ÁNTSZ: eddig a jogosult iskolás lányok 76 százaléka igényelte a HPV-oltást
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz (ÁNTSZ) eddig beérkezett adatok szerint a 7. osztályos lányok 76,1 százaléka igényelte iskolai oltás keretében a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást - mondta el az országos tisztifőorvos egy keddi háttérbeszélgetésen, Budapesten.
Szentes Tamás közölte: október 3-ig 2 839 iskolából érkezett jelentés, és a 44 612 védőoltásra jogosult 7. osztályos/évfolyamos lánytanuló közül 33 942 igényelte a térítésmentes védőoltást. A jelentések szerint 535 lány már korábban részesült HPV elleni védőoltásban.
Az oltóanyag kiszállítása a járási, illetve kerületi hivatalokhoz kedden fejeződik be, az oltások pontos időpontjáról az iskola tájékoztatja a szülőket.
Szentes Tamás azt mondta, Magyarországon a méhnyakrákban meghaltak száma csökkent ugyan az elmúlt években, de európai viszonylatban még mindig magas ez az adat.
A szakember beszélt arról is, hogy Magyarországon a méhnyakszűréseken alacsonyabb a részvétel, mint az emlőszűrésen, utóbbin 40-50 százalék volt a részvételi hajlandóság, a méhnyakrákszűrésen ennél lényegesen alacsonyabb, körülbelül 30 százalék.
Ezért is próbálták ezt a vