A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete közzétette az auschwitzi haláltábor személyzetének listáját
A http://truthaboutcamps.eu/th/zaloga-ss-kl-auschwitz/16816,Zaloga-SS-KL-Auschwitz.html címen elérhető bázisban az egykori lágerőrök, SS-tagok személyes adatai, szolgálati azonosítói, egyes esetben fényképei szerepelnek.
Azon személyek esetében, akik ellen a második világháború után per indult, az erre vonatkozó iratok másolatait is elérhetővé tették. A listán szereplők közül többtucatnyian élnek még.
Az adatbázis az IPN krakkói részlegében 2011 óta folytatott kutatás eredménye.
Az IPN igazgatója, Jaroslaw Szarek, a hétfői krakkói sajtóértekezleten kilátásba helyezte: e névsorból kiindulva, más lágerek személyzetének listáit is nyilvánossá teszik. Szarek aláhúzta: a közzétett névsor tájékoztató jellegű. Adatai arról tanúskodnak, kit és milyen időszakban alkalmaztak az auschwitzi személyzet soraiban. A listán szereplők többsége a Harmadik Birodalom területéről kivezényelt németek, de más, a hitleri Németország által megszállt, illetve csatlós államokból származó, magukat német nemzetiségűeknek mondó személyek is találhatók.
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, a roma és a szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerkomplexumban a náci németek legkevesebb 1,1 millió embert, köztük mintegy egymillió zsidót gyilkoltak meg.
MTI
Azon személyek esetében, akik ellen a második világháború után per indult, az erre vonatkozó iratok másolatait is elérhetővé tették. A listán szereplők közül többtucatnyian élnek még.
Az adatbázis az IPN krakkói részlegében 2011 óta folytatott kutatás eredménye.
Alapjául a nyugat-lengyelországi Bydgoszcz székhelyű Nagy Kázmér Egyetem (Uniwersytet Kazimierza Wielkiego) történészprofesszora, Aleksander Lasik által összeállított lista szolgált, amelyen az 1939 és 1945 között a több náci német haláltáborban tevékeny, mintegy 25 ezer SS-tag szerepel.
Az IPN igazgatója, Jaroslaw Szarek, a hétfői krakkói sajtóértekezleten kilátásba helyezte: e névsorból kiindulva, más lágerek személyzetének listáit is nyilvánossá teszik. Szarek aláhúzta: a közzétett névsor tájékoztató jellegű. Adatai arról tanúskodnak, kit és milyen időszakban alkalmaztak az auschwitzi személyzet soraiban. A listán szereplők többsége a Harmadik Birodalom területéről kivezényelt németek, de más, a hitleri Németország által megszállt, illetve csatlós államokból származó, magukat német nemzetiségűeknek mondó személyek is találhatók.
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, a roma és a szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerkomplexumban a náci németek legkevesebb 1,1 millió embert, köztük mintegy egymillió zsidót gyilkoltak meg.
MTI
Hozzászólások