A magyar kultúra természetfeletti lényei
Milyen teremtményektől retteghetünk kis országunkban?
Ahány kultúra, annyi legenda, hiszen minden nép félt, és ma is fél, az ismeretlentől, ezért különböző történetekkel próbálják megmagyarázni azt, amire nincs tudományos magyarázat. Ez alól Magyarország sem kivétel, ugyanis a magyar kultúrában is léteznek különböző természetfeletti lények. Most ezek közül ismerhetünk meg néhányat.
Ördögszerető, Ludvérc, Lüdérc: Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon él ez a legenda, ami egy éjszakai fényjelenségről szól. Az Ördögszerető megjelenhet tüzes alakban, de jellemzőbb, hogy emberi formát, egy távol lévő, vagy meghalt szerető képét veszi fel.
Egyes vélekedések szerint, az emberi alakja maga az ördög, ezért is szól a legtöbb legenda arról, hogy hogyan ismerhetjük fel benne a gonoszt. Az egyik történet arról beszél, hogy a homokban, sárban, hamuban állati lábnyomot hagy maga után. Az Ördögszerető a kulcslyukon, kéményen át tud bejutni a házba, ahol megbetegíti a szeretőjét, majd tűz kíséretében távozik.
A Dunántúlon úgy védekeztek a lény ellen, hogy gatyamadzaggal, övcsattal, ujjak összekulcsolásával elkötötték az útját. A házakra nyírfaágat helyeztek, hogy ne jusson be a lény. Ugyanezt a célt szolgálta a tömjén.
Az Ördögszerető alakja gyakran keveredett tüzes kerék, tüzes szekér alakjában mutatkozó lidércfénnyel. Egyes legendák szerint a lény ránehezedik a járókelők vállára. Ha pedig valaki megpróbálta utolérni, akkor az bottal ütheti a nyomát. Egy másik történet szerint az Ördögszerető a temetőt járja, de az első kakasszóra eltűnik.
Büntető lények: Lehet, hogy rosszul tesszük, hogy a kormányt hibáztatjuk a vasárnapi pihenőnapért, mert előfordulhat, hogy ezt a vasárnap büntető lénye suttogta a politikusok fülébe. A büntető lények ugyanis egy-egy napot személyesítenek meg, mint a munka ünnepe, azaz a munka tiltását. A magyar kultúrában elsősorban a Kedd asszonya örvend nagy népszerűségnek. A Kedd asszonya megtiltja, hogy ezen a napon olyan női munkát végezzünk, mint a fonás, mosás, szövés.
Ha mégis tiltott dolgot teszünk kedden, akkor számíthatunk a büntetésre, ami nem lesz kellemes, mert például a Kedd asszonya láthatatlanul felpofoz, éjszaka halálra rémiszt, becsapja az utcaajtót, vagy hozzánk vágja azt az eszközt, amivel a tiltott dolgot tesszük. Külön rossz hír, hogy a büntető lények haladnak a korral, úgyhogy a modern szakmánkkal kapcsolatos büntetést fognak kitalálni, ha az általuk tiltott munkát végezzük.
Időjárásdémon, sárkány: Nemcsak a kínaiak büszkélkedhetnek sárkányokkal, hanem a magyarok is! A hazai változat úgy néz ki, mint egy tarajos, vagy szárnyas kígyó, akinek pikkelyei és hosszú karmai vannak. Képes lángot vagy szikrát köpni. A színe pedig lehet arany, fehér, fekete, kék, vörös, de tarka is. A legendák szerint elsősorban a mocsarakban, vizes réteken, tavak közelében élnek, ám előfordulhatnak barlangban vagy faodúban is.
A magyar kultúra legismertebb sárkánya egy templom alatt lakik. A mérete lehet igazán kicsi, de óriási is. Ha előbújik a föld alól, akkor összedől a templom, vagy árvíz pusztítja el az embereket, állatokat. Hazánkban tehát az időjárással (jégeső, vihar) kapcsolódik össze a sárkány alakja, aki állítólag halból, kacsából, rákból vagy kígyóból születik, és 7-13 évig marad ebben az alakjában.
A magyar sárkányok sárkánykő nyalogatásával csillapítják az éhségüket és szomjúságukat. A hiedelmek szerint léteznek olyan ifjak, akik felkantározzák, és meglovagolják a sárkányokat. Ha legközelebb orkán, felhőszakadás, jégeső vagy árvíz köszönt ránk, akkor tudhatjuk, hogy egy sárkány kikelt a vízből, vagy éppen leszállt.
Tündér Szépasszony: A magyar folklórban is léteznek tündérek, de, ahogy az írek, úgy mi se örüljünk ennek, hiszen tudjuk, a tündérek nem kedvesek. A magyar tündérek fiatal, hosszú hajú, fehér ruhás, csábító szépségű női alakban, csoportosan jelennek meg.
Általában táncolnak, énekelnek, fürdenek, repülnek, hintón, kocsin vagy lepedőn szállnak a levegőben, és táncmulatságokat tartanak, ám nem ez a kedvenc időtöltésük, hiszen azt szeretik a legjobban, ha elcsábíthatják a férfiakat, akiket elragadnak, vagy elintézik, hogy a kiszemelt úgy eltévedjen, hogy náluk kössön ki. Egyes legendák szerint az így magukhoz csalt zenész csatlakozik a Tündér Szépasszonyokhoz, és ő gondoskodik a zenei kíséretről.
A Tündér Szépasszonyok képesek alakot váltani. Felbukkanhatnak szél, forgószél, vadliba, varjú, de hattyú alakjában is. A hiedelmek arra figyelmeztetnek, hogy a Tündér Szépasszonyok megbetegíthetik az embereket, kicserélhetik a csecsemőket, és ellophatják a lovakat a mulatságukhoz.
A Tündér Szépasszonyokkal az ösvényeken, hidaknál, árokban, keresztútnál, pataknál és tónál lehet találkozni. A legtöbb monda szerint éjszaka fürdőznek, játszanak, énekelnek. A baranyaiak úgy hiszik, hogy a Tündér Szépasszonyok azokat betegítik meg, akik megzavarják őket.
Aki meg meri zavarni ezeket a lényeket a mulatságukban, az megbénulhat, megnémulhat, megőrülhet, vagy sebeket fedezhet fel a lábán, esetleg félrehúzódhat a szája. Ez azokra is vonatkozik, akik rálépnek a tánc közben letaposott fűre.
Házikígyó: Leginkább kígyó, de máskor kobold alakjában jelenhet meg az a teremtmény, amely tűzhely, küszöb alatt vagy a falban él. A keleti és nyugati szláv, valamint a balkáni legendák úgy tartják, hogy ez a lény szoros kapcsolatban áll a családdal, hiszen az egyik elhunyt ős lelkéből változott őrzőszellemé.
A magyar legenda úgy tartja, hogy a házikígyó, avagy házicsúszó, falikígyó, pézsmakígyó, fehércsúszó, egyfajta házi szellem. A teremtmény lehet fehér, sárga vagy cifra. Onnan ismerhetjük fel, hogy ketyeg, csörög vagy fütyül a falban. Amennyiben előbukkan, akkor adjunk neki tejet!
A legtöbb elbeszélés azt mondja, hogy házikígyó szerencsét jelent, az élete pedig összefügg a házigazda életével, tehát tilos bántani, elpusztítani, mert akkor szerencsétlenséget hozunk a házunkra, ami lecsaphat tűz formájában, de az sem kizárt, hogy a gazda vagy a gazda lánya meghal. A legismertebb legenda szerint a család kislánya eteti tejjel a házikígyót. Ha ezt megtiltják a gyereknek, vagy a kígyót megölik, akkor a kislány életét veszti.
(Forrás: noiportal.hu)
Ahány kultúra, annyi legenda, hiszen minden nép félt, és ma is fél, az ismeretlentől, ezért különböző történetekkel próbálják megmagyarázni azt, amire nincs tudományos magyarázat. Ez alól Magyarország sem kivétel, ugyanis a magyar kultúrában is léteznek különböző természetfeletti lények. Most ezek közül ismerhetünk meg néhányat.Ördögszerető, Ludvérc, Lüdérc: Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon él ez a legenda, ami egy éjszakai fényjelenségről szól. Az Ördögszerető megjelenhet tüzes alakban, de jellemzőbb, hogy emberi formát, egy távol lévő, vagy meghalt szerető képét veszi fel.
Egyes vélekedések szerint, az emberi alakja maga az ördög, ezért is szól a legtöbb legenda arról, hogy hogyan ismerhetjük fel benne a gonoszt. Az egyik történet arról beszél, hogy a homokban, sárban, hamuban állati lábnyomot hagy maga után. Az Ördögszerető a kulcslyukon, kéményen át tud bejutni a házba, ahol megbetegíti a szeretőjét, majd tűz kíséretében távozik.
A Dunántúlon úgy védekeztek a lény ellen, hogy gatyamadzaggal, övcsattal, ujjak összekulcsolásával elkötötték az útját. A házakra nyírfaágat helyeztek, hogy ne jusson be a lény. Ugyanezt a célt szolgálta a tömjén.
Az Ördögszerető alakja gyakran keveredett tüzes kerék, tüzes szekér alakjában mutatkozó lidércfénnyel. Egyes legendák szerint a lény ránehezedik a járókelők vállára. Ha pedig valaki megpróbálta utolérni, akkor az bottal ütheti a nyomát. Egy másik történet szerint az Ördögszerető a temetőt járja, de az első kakasszóra eltűnik.
Büntető lények: Lehet, hogy rosszul tesszük, hogy a kormányt hibáztatjuk a vasárnapi pihenőnapért, mert előfordulhat, hogy ezt a vasárnap büntető lénye suttogta a politikusok fülébe.
