A történelem legbotrányosabb kegyelmei

Nem Novák Katalin az első, aki felháborítja az embereket a döntésével.Politikai nézettől függetlenül háborította fel az embereket, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, aki zsarolással kényszerítette rá az otthon több lakóját arra, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat.

Bár a döntés alaposan megdöbbentette a közvéleményt, pláne egy olyan országban, ahol az államfő – a kormánnyal közösen – azt hangoztatja, hogy „gyermekeink védelme fontos a számunkra”, mégis nem Novák Katalin az első, akinek kegyelmi döntése megrázza az országot.

A világ legtöbb országában alkotmányos joga az államfőnek (aki lehet elnök vagy uralkodó) kegyelmet adni, és bár ennek módja részleteiben nem azonos, mégis mindenhol komoly felelősséggel jár, és az államfő stábjának nagyon alaposan mérlegelnie kell, hogy kinek ad kegyelmet.

Ugyanakkor még így is előfordult a történelem során, hogy egy-egy államfő olyan személynek adott kegyelmet, akinek jobb lett volna, ha nem.

Ramil Szafarov: 2004-ben járt Budapesten egy NATO-szakmai tanfolyamon az azeri Ramil Szafarov, aki vett egy baltát és azzal megölte a közös szálláshelyükön alvó örmény katonát, Gurgen Margarjant. A gyilkosságért életfogytiglani börtönre ítélték, de néhány hónappal a büntetése letöltése elkezdése után, Baku kérésére, kiadták Azerbajdzsánnak, ahol aztán hősként ünnepelték, Ilham Alijev elnök pedig kegyelemben részesítette.

Roger Clinton: Bill Clinton nem egy megkérdőjelezhető kegyelmi döntést hozott az elnöksége ideje alatt, de a legkimagyarázhatatlanabb az volt, amikor a saját féltestvérének adott kegyelmet. Roger Clinton egy évet ült kokain terjesztés miatt, amikor kiengedték a börtönből. A közvéleményt felháborította a döntés, a helyzeten pedig rontott, hogy a szabadulása után Roger nem fogta vissza magát. Alig egy hónappal a kiengedése után ittas vezetés miatt tartóztatták le, amit megúszott pénzbüntetéssel és két év próbaidővel.

Alan Turing: II. Erzsébet királynő nem arról volt híres, hogy nagyvonalúan osztogatta a kegyelmet, ugyanis az esetek többségében posztumusz gyakorolta azt. Az egyik, mai szemmel meglepő eset, 2013-ban történt, amikor a néhai brit uralkodó poszthumusz kegyelemben részesítette Alan Turing brit matematikust, akit 1952-ben ítéltek el homoszexualitása miatt.

A férfi börtön helyett hormonkezelést választott büntetésként, majd két évvel később holtan találták az otthonában, ahol valószínűleg megölte magát. Turing egyébként nemzeti hős volt, ugyanis a segítségével sikerült a szövetségeseknek feltörni a németek Enigma nevű titkosítását.

Richard Nixon: 1974-ben, a Watergate-botrány miatt kellett lemondania Richard Nixonnak. Az amerikai kongresszus nyomozást indított az ügyben, és úgy tűnt, hogy súlyos börtönbüntetés vár Nixonra. A volt elnök azonban megúszta a felelősségre vonást, ugyanis az utódja, Gerald Ford kegyelemben részesítette. Az ügy nagy felháborodást keltett az amerikai közvéleményben, az elemzők szerint pedig a kegyelmi döntés miatt sem választották meg újra elnöknek Fordot az 1976-os választásokon.

Chelsea Manning: A hadsereg hírszerzésének egykori elemzőjeként dolgozott Chelsea Manning, aki olyan titkos dokumentumokat szivárogtatott ki, amelyekben információk szerepeltek az egész világon vitatott amerikai katonai és diplomáciai tevékenységekről. Manning 35 éves börtönbüntetést kapott, ám 2017 januárjában, amikor már hét évet leült, Barack Obama enyhítette a büntetésének hátralévő részét.

(Forrás: noizz.hu)