Ab: nem alkotmányellenesek a drog mennyiségére vonatkozó Btk.-rendelkezések
Az alkotmánybírósági eljárást egyes, szintetikus cannabinoidokkal kapcsolatos büntetőperekben eljáró bírák kezdeményezték. Szerintük sértik a jogbiztonságot a Btk.-nak azok a rendelkezései melyek e kábítószerek "csekély", "jelentős", illetve "különösen jelentős" mennyiségének megállapítására vonatkoznak. A Btk. szerint ezekben az esetekben a kábítószerek mennyiségét úgy lehet meghatározni, hogy a hatóanyag-tartalmat vizsgálva a "hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának" mértékét veszik alapul, míg más kábítószerek esetében a Btk.
A büntetőbírák indítványa szerint a támadott rendelkezések kizárólag önkényes értelmezést tesznek lehetővé, ezért sértik a jogbiztonságot. (A büntetőügyekben a cselekmény minősítését és a büntetéskiszabást is jelentősen befolyásolhatja a kábítószer megállapított mennyisége.) Az Ab rámutatott: nemzetközi tendencia a könnyen és gyorsan előállítható olyan kábító hatású anyagok terjesztése, amelyek a már büntetőjogilag kábítószernek minősülő anyagok kémiai összetételének bizonyos fokú megváltoztatása miatt elkerülhetik az eredeti drog jogi értékelését, holott nagyon hasonló hatást váltanak ki a fogyasztókban.
Így nem eléggé körültekintő szabályozás esetén a drogok előállítói időt nyerhetnek, miközben jogalkotó folyamatos lépéskényszerbe kerül, az egyre újabb és újabb anyagok piacra kerülése miatt kénytelen állandóan kiegészíteni, módosítani a szabályozást. Az Ab megállapította, hogy ahol a törvény konkrétan számszerűsített értékeket használ a kábítószer mennyiségének meghatározásához, ott olyan anyagokra vonatkozik a szabályozás, amelyek régóta ismertek, és összetételük szinte állandónak tekinthető.
Az egyéb szerek mennyiségének általánosabb jellegű meghatározásakor pedig az volt a jogalkotó célja, hogy olyan absztrakt mércét alkosson, amellyel az egyre újabb összetételű kábítószerekkel visszaélés is folyamatosan, akadálytalanul elbírálható. Az Ab kiemelte: a jogbiztonságot sokszor nem a részletező, hanem éppen az általánosabb jellegű szabályozás segíti elő. Ebben az ügyben a jogalkotó egy olyan, általánosan használható mércét alkotott, amelynek köszönhetően az újabb, kábítószernek minősített anyagok megjelenésével egyidejűleg nincs szükség a büntető jogszabályok folyamatos módosítására, kiegészítésére.
Ugyanakkor ez a mennyiségmeghatározás is objektívnek tekinthető, hiszen a kábítószer konkrét ügyben megállapított mennyisége független a konkrét elkövető személyes tulajdonságaitól és a kábítószer konkrét használati módjától. Mindezekre tekintettel az Ab elutasította a kezdeményezéseket. A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes fűzött különvéleményt. Az Ab határozatának teljes szövege elérhető a testület honlapján (alkotmanybirosag.hu/uploads/2017/11/sz_iii_668_2017.pdf).
(Forrás: MTI)
Hozzászólások