Áder: Horváth János formálni akart, a világot és benne önmagát
Horváth János formálni akart, a világot és benne önmagát, hogy egy szabad és független hazában mindenki szabad és független polgár lehessen - fogalmazott a köztársasági elnök az Országgyűlés egykori korelnöke temetésén csütörtökön a Fejér megyei Cecén.
Áder János azt mondta: Horváth János abból a korból jött, "amikor a szabadságot senki sem örökölte meg az előtte járóktól, és minden nemzedék megtapasztalta annak fájó hiányát". Történelmi és személyes tapasztalatból tudta, hogy milyen a szabadságot megszerezni és milyen könnyű elveszíteni - hangsúlyozta. Hozzátette: Horváth János erkölcsi tekintélyével "ma is példaként áll előttünk".
Az összetartó vidéki közösség élménye, a hazaszerető patriotizmus egy életre meghatározta jellemét - mondta. Felidézte: Horváth János a második világháborúban az életveszélyt is vállalta, a Szabad Élet Diákmozgalom nyomdásza lett, százezres példányban nyomtatott a nyilasok ellen, a függetlenségért kiáltó írásokat. Ezért halálra ítélték, a kivégzés elől csak az utolsó órákban sikerült megszöknie.
Azonban visszanyert személyes szabadságát a közös szabadsággal együtt akarta kiteljesíteni, a Gestapo börtönéből kijutva azonnal a romokból új országot építők közé állt. 1945-ben országgyűlési képviselő lett a kormányalakító Független Kisgazdapárt küldötteként. Angyalföldön Kádár János ellenében szerzett mandátumot - tette hozzá a köztársasági elnök.
Áder János kiemelte: Horváth János a kommunista diktatúra szemében éppoly szálka lett, mint a korábbiban volt. Letartóztatás, kirakatper, Andrássy út 60., kényszermunka és háromévi rabság után, amikor 1956-ban ismét esély volt arra, hogy a szabadság közös és teljes legyen, Horváth János az Országházban munkára jelentkezett.
November elején a forradalom küldöttjeként New Yorkba utazott, hogy rávegye az Egyesült Államok és a Szovjetunió ENSZ-képviseletét: folytassanak párbeszédet Magyarországról, de kudarcba fulladt kísérlete után már nem tudott visszatérni. Amerikában 45 évesen újra tanulni kezdett, doktorált a Columbián, három egyetem hívta meg professzornak, Ronald Reagan amerikai elnökhöz pedig munkakapcsolat fűzte. Miután hazatért, bő fél évszázaddal azután, hogy először lett képviselő, 1998-ban ismét a magyar Országgyűlés tagja lett.
Horváth János a köztársasági elnök szerint a magyar parlamentarizmus évszázados kultúráját hozta el. Négy cikluson keresztül 785 felszólalás, 31 önálló indítvány, 95 nem önálló indítvány jelezte munkabírását - méltatta Áder János. "Bármilyen feladatkörben dolgoztam, mindig ugyanazon értékeket: a magyar függetlenséget, a patriotizmust, a népi gondolatot képviseltem" - idézte búcsúzóul Horváth János szavait a köztársasági elnök.
Az életének 99. évében november 25-én elhunyt Horváth János 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. 2003-tól 2014-ig ő volt a parlament korelnöke. Horváth Jánost a cecei temetőben református szertartással búcsúztatták. A temetésen a köztársasági elnök mellett részt vett Kövér László házelnök, valamint számos politikus és közéleti szereplő is.
(Forrás: MTI)
Áder János azt mondta: Horváth János abból a korból jött, "amikor a szabadságot senki sem örökölte meg az előtte járóktól, és minden nemzedék megtapasztalta annak fájó hiányát". Történelmi és személyes tapasztalatból tudta, hogy milyen a szabadságot megszerezni és milyen könnyű elveszíteni - hangsúlyozta. Hozzátette: Horváth János erkölcsi tekintélyével "ma is példaként áll előttünk".
Az államfő Horváth Jánost nemes szándékú mezőföldi emberként, elismert közgazdászprofesszorként jellemezte, akit egész életében a felebarátokra irányuló figyelem, a közösségi érzés vezetett.
Azonban visszanyert személyes szabadságát a közös szabadsággal együtt akarta kiteljesíteni, a Gestapo börtönéből kijutva azonnal a romokból új országot építők közé állt. 1945-ben országgyűlési képviselő lett a kormányalakító Független Kisgazdapárt küldötteként. Angyalföldön Kádár János ellenében szerzett mandátumot - tette hozzá a köztársasági elnök.
Áder János kiemelte: Horváth János a kommunista diktatúra szemében éppoly szálka lett, mint a korábbiban volt. Letartóztatás, kirakatper, Andrássy út 60., kényszermunka és háromévi rabság után, amikor 1956-ban ismét esély volt arra, hogy a szabadság közös és teljes legyen, Horváth János az Országházban munkára jelentkezett.
November elején a forradalom küldöttjeként New Yorkba utazott, hogy rávegye az Egyesült Államok és a Szovjetunió ENSZ-képviseletét: folytassanak párbeszédet Magyarországról, de kudarcba fulladt kísérlete után már nem tudott visszatérni. Amerikában 45 évesen újra tanulni kezdett, doktorált a Columbián, három egyetem hívta meg professzornak, Ronald Reagan amerikai elnökhöz pedig munkakapcsolat fűzte. Miután hazatért, bő fél évszázaddal azután, hogy először lett képviselő, 1998-ban ismét a magyar Országgyűlés tagja lett.
Horváth János a köztársasági elnök szerint a magyar parlamentarizmus évszázados kultúráját hozta el. Négy cikluson keresztül 785 felszólalás, 31 önálló indítvány, 95 nem önálló indítvány jelezte munkabírását - méltatta Áder János. "Bármilyen feladatkörben dolgoztam, mindig ugyanazon értékeket: a magyar függetlenséget, a patriotizmust, a népi gondolatot képviseltem" - idézte búcsúzóul Horváth János szavait a köztársasági elnök.
Az életének 99. évében november 25-én elhunyt Horváth János 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. 2003-tól 2014-ig ő volt a parlament korelnöke. Horváth Jánost a cecei temetőben református szertartással búcsúztatták. A temetésen a köztársasági elnök mellett részt vett Kövér László házelnök, valamint számos politikus és közéleti szereplő is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások