekalkulálva az esetleges csúszásokat. 2008-ban még látszóak voltak a munkálatok az autóról. Az év decemberében a cég azonban nem vártan mindent törölt oldaláról a fórumokat illetően. Nem is lehetett tudni 2009 májusáig semmit. Ekkor bukkantak fel friss képek az autóról. Ezeken jól látható, hogy a rozsda kívülről el lett távolítva. A felújításhoz beszereztek egy bizonyos donor autó karosszériáját, melyből a főbb részleteket átépítették. Mindezt azért, hogy a kaszni fel legyen javítva helyenként. Az autóval kapcsolatos jelek a jövőt illetően biztatóak voltak.
Újra következett a néhány évnyi csend!
A New York Times 2012-ben meglátogatta az Ultra One céget, mert kíváncsiak voltak az éppen aktuális állapotra. Megkeresésre kiderült, hogy az autót egy sarokba helyezték szintén magára hagyatva. Kiderült, hogy a cég rengeteg pénzt ölt bele az autó helyrehozatalába. A külső rozsda lepucoláson kívül gyakorlatilag nem történt semmi. Abbahagyták a projektet. A cég olyan jelentős munkát végzett, hogy kiderült az autónál a hajtás és a motor érintetlen az utastérrel együtt.
Kivételt képez a műszerfal és a kormány, amely katasztrofális. Ekkor az autó tulajdonosának egyike már betöltötte a századik születésnapját és már ezzel az ingóságukkal már nem volt erejük foglalkozni. Tulsa város szégyene az autó volt és nem akarta kiállítani, pedig Dwight Foster az Ultra One cég vezetője felajánlotta az autót a városnak a Plymouth Miss Belvedere-t. Tulsának ebben az időben már kellemetlen volt a történtek és méltatlannak találta az autó visszavettét. Az autó senkinek sem kellett! A történteken többen is felháborodtak, hiszen az USA egyben egy autós nemzet is. Egy idős hölggyel így nem lehet bánni a Miss Belvedere személyében.
Végre 2015-ben eldőlt a sorsa a legendás autónak. Foster talált neki új otthont a Historic Auto Attraction múzeumban, ahol majd kiállítják az emberi gyarlóság visszatükröződéseként. Az autó végre újra él kihantolt időkapszulaként egy múzeumban látványosságként.
Tulsa városa nem bírt magával. Még egyszer megtette az autóhantolást az érzéketlen húgyagyú gondolkodásában. Ezúttal egy Plymouth Prowler prototípust raktak kriptába 1998-ban 50 évre. Hogy ennek mi lesz a sorsa nem tudni, a fejlesztés azonban nem rossz, mert felfedezték, hogy az autónak a sok víz ilyen sok időn belül nem tesz jót. A pihentagyúak behelyezték egy kriptába, ami a földfelszín felett van.
A lehajtó azért meredek! Visszatérve az ’57-es évjáratú idős hölgyre kapcsolódóan Hollywood is készített filmet Christine címen.
Forrás: totalcar.hu
Van, aki tini korában barátaival elás, mondjuk egy palackot és cetliket írnak vele tele, hogy kivel mi fog történni 10 év múlva.
Nos, amíg Magyarország az 1956-os vörös terror miatt még ki sem lábalt, az USA-ban azzal szórakoztak 1957. június 15-én, hogy markolóval ástak egy kriptát egy vadiúj 4 mérföldet járt 1957-es évjáratú Plymouth Belvedere gyönyörű autónak. Amerikában minden olyan nagy. Az oklahomai Tulsa városa volt az értelmi szerzője annak, hogy a Plymouth-ot kriptába kellene helyezni.
Céljuk az volt, hogy a 2007-ben élő emberek majd megtudják, hogy 1957-ben élő emberek milyen autókkal jártak. Bedobták hát a kesztyűtartóba az autó kulcsait egy doboz cigit és egy női táska korhű tartalmát. Volt még benne egy kifizetetlen parkolójegy is. A csomagtartóba pár doboz sör landolt és 4 gallon tartalék benzin magához a benzintemetőhöz. Gondoltak arra is, hogy a jövőben majd felélik a kőolajtartalékot és ezzel a félrerakott benzinnel be lehet röffenteni a V8-ast. Markolóval ástak hát az agyalágyultak egy hatalmas gödröt, amelyet körbebetonoztak. Elvileg ez még atombiztos is volt.
Ez lett a vadonatúj autó fél évszázados temetője. A bulihoz még az is hozzátartozott, hogy az autó egy tombolán nyeremény volt, amelyre 812 ember nevezett be. A játék lényege az volt, hogy a résztvevőknek meg kellett tippelni, hogy Tulsa városának 2007-ben mennyi lesz a lakosa, amikor ugyebár az autót kihantolni terveztek kriptájából.
Mindezeknek az embereknek neve egy mikrofilmre felkerült és ezt is a kesztyűtartóba dobták be. Mivel az autón kívül a városról is meg kellett emlékezni, az autó mögé a szarkofágba beletettek egy fémhordót is, amelybe dolgok kerültek bele a hermetikus zárás előtt. A fémhordó Tulsáról szólt, amelybe belekerültek légi fotók, üzenet a polgármestertől és némi motorolaj az autóhoz, no meg egy 48 csillagos amerikai zászló.
A hordó tartalmazta még a tombolán résztvevők neveit, tippjeit papíron rögzítve. A jövőről is gondoskodtak, hiszen a majdani tombola győztesnek nyitottak egy petrodolláros, azaz 100 dolláros bankszámlát is.
