A náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozataira emlékeztek Lengyelországban

Első alkalommal tartják Lengyelországban a német náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját, amelynek keretében a lengyelek első auschwitzi deportálásának 75. évfordulójáról emlékeztek meg az auschwitz-birkenaui volt haláltábor területén vasárnap.

A megemlékezések délben tetőztek az auschwitzi haláltábor területén bemutatott szentmisével és az úgynevezett Kivégzések falánál rendezett koszorúzással és gyertyagyújtással. A szertartások során a tábor összes áldozatának emléke előtt tisztelegtek. A vasárnapi megemlékezéseket a volt lengyel auschwitzi foglyok szervezete, az oswiecimi családok keresztény egyesülete rendezte. Pénteken és szombaton a délkelet-lengyelországi Tarnówban és Oswiecimban is szerveztek állami megemlékezéseket, Bronislaw Komorowski elnök védnökségével.



A német náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapjáról pénteken fogadott el határozatot a lengyel parlament alsóháza, a szejm. 2006 óta a lengyelek a náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját tartották, az elnevezést – amint a határozat szövegében olvasható – "a történelmi igazság nevében" változtatták meg, és a német jelzővel egészítették ki a táborok meghatározását.

A lengyel képviselők a pénteki határozatban az UNESCO által 2007-ben jóváhagyott névváltoztatásra is utaltak, amelynek értelmében az auschwitzi haláltábor a nemzetközi szervezet világörökségi kistáján Auschwitz-Birkenau, német náci koncentrációs és megsemmisítő táborként szerepel.



A parlamenti határozatot már két éve a kormányzó Polgári Platform (PO) egyik volt képviselője kezdeményezte a Patria Nostra lengyel jogászszervezet nevében. A szervezet alapítója, Lech Obara jogtanácsos, az MTI-nek elmondta: a határozat Lengyelország részéről "talán első alkalommal egy határozott választ jelent a német történelmi politika sikereire, amely éveken keresztül a nemzetközi köztudatba a lengyel megsemmisítő táborok fogalmát próbálta beiktatni, és ezáltal kapcsolatot teremteni a holokauszt borzalmas bűntettei és a lengyelek között".

Emellett a határozat Obara szerint Németország azon törekvéseire is választ jelent, amely "egyfajta összeurópai, nemzetiséget figyelmen kívül hagyó felelősségérzetet próbál ébreszteni” a holokauszttal kapcsolatban. Kifejtette: Németország eddig sajtócikkek, könyvek, filmek - például az Atyáink, anyáink című filmsorozat révén - aktív történelmi politikát folytatott, amely a nemzetközi közvéleményben azt a nézetet próbálta elterjeszteni, hogy a holokausztért valójában az antiszemitáknak beállított lengyelek a felelősek.

"Amint a francia vagy az amerikai diákok között végzett felmérések mutatják, ez hatással is volt: szerintük a holokausztot a lengyel nácik követték el" – mondta Lech Obara.

Az eredetileg a lengyel foglyok számára létesített auschwitzi táborba a németek 1940. június 14-én lengyelek 728 fős csoportját deportálták a tarnówi börtönökből. A deportáltak között az 1939 szeptemberében indított német támadás ellen Lengyelországot védő katonák, a lengyel földalatti függetlenségi szervezetek tagjai, diákok voltak, valamint a lengyelországi zsidók egy csoportja is. Az első deportáltak közül 239-en élték túl a háborút, jelenleg néhányan vannak életben.

Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben építtette Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt részén. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát. 1942 közepéig a foglyok többsége lengyel volt, 1943-tól a legtöbben zsidók voltak, akik 1,1 milliónyian érkeztek.

A táborba deportált 150 ezer lengyel fele meghalt, sokakat más táborokba helyeztek át, az ő sorsuk tisztázatlan. Az auschwitzi múzeum által végzett történelmi kutatások kimutatták: a lengyelek a táborban aktív ellenállási mozgalmat szerveztek, ebbe később más nemzetiségek által alakított csoportokat is bevontak.

MTI