Ha mégis tiltott dolgot teszünk kedden, akkor számíthatunk a büntetésre, ami nem lesz kellemes, mert például a Kedd asszonya láthatatlanul felpofoz, éjszaka halálra rémiszt, becsapja az utcaajtót, vagy hozzánk vágja azt az eszközt, amivel a tiltott dolgot tesszük. Külön rossz hír, hogy a büntető lények haladnak a korral, úgyhogy a modern szakmánkkal kapcsolatos büntetést fognak kitalálni, ha az általuk tiltott munkát végezzük.
Időjárásdémon, sárkány: Nemcsak a kínaiak büszkélkedhetnek sárkányokkal, hanem a magyarok is! A hazai változat úgy néz ki, mint egy tarajos, vagy szárnyas kígyó, akinek pikkelyei és hosszú karmai vannak. Képes lángot vagy szikrát köpni. A színe pedig lehet arany, fehér, fekete, kék, vörös, de tarka is. A legendák szerint elsősorban a mocsarakban, vizes réteken, tavak közelében élnek, ám előfordulhatnak barlangban vagy faodúban is.A magyar kultúra legismertebb sárkánya egy templom alatt lakik. A mérete lehet igazán kicsi, de óriási is. Ha előbújik a föld alól, akkor összedől a templom, vagy árvíz pusztítja el az embereket, állatokat. Hazánkban tehát az időjárással (jégeső, vihar) kapcsolódik össze a sárkány alakja, aki állítólag halból, kacsából, rákból vagy kígyóból születik, és 7-13 évig marad ebben az alakjában.
A magyar sárkányok sárkánykő nyalogatásával csillapítják az éhségüket és szomjúságukat. A hiedelmek szerint léteznek olyan ifjak, akik felkantározzák, és meglovagolják a sárkányokat. Ha legközelebb orkán, felhőszakadás, jégeső vagy árvíz köszönt ránk, akkor tudhatjuk, hogy egy sárkány kikelt a vízből, vagy éppen leszállt.
Tündér Szépasszony: A magyar folklórban is léteznek tündérek, de, ahogy az írek, úgy mi se örüljünk ennek, hiszen tudjuk, a tündérek nem kedvesek. A magyar tündérek fiatal, hosszú hajú, fehér ruhás, csábító szépségű női alakban, csoportosan jelennek meg.Általában táncolnak, énekelnek, fürdenek, repülnek, hintón, kocsin vagy lepedőn szállnak a levegőben, és táncmulatságokat tartanak, ám nem ez a kedvenc időtöltésük, hiszen azt szeretik a legjobban, ha elcsábíthatják a férfiakat, akiket elragadnak, vagy elintézik, hogy a kiszemelt úgy eltévedjen, hogy náluk kössön ki. Egyes legendák szerint az így magukhoz csalt zenész csatlakozik a Tündér Szépasszonyokhoz, és ő gondoskodik a zenei kíséretről.
A Tündér Szépasszonyok képesek alakot váltani. Felbukkanhatnak szél, forgószél, vadliba, varjú, de hattyú alakjában is. A hiedelmek arra figyelmeztetnek, hogy a Tündér Szépasszonyok megbetegíthetik az embereket, kicserélhetik a csecsemőket, és ellophatják a lovakat a mulatságukhoz.
A Tündér Szépasszonyokkal az ösvényeken, hidaknál, árokban, keresztútnál, pataknál és tónál lehet találkozni. A legtöbb monda szerint éjszaka fürdőznek, játszanak, énekelnek. A baranyaiak úgy hiszik, hogy a Tündér Szépasszonyok azokat betegítik meg, akik megzavarják őket.
Aki meg meri zavarni ezeket a lényeket a mulatságukban, az megbénulhat, megnémulhat, megőrülhet, vagy sebeket fedezhet fel a lábán, esetleg félrehúzódhat a szája. Ez azokra is vonatkozik, akik rálépnek a tánc közben letaposott fűre.
Házikígyó: Leginkább kígyó, de máskor kobold alakjában jelenhet meg az a teremtmény, amely tűzhely, küszöb alatt vagy a falban él. A keleti és nyugati szláv, valamint a balkáni legendák úgy tartják, hogy ez a lény szoros kapcsolatban áll a családdal, hiszen az egyik elhunyt ős lelkéből változott őrzőszellemé.A magyar legenda úgy tartja, hogy a házikígyó, avagy házicsúszó, falikígyó, pézsmakígyó, fehércsúszó, egyfajta házi szellem. A teremtmény lehet fehér, sárga vagy cifra. Onnan ismerhetjük fel, hogy ketyeg, csörög vagy fütyül a falban. Amennyiben előbukkan, akkor adjunk neki tejet!
A legtöbb elbeszélés azt mondja, hogy házikígyó szerencsét jelent, az élete pedig összefügg a házigazda életével, tehát tilos bántani, elpusztítani, mert akkor szerencsétlenséget hozunk a házunkra, ami lecsaphat tűz formájában, de az sem kizárt, hogy a gazda vagy a gazda lánya meghal. A legismertebb legenda szerint a család kislánya eteti tejjel a házikígyót. Ha ezt megtiltják a gyereknek, vagy a kígyót megölik, akkor a kislány életét veszti.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások