A mellékhelyiségek démonai
Hihetetlen, de számos olyan városi legenda él, amelyekben a vécékben élő entitásokról esik szó.
Halálunk után kevés megalázóbb dolgot tudunk elképzelni, mint azt, hogy az örökkévalóságig egy-egy mellékhelyiségben riogassuk az embereket. A világon azonban számos olyan városi legenda él, amelyek ilyen lényekről szólnak.
Akaname: A Japán vécé szellem teste úgy néz ki, mint egy emberé, de az arca koboldra hajaz. A démon kinézetén tovább ront a hosszú nyelve, és lábujjkörmei. Habár a koszból születő lény nem bizalomgerjesztő, mégis ártalmatlan. Akaname, aki betegségeket terjeszt, imád a koszban élni, és felnyalja a nyálkát a koszos vécében.
Ezzel a legendával elsősorban a gyerekeket ijesztgetik, hogy ezzel motiválják őket arra, hogy takarítsák ki a mellékhelyiségeket.
Belphegor: A keresztény-zsidó démon a felfedezésekért, találmányokért, és a lustaságért felelős. Legtöbbször csinos lány alakjában tetszeleg, és gazdagságot ígér, de később önzővé és kapzsivá teszi az áldozatait.
A szerencsétlenebb áldozatok megláthatják a démon igazi alakját. Belphegor ugyanis szakállas, szarvas lény, ami nyitott szájjal és éles karmokkal, egész nap a vécén ül, és emberi ürüléket eszik.
Kashima Reiko: A legenda szerint egy csapat férfi megverte, és sorsára hagyta a fiatal lányt, aki elmászott a vasúti sínekig, ám ott kettévágta egy szerelvény. A borzalmas halált halt lányból bosszúálló szellem lett.
Kashima a lábait keresi az iskolai mellékhelyiségében. A legenda szerint, aki megismeri a történetét, azt egy hónapon belül megkeresi, hogy levágja az illető lábát. Szerencsére ez elkerülhető.
Ha a szellem megkérdezi, hogy mi vágta le a lábait, akkor azt kell válaszolni, hogy a Meishin vonat. Ezt követően azt kérdezi, hogy kitől hallotta ezt. Erre a válasz Kashima Reiko. Ha azonban a nevét kérdezi, akkor azt kell mondani, hogy a Maszkos Halál Démon, mert ez beugratós kérdés.
Cloacina, Stercutius, Crepitus: A ókori Róma mitológiájában mindennek van egy istene. Cloacina a szennyvízcsatorna istennője, Stercutius a trágyáé, Crepitus pedig a szellentés, puffadás védőszentje.
Crepitus akkor jelenik meg, ha valakinek görcsei vagy hasmenése van, míg Cloacina akkor, ha felügyelni kell a csatornákat. Az ókori rómaiak egyébként nagyon féltek a vécéktől, mert biztosak voltak benne, hogy rengeteg gonosz entitás lakik bennük.
Dzsinn: Nem minden dzsinn él csodalámpában! Az iszlám folyton tűzben égő természetfeletti lényei, mindig látják az embereket, de azok nem látják őket. A dzsinnek, akik képesek őrületbe kergetni, imádják a koszos mellékhelyiségeket. Aki védekezni akar ellenük, annak a Koránból kell idéznie, és Allah nevét is meg kell említenie.
Toire no Hanako-san: Japánban nagyon népszerű ez a történet, amely szerint egy rövid hajú, piros szoknyás lány, az általános iskolák harmadik emeleti mellékhelyiségeinek, a harmadik fülkéjében él.
A városi legenda szerint háromszor kell kopogni az ajtón, és meg kell kérdezni, hogy ott van-e. Sokak szerint Toire ártalmatlan, ám egyesek szerint berángatja azt a fülkébe, aki nem tud maximális pontszámú dolgozatot bemutatni neki.
Sulak: Az ókori Babilonban a gyógyításban játszottak nagy szerepet a démonok, és a varázslatok. A betegségek melegágya már akkor is a mellékhelyiség volt, ám az ókoriak nem a baktériumokat, hanem egy Sulak nevű démont hibáztattak ezért.
