A legijesztőbb halálközeli élmények

Saját, vagy ismerősük horrorfilmbe illő történetéről meséltek az internetezők.Az emberi élet annyira törékeny, hogy elég egy aprócska hiba, tévedés, aminek következményeként halálközeli élményben lehet részünk. Erről a félelmetes és megdöbbentő tapasztalatról meséltek az egyik internetes oldal olvasói.

Halálfélelem a vidámparkban: „A vidámparkban ültem a szabadesést imitáló játékon, amikor kioldódott a biztonsági záram. Az öv nem nyílt ki teljesen, de mivel elég alacsony vagyok, ezért az öv nagy volt rám, én pedig majdnem kicsúsztam az ülésből.

A gépkezelő nem vett észre, a vészjelző pedig csak lassan kapcsolt be. Hevesen dobogott a szívem, ahogy éreztem, hogy gyorsulás közben egyre jobban csúszok lefelé. Ha a mellettem ülők nem fognak meg, akkor biztos, hogy kiestem volna.”

Durva allergiás reakció: „Tavaly véletlenül mandulatejet ittam, amire rendkívül allergiás vagyok. Szürreális élmény volt átélni azt, ahogy lassan a testem minden porcikája átalakult.

Először a szád és a nyelved dagad be, majd a torkod záródik el. Levegőért kezdesz kapkodni, és az egész tested égni, viszketni kezd. Végül a saját hányásodtól fuldokolsz, mert nem kapsz levegőt. Az emberek arról beszélnek, hogy a halál békés, nyugodt állapottal érkezik, de ez erre semmiféleképpen sem volt igaz.

Viharos hálaadás: „Hálaadásról tartottam hazafelé, amikor az autópályán viharba keveredtem. A négysávos úton a jobb oldali sávban haladtam, amikor oldalba kapott egy széllökés, ami balra lesodort az útról az árokba, majd megpördültem.

Ha az árok nem lett volna elég mély, akkor biztos, hogy frontálisan ütközök a szembejövő autóval. Még soha nem voltam olyan közel a halálhoz, mint akkor.”

Sokáig kísérthet: „A barátommal voltam, amikor egy ötemeletes épület legfelső szintjén négy férfi nekünk esett, és teljesen indokolatlanul, azzal vádoltak, hogy drogot árulunk. A barátomat megütötték, de sikerült elmenekülnie, ám engem körbevettek.

A négy férfi megrugdosott, majd rám parancsoltak, hogy álljak fel, mert ledobnak az erkélyről. Eszemben sem volt megtenni. Amikor vonszolni kezdtek, akkor odalent megjelent a rendőrség. A férfiak azt mondták, hogy kövessem őket lefelé a lépcsőn, de aztán meggondolták magukat, és előre küldtek.

Azonnal futni kezdtem lefelé, majd be a boltba, ahol a rendőrök voltak, valószínűleg azért, mert az egyik szomszéd kihívta őket a kiabálás miatt. Mindez 22 évvel ezelőtt történt, de még most is kényelmetlenül érzem magam, ha részegekből álló csapat jelenik meg mellettem.”

Függő játszma: „Vezetés közben kapott súlyos rohamot az anyukám. Én az anyósülésen ültem, ahonnan nem értem el a féket, ezért megpróbáltam kormányozni az autót. Minden tőlem telhetőt megtettem, de így is nekiütköztünk a szalagkorlátnak, egy jó meredek szikla előtt. Az autó becsúszott a szalagkorlát alá, de szerencsére sikerült megállítani a kocsi még az előtt, hogy teljesen átszakítottuk volna.”Ne bántsd azokat, akik félnek a víztől: „Nem emlékszem pontosan, de talán 7 vagy 8 éves lehettem, amikor a barátaimmal a medencében úsztunk. Azt találtam ki, hogy milyen jó lenne a medence mélyebb részénél, a létra mögött felúszni a felszínig.

Odaúsztam, de amint a felsőtestemmel elértem az első létrafokokat, beszorultam, több, mint egy méter mélyen. Szerencsére az egyik barátom, akin úszószemüveg volt, észrevett. Azonnal hozzám úszott, és addig rángatta a létrát, amíg ki nem tudott húzni mögüle.

Én semmit sem tehettem, mert a karjaim is beszorultak. Nagyon ijesztő volt, ezért nem csoda, hogy máig pánikba esem, ha valaki rám ugrik a vízben, vagy lenyomja a fejem a víz alá. Ha akkor a barátom nem vesz észre, akkor biztos, hogy vízbe fulladok.”

Néha csak később fogod fel, mennyire közel is voltál: „Az egyik pillanatban még a piszoárnál álltam egy étteremben, majd a következőben már egy hordágyon feküdtem, elsősegélynyújtókkal körülvéve.

Kiderült, hogy a mosdóban elájultam, és a járólapba ütöttem a fejem. Koponyasérülést szenvedtem, amibe általában az emberek egyharmada azonnal, másik harmada 24 órán belül belehal. Szerencsére abba a harmadba tartóztam, akik túlélnek egy ilyen balesetet, amit egykönnyen nem fogok elfelejteni.”

Soha nem lehetsz igazán felkészülve mindenre: „Tinédzser voltam, amikor egy út közelében, gördeszkával gurultam le a lépcsőkön. Csináltam néhány trükköt, majd következett a védjegyemmé vált 'rémálom szaltó', amit már több százszor sikerült megcsinálnom, de akkor valamiért elrontottam.

Elestem, a deszkám pedig kigurult az útra, ahol egy másodperccel később áthajtott rajta egy teherautó. Ha sikerült volna a szaltó, akkor pont a teherautó előtt értem volna földet. Azonnal meghalhattam volna.

Az életem nem pergett le a szemem előtt, de sokkos állapotban ültem még akkor is, amikor a sofőr kiszállt és üvöltözni kezdett velem. A haverjaim vele kezdtek kiabálni, de én ebből semmit sem hallottam, mert csak bámultam az utcát, fel sem fogva, hogy mi történt.”

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)