Eltelt 50 év
2005. körül már izgatottan elkezdődtek a kihantolás előkészületei és 2007. június 14-én feltárták az autó szarkofágját. A kíváncsi emberek konstatálták, hogy atombunkernek éppen megfelelő lett volna a kiötlő számára a kripta, de a víznek nem tudott ellenállni. Igaz volt ugyanez az elvileg vízzáró burkolatra is, amit az autóra csak úgy ráraktak. Feltáráskor volt dolguk a szivattyúknak, mert az autó tetejéig az bűzös iszapos víz állt, ami keveredett az autóból kifolyt folyadékokkal. Gyakorlatilag minden péppé vált.
A közeg nagyon kedvezett a vadonatúj autó hirtelen enyészetének, amely ráadásul a vasat 50 éven keresztül rágta. A pusztítás minden emberi képzeletet fölülmúlt. Június 15-én aztán a sötét nagyközönség szörnyülködhetett az autó színpadra állításának pillanatában. Azért tartogatott valami meglepetést is a pusztulat, hiszen a króm alkatrészek némi törölgetés után újra felsejlettek. A gumikat felfújták. Némelyike tartani tudta a levegőt. Az autó utastere gyakorlatilag megsemmisült, mindezzel együtt a kesztyűtartóba helyezett tárgyak egy része is.
Az ide elhelyezett indítókulcs eltűnt a tombolán szereplő állampolgárok tombola reményes mikrofilmjével együtt. Egy rúzs és két fésű azért még felismerhető maradt. A benzintemető motor egy hatalmas rozsdás vastömbbé változott. Lényeg, hogy az autó mögött lévő hermetikusan lezárt fém időkapszula az évtizedeket teljesen sértetlenül túlélte.
Az autót egyébként anno Miss Belvedere névre keresztelték, amely a 2007-es kihantolásnak és egyben tombolának a fődíja volt. A legpontosabb tippet Raymond Humbertson határozta meg. Ez azt jelenti, hogy a nyertes az aktuális pontos számot csak 2286 fővel vétette el. A 100 dolláros bankszámlának sajnos szomorú következménye lett, hiszen, aki ezt átvehette volna sajnos időközben elhunyt 1979-ben. Az úr felesége 1988-ban hunyt el, gyermekeik pedig nem születtek.
Így hát a 100 dolláros bankszámla a legközelebbi rokonokhoz került. Ők sem voltak már mai gyermekek, hiszen 2007-ben a 90 éveit taposták. Vajon mihez kezdenek kedves idős hölgyek egy szándékosan lepusztított vassal, amit már szinte gombóccá lehetne gyúrni, mint egy celofánt? 2007-ben azonban történt valami nagyon fontos az autó „életében”. Egy bizonyos Ultra One nevű cég elvállalta, hogy rozsdátlanítja az autót és a felújítás talán valahol máshol kezdetét veheti!
A munkát hat hónapra vállalták belekalkulálva az esetleges csúszásokat. 2008-ban még látszóak voltak a munkálatok az autóról. Az év decemberében a cég azonban nem vártan mindent törölt oldaláról a fórumokat illetően. Nem is lehetett tudni 2009 májusáig semmit. Ekkor bukkantak fel friss képek az autóról. Ezeken jól látható, hogy a rozsda kívülről el lett távolítva. A felújításhoz beszereztek egy bizonyos donor autó karosszériáját, melyből a főbb részleteket átépítették. Mindezt azért, hogy a kaszni fel legyen javítva helyenként. Az autóval kapcsolatos jelek a jövőt illetően biztatóak voltak.
Újra következett a néhány évnyi csend!
A New York Times 2012-ben meglátogatta az Ultra One céget, mert kíváncsiak voltak az éppen aktuális állapotra. Megkeresésre kiderült, hogy az autót egy sarokba helyezték szintén magára hagyatva. Kiderült, hogy a cég rengeteg pénzt ölt bele az autó helyrehozatalába. A külső rozsda lepucoláson kívül gyakorlatilag nem történt semmi. Abbahagyták a projektet. A cég olyan jelentős munkát végzett, hogy kiderült az autónál a hajtás és a motor érintetlen az utastérrel együtt.
Kivételt képez a műszerfal és a kormány, amely katasztrofális. Ekkor az autó tulajdonosának egyike már betöltötte a századik születésnapját és már ezzel az ingóságukkal már nem volt erejük foglalkozni. Tulsa város szégyene az autó volt és nem akarta kiállítani, pedig Dwight Foster az Ultra One cég vezetője felajánlotta az autót a városnak a Plymouth Miss Belvedere-t. Tulsának ebben az időben már kellemetlen volt a történtek és méltatlannak találta az autó visszavettét. Az autó senkinek sem kellett! A történteken többen is felháborodtak, hiszen az USA egyben egy autós nemzet is. Egy idős hölggyel így nem lehet bánni a Miss Belvedere személyében.
Végre 2015-ben eldőlt a sorsa a legendás autónak. Foster talált neki új otthont a Historic Auto Attraction múzeumban, ahol majd kiállítják az emberi gyarlóság visszatükröződéseként. Az autó végre újra él kihantolt időkapszulaként egy múzeumban látványosságként.
Tulsa városa nem bírt magával. Még egyszer megtette az autóhantolást az érzéketlen húgyagyú gondolkodásában. Ezúttal egy Plymouth Prowler prototípust raktak kriptába 1998-ban 50 évre. Hogy ennek mi lesz a sorsa nem tudni, a fejlesztés azonban nem rossz, mert felfedezték, hogy az autónak a sok víz ilyen sok időn belül nem tesz jót. A pihentagyúak behelyezték egy kriptába, ami a földfelszín felett van.
A lehajtó azért meredek! Visszatérve az ’57-es évjáratú idős hölgyre kapcsolódóan Hollywood is készített filmet Christine címen.
Forrás: totalcar.hu
Hozzászólások