A vécében rejtőzködő Sulak, agyvérzést, és görcsöket okozott annak, aki nem tartotta be a mellékhelyiség etikettet. A démon igen népszerű volt, hiszen a zsidók, és Talmud népe is rettegett tőle. A démon azt békén hagyja, aki csendben van, és tiszteli a vécé démont.
Kawaya no-kami: A japán vécé istenség a Föld és a sötétség istennőjének, Izanaminak az ürülékéből született. Kawaya feladata az, hogy megvédje azokat, akik a mellékhelyiséget használják. A hívők sokszor dekorálják a vécét az istenség képével. Ha valaki nem tartja tisztán a mellékhelyiséget, akkor Kawaya azzal bünteti meg az illetőt, hogy a gyermekeit csúnyává, és boldogtalanná teszi.
Aka-Manto: A Japánban és Koreában népszerű Aka-Manto, az iskolai mellékhelyiségek legutolsó fülkéjében kísért. A vörös köpenyt, és fehér maszkot viselő, gonosz lény vonzerejének nehezen tudnak ellenállni a nők.
A hiedelem szerint a vécébe belépőtől azt kérdezi Aka-Manto, hogy vörös vagy kék köpenyt szeretne-e. Ha erre vörös a válasz, akkor a démon elvágja az illető nyakát, és a vér festi vörösre a köpenyt.
Ám a kék sem jó válasz, mert akkor addig fojtogat, amíg el nem kékül a szerencsétlen áldozat. Sajnos egy harmadik szín se lesz jó válasz. Az egyetlen jó felelet, az a sárga. A démon ekkor a vécé felé fordítja az illető fejét, ami kellemetlen, de legalább nem végződik halállal.
Zi-Gu: Kínában élt a gyönyörű Zi-Gu, aki hozzáment egy orvoshoz, ám ezt nem nézte jó szemmel az egyik miniszter, Li-Jing, mert szerelmes volt a nőbe. Li-Jing ezért megölte a férjet, és fogságba ejtette Zi-Gut.
Li-Jing felesége azonban az első adandó alkalommal megölte a szeretőt egy adag vécépapírral. A mellékhelyiség, ahol Zi-Gu meghalt, kísértet hely lett egészen addig, amíg Wu Zeitan meg nem áldotta Zi-Gu lelkét, aki démonból isten lett, és most már fesztiválok éltetik.
(Forrás: bizzariummagazin)
Halálunk után kevés megalázóbb dolgot tudunk elképzelni, mint azt, hogy az örökkévalóságig egy-egy mellékhelyiségben riogassuk az embereket. A világon azonban számos olyan városi legenda él, amelyek ilyen lényekről szólnak.
Akaname: A Japán vécé szellem teste úgy néz ki, mint egy emberé, de az arca koboldra hajaz. A démon kinézetén tovább ront a hosszú nyelve, és lábujjkörmei. Habár a koszból születő lény nem bizalomgerjesztő, mégis ártalmatlan. Akaname, aki betegségeket terjeszt, imád a koszban élni, és felnyalja a nyálkát a koszos vécében.
Ezzel a legendával elsősorban a gyerekeket ijesztgetik, hogy ezzel motiválják őket arra, hogy takarítsák ki a mellékhelyiségeket.
Belphegor: A keresztény-zsidó démon a felfedezésekért, találmányokért, és a lustaságért felelős. Legtöbbször csinos lány alakjában tetszeleg, és gazdagságot ígér, de később önzővé és kapzsivá teszi az áldozatait.
A szerencsétlenebb áldozatok megláthatják a démon igazi alakját. Belphegor ugyanis szakállas, szarvas lény, ami nyitott szájjal és éles karmokkal, egész nap a vécén ül, és emberi ürüléket eszik.
Kashima Reiko: A legenda szerint egy csapat férfi megverte, és sorsára hagyta a fiatal lányt, aki elmászott a vasúti sínekig, ám ott kettévágta egy szerelvény.
Kashima a lábait keresi az iskolai mellékhelyiségében. A legenda szerint, aki megismeri a történetét, azt egy hónapon belül megkeresi, hogy levágja az illető lábát. Szerencsére ez elkerülhető.
Ha a szellem megkérdezi, hogy mi vágta le a lábait, akkor azt kell válaszolni, hogy a Meishin vonat. Ezt követően azt kérdezi, hogy kitől hallotta ezt. Erre a válasz Kashima Reiko. Ha azonban a nevét kérdezi, akkor azt kell mondani, hogy a Maszkos Halál Démon, mert ez beugratós kérdés.
Cloacina, Stercutius, Crepitus: A ókori Róma mitológiájában mindennek van egy istene. Cloacina a szennyvízcsatorna istennője, Stercutius a trágyáé, Crepitus pedig a szellentés, puffadás védőszentje.
Crepitus akkor jelenik meg, ha valakinek görcsei vagy hasmenése van, míg Cloacina akkor, ha felügyelni kell a csatornákat. Az ókori rómaiak egyébként nagyon féltek a vécéktől, mert biztosak voltak benne, hogy rengeteg gonosz entitás lakik bennük.
Dzsinn: Nem minden dzsinn él csodalámpában! Az iszlám folyton tűzben égő természetfeletti lényei, mindig látják az embereket, de azok nem látják őket. A dzsinnek, akik képesek őrületbe kergetni, imádják a koszos mellékhelyiségeket. Aki védekezni akar ellenük, annak a Koránból kell idéznie, és Allah nevét is meg kell említenie.Toire no Hanako-san: Japánban nagyon népszerű ez a történet, amely szerint egy rövid hajú, piros szoknyás lány, az általános iskolák harmadik emeleti mellékhelyiségeinek, a harmadik fülkéjében él.
A városi legenda szerint háromszor kell kopogni az ajtón, és meg kell kérdezni, hogy ott van-e. Sokak szerint Toire ártalmatlan, ám egyesek szerint berángatja azt a fülkébe, aki nem tud maximális pontszámú dolgozatot bemutatni neki.
Sulak: Az ókori Babilonban a gyógyításban játszottak nagy szerepet a démonok, és a varázslatok. A betegségek melegágya már akkor is a mellékhelyiség volt, ám az ókoriak nem a baktériumokat, hanem egy Sulak nevű démont hibáztattak ezért.
A vécében rejtőzködő Sulak, agyvérzést, és görcsöket okozott annak, aki nem tartotta be a mellékhelyiség etikettet. A démon igen népszerű volt, hiszen a zsidók, és Talmud népe is rettegett tőle. A démon azt békén hagyja, aki csendben van, és tiszteli a vécé démont.
Kawaya no-kami: A japán vécé istenség a Föld és a sötétség istennőjének, Izanaminak az ürülékéből született. Kawaya feladata az, hogy megvédje azokat, akik a mellékhelyiséget használják. A hívők sokszor dekorálják a vécét az istenség képével. Ha valaki nem tartja tisztán a mellékhelyiséget, akkor Kawaya azzal bünteti meg az illetőt, hogy a gyermekeit csúnyává, és boldogtalanná teszi.
Aka-Manto: A Japánban és Koreában népszerű Aka-Manto, az iskolai mellékhelyiségek legutolsó fülkéjében kísért. A vörös köpenyt, és fehér maszkot viselő, gonosz lény vonzerejének nehezen tudnak ellenállni a nők.A hiedelem szerint a vécébe belépőtől azt kérdezi Aka-Manto, hogy vörös vagy kék köpenyt szeretne-e. Ha erre vörös a válasz, akkor a démon elvágja az illető nyakát, és a vér festi vörösre a köpenyt.
Ám a kék sem jó válasz, mert akkor addig fojtogat, amíg el nem kékül a szerencsétlen áldozat. Sajnos egy harmadik szín se lesz jó válasz. Az egyetlen jó felelet, az a sárga. A démon ekkor a vécé felé fordítja az illető fejét, ami kellemetlen, de legalább nem végződik halállal.
Zi-Gu: Kínában élt a gyönyörű Zi-Gu, aki hozzáment egy orvoshoz, ám ezt nem nézte jó szemmel az egyik miniszter, Li-Jing, mert szerelmes volt a nőbe. Li-Jing ezért megölte a férjet, és fogságba ejtette Zi-Gut.
Li-Jing felesége azonban az első adandó alkalommal megölte a szeretőt egy adag vécépapírral. A mellékhelyiség, ahol Zi-Gu meghalt, kísértet hely lett egészen addig, amíg Wu Zeitan meg nem áldotta Zi-Gu lelkét, aki démonból isten lett, és most már fesztiválok éltetik.
(Forrás: bizzariummagazin)
Hozzászólások