A fasizmus és kommunizmus áldozatairól emlékezett meg a román államfő
A fasizmus és kommunizmus áldozatairól emlékezett meg vasárnap közzétett üzenetében Klaus Iohannis román államfő, kifejezve reményét, hogy az élethez és szabadsághoz való jogot soha többé nem lehet büntetlenül semmibe venni.
Románia 2011-ben iktatta törvénybe azt a 2008-as Prágai Nyilatkozat által szorgalmazott kezdeményezést, hogy augusztus 23-át - az Európa keleti részének felosztását titkos záradékban szentesítő Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját - nyilvánítsák a náci és a kommunista totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapjává. A német és szovjet külügyminiszter által 1939. augusztus 23-án aláírt megállapodás készítette elő egyebek mellett a balti államok, illetve a Romániához tartozó Besszarábia szovjet bekebelezését.
Iohannis tavaly elnökjelöltként, idén pedig már megválasztott államfőként üzenetével gyakorlatilag újraértelmezte országa számára augusztus 23-a - Románia korábbi nemzeti ünnepe - történelmi jelentőségét.
A román elnöki hivatal honlapján közzétett üzenetben Iohannis elítélte a Molotov-Ribbentrop-paktumot és annak "Romániát érintő áldatlan következményeit".
"Nem szabad tagadnunk, vagy minimalizálnunk a legionárius (fasiszta) és kommunista népirtó politikát, tisztelegnünk kell az áldozatok emléke előtt. Az utóbbi évtizedben Románia bátor lépéseket tett ezen rezsimek elítélése terén, bebizonyítva, hogy végleg szakított történelme ezen sötét időszakaival" - fogalmazott a román államfő. Iohannis ugyanakkor arra intette honfitársait, hogy előzzenek meg minden "radikális, utópikus, szélsőséges politikai kezdeményezést", amely a jogállamiságot és a demokráciát támadja.
A kommunizmus idején augusztus 23. volt Románia nemzeti ünnepe, amelyet az akkori hatalom az "1944-es nemzeti antifasiszta, és antiimperialista fegyveres felkelés" napjaként ünnepelt. A kommunisták a második világháborús román kiugrás napját sajátították ki: 1944. augusztus 23-án (amikor a szovjet hadsereg már Bukaresthez közeledett) Románia a tengelyhatalmak oldaláról az Egyesült Nemzetek oldalára állt át, az akkor alig 23 éves Mihály király vezetésével.
MTI
Románia 2011-ben iktatta törvénybe azt a 2008-as Prágai Nyilatkozat által szorgalmazott kezdeményezést, hogy augusztus 23-át - az Európa keleti részének felosztását titkos záradékban szentesítő Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját - nyilvánítsák a náci és a kommunista totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapjává. A német és szovjet külügyminiszter által 1939. augusztus 23-án aláírt megállapodás készítette elő egyebek mellett a balti államok, illetve a Romániához tartozó Besszarábia szovjet bekebelezését.
Iohannis tavaly elnökjelöltként, idén pedig már megválasztott államfőként üzenetével gyakorlatilag újraértelmezte országa számára augusztus 23-a - Románia korábbi nemzeti ünnepe - történelmi jelentőségét.
A román elnöki hivatal honlapján közzétett üzenetben Iohannis elítélte a Molotov-Ribbentrop-paktumot és annak "Romániát érintő áldatlan következményeit".
"Nem szabad tagadnunk, vagy minimalizálnunk a legionárius (fasiszta) és kommunista népirtó politikát, tisztelegnünk kell az áldozatok emléke előtt. Az utóbbi évtizedben Románia bátor lépéseket tett ezen rezsimek elítélése terén, bebizonyítva, hogy végleg szakított történelme ezen sötét időszakaival" - fogalmazott a román államfő. Iohannis ugyanakkor arra intette honfitársait, hogy előzzenek meg minden "radikális, utópikus, szélsőséges politikai kezdeményezést", amely a jogállamiságot és a demokráciát támadja.
A kommunizmus idején augusztus 23. volt Románia nemzeti ünnepe, amelyet az akkori hatalom az "1944-es nemzeti antifasiszta, és antiimperialista fegyveres felkelés" napjaként ünnepelt. A kommunisták a második világháborús román kiugrás napját sajátították ki: 1944. augusztus 23-án (amikor a szovjet hadsereg már Bukaresthez közeledett) Románia a tengelyhatalmak oldaláról az Egyesült Nemzetek oldalára állt át, az akkor alig 23 éves Mihály király vezetésével.
MTI
Hozzászólások