A skandináv mitológia legijesztőbb teremtményei

Ezekkel a lényekkel te sem szeretnél összefutni!Minden népnek megvannak a maga legendás szörnyei, így a skandinávoknak is, akiknek mitológiájában egyaránt található rémálmot hozó lény, helyes alakban csábító teremtmény, de olyan förtelem is, ami egy pillanat alatt az ember életére tör.

Fossegrimmen: Az elképzelés szerint, az olykor csupán Grim néven emlegetett vízi szörny, fiatal, jóképű, meztelen férfi képében jelenik meg a vízeséseknél, ahol a saját és a természet kedvéért hegedül. A skandináv legenda szerint, ha valaki hússal kínálja, akkor azt megtanítja a hangszeren játszani.

Egy másik történet szerint Torgeir Augundsson (1801-1872), ismertebb nevén Myllarguten eladta a lelkét ennek a lénynek, hiszen a művész annyira jól hegedült, hogy biztos, hogy a tehetségét valamiféle természetfeletti úton szerezte.

Nisse(r)/Tomte(nisse): Még napjainkban is fontos szerepet tölt be a skandinávok, főleg a gyerekek, életében a Nisse(r)/Tomte(nisse), hiszen náluk nem a Mikulás, hanem a nissék látják el a karácsonyi feladatokat, így az ajándékozást is.

Ha nincs karácsony, akkor a nissék mezőgazdaságban segítenek a gazdáknak, akiknek a pajtájában élnek, és rendfelügyelőként, gondnokként dolgoznak. Ha valaki jól bánik velük, akkor annak szerencsét hoznak.

A skandináv elképzelés szerint a nissék leginkább a törpékre hasonlító, aranyos lények, akik barátkozni nemigen szoktak, viszont nagyon szeretnek tréfálkozni. Előfordul, hogy lopnak, megkárosítják az embert, amit azzal lehet kivédeni, hogy egy kis vajas zabkását adnak nekik, mert ezzel elnyerhető a nisse szeretete.

Huldra/Hulder: A svédek Tallemaja néven ismerik az erdőben élő, tollszerű, igazságos, gyönyörű és vad nőt, aki elrejti a hosszú tehénfarkát, ha emberrel találkozik.

A történet szerint ennek oka az volt, hogy amikor az egyik nap Éva a gyerekeit fürdette, akkor váratlanul megjelent Isten. Mivel Éva nem akarta, hogy a gyerekei koszosan járuljanak a Mindenható színe elé, ezért elrejtette az erdőbe azokat, akiket még nem mosdatott meg.

Isten rákérdezett Évánál, hogy nincs-e több gyereke, mire ő letagadta az elrejtett gyerekeket. Erre Isten közölte, hogy mostantól maradjanak is rejtve azok a gyerekek, akiknek a létezését Éva letagadta. Ezeket gyerekeket nevezik „De Underjordiske”-nek, vagyis „föld alatt élőknek”.

Az elvesztett gyerekek lelkei sokszor próbálják megszólítani az embereket. Huldra csak egy közülük. A legenda szerint ő se nem gonosz, se nem jó, ugyanis csak egy kacér fiatal lány, aki sellőként csábítja el az embereket.

Nökken/ Nyk / Nykkjen/Neck/Nicor/Nixie: A norvégok hiedelmei szerint az édes- vagy a mélyvizekben élnek ezek a sötét szemű, titokzatos lények, akik a vízből kilesve figyelik az embereket. A svéd legendájában már csodaszép, fiatal férfi képében jelennek meg ezek a lények, akik elcsábítják és vízbe fojtják a nőket.

A nökken elsősorban a nimfákhoz hasonlítanak, csak nem nőként, hanem férfiként, kéjes szándékkal csábítanak és az alakváltásra is képesek. Egyes elképzelések szerint fehér ló alakjában hagyják, hogy kisgyerekek lovagoljanak rajtuk, majd beleugranak vele a vízbe. Egy másik történet szerint tehetséges zenészek, akiknek hegedűjátékát a közeli falvakban is hallják.

Néhány leírás szerint a nökken nem csinos férfi, hanem leginkább egy vízi hulla, aminek a szeme sárga, a fogai borotvaélesek, a szája pedig hatalmas. A legenda szerint úgy lehet ellene védekezni, hogy a vízbe kell dobni egy fémes tárgyat, ami lehet például tű, vagy vaskereszt.

Ha már támadt, akkor ezzel a szövegel üldözhető el: „NYK! NYK! NaAl i Vatn. Jomfru Maria kastet styaal i Vatn! Du sæk, AEK FLYT!” ez azt jelenti, hogy „Nyk! NYK! Tű a vízben. A Szűz Mária szentelte acél a víz! Süllyedj el, én lebegek!”Mare: Ahány tájegység, annyiféle neve van ennek a skandináv lénynek: Mare, Mareritt (norvég), Mareridt (dán), Mardröm (svéd). Bár az elnevezés különbözik, mégis a legenda lényege ugyanaz, ugyanis az összes elképzelés szerint Mare ráül az alvó ember mellkasára, és rémálommal kínozza az áldozatát. Mare tulajdonságai olyanok, mint a boszorkányoké. A mágikus erejét néha arra használja, hogy szexuális együttlétre vegye rá a férfi áldozatait.

Pesta: Rengeteg ember halt bele a pestisbe a múltban. Dánia a lakossága harmadát, Norvégia a felét vesztette el. Mivel a járvány akkoriban tört ki, amikor az emberek sokkal babonásabbak voltak, ezért nem csoda, hogy a pestissel kapcsolatban is kitaláltak egy hátborzongató lényt, akinek a Pesta nevet adták.

Az elképzelés szerint Pesta egy halált és betegséget hozó szörny, ami ocsmány öregasszony képében jelenik meg. A kezében seprűt és gereblyét tartva jár farmról farmra, hogy terjessze a pestist. Ha valaki túlélte a betegséget, akkor Pesta hamarosan megjelent, és megölte az egész családot.

Pesta alakja tulajdonképpen a „Vén Banya” skandináv megfelelője. A legenda szerint az alacsony rémség fekete köpenyt visel, és a lépcsőn kúszik fel, baljós légkört teremtve az áldozata köré, akit megérint a halál szelével.

Draugen: A skandináv legenda szerint a tengeren meghalt emberek szelleme a draugen. Ezek a lények utálják azokat, akik a területükön hajókáznak. A norvégül draugr szellemek általában azon a helyen kísértenek, ahol elhaláloztak.

Az elképzelés szerint a draugen hatalmas, a hínárral fedett, halszerű bőrű, hatalmas szájú, tűhegyes fogú lény, ami általában a vízen evezve közlekedik és hátborzongató kiáltás jelzi, ha közeledik. A draugen képes a időjárás befolyásolására.

A legenda szerint amikor vihar tombol, akkor sokszor látni a tengeren, ahol embereket fojt a vízbe, hajókat, csónakokat süllyeszt el. Egy másik elbeszélés szerint draugen őrzi a tengerbe rejtett kincseket. A történetek szerint draugen meg tudja változtatni a magasságát, emberi vért iszik és húst eszik.

(Forrás: noiportal.hu)