A Szoboszlay-per 1958-ban kivégzett áldozatainak sírját próbálja megtalálni Aradon egy román intézet
Az intézet hétfőn a honlapján közölte, hogy az aradi temetőben kedden indítják azokat az ásatásokat, amelyek során remélhetőleg megtalálják Szoboszlay Aladár és kilenc társa földi maradványait. Szoboszlai Aladár lelkészt és 56 vádlott-társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban. A pécskai (Pecica) római katolikus pap Confederatio című művében egy Arad központú román-magyar konföderáció létrehozásáról írt. Több társával azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal párhuzamosan Romániában is forradalmat robbantanak ki. A Securitate azonban hamar felgöngyölítette az ügyet és letartóztatta a szervezkedőket.
A kolozsvári Szoboszlay-perben 11 vádlottat golyó általi halálra, a többieket pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. Végül Szoboszlay Aladárt és kilenc társát végezték ki. Az elítéltek hozzátartozóinak kérésére a kolozsvári táblabíróság 2010-ben újratárgyalta a Szoboszlay-pert, és jogerősen felmentette az elítélteket.
Amint az IICCMER közölte: a fellelhető iratokból csak az derül ki, hogy a halálra ítélt férfiakat 1958. szeptember 1-jén 23 és 24 óra között lőtték főbe, a kivégzés és az elhantolás helyszínét azonban nem jelölték meg az iratokban. A kivégzettekről csak évekkel később, 1960 és 1971 között állítottak ki halotti bizonyítványt.
A kutatók azt valószínűsítik, hogy az aradi Alsótemetőnek egy olyan részében ástak számukra közös sírt, amelybe máig nem temettek másokat. A kutatók talajszkennerrel három olyan helyet is kijelöltek a temetőben, ahol a Szoboszlay-per áldozatai nyugodhatnak, ezeket bontják fel a kedden kezdődő ásatásokon egy temesvári katonai ügyész jelenlétében.
"A rehabilitáció során a kivégzett személyeket ártatlanná nyilvánították, de az életüket már nem lehet visszaadni. Az egyedüli és a legfontosabb dolog, amit az áldozatok emlékéért tehetünk, hogy megkeressük a közös sírjukat, és visszaszerezzük a földi maradványaikat" - áll az IICCMER közleményében. A Szoboszlay-perben az 1925-ben Temesváron született Szoboszlay Aladár mellett, az 1913-ban Bécsben született Huszár Józsefet, az 1915-ben Gyergyószentmiklóson született Kónya Istvánt, az 1920-ban Pécskán született Lukács Istvánt, a Hunyad megyében 1907-ben, illetve 1901-ben született Tamás Imrét és Tamás Dezsőt, a Csíkpálfalván 1900-ban született Orbán Istvánt, a Csíkmadarason 1888-ban született Orbán Károlyt, a Sepsibükszádon 1914-ben született Ábrahám Árpádot és a Szemlakon 1895-ben született Alexandru Fintinarut ítélték halálra és végezték ki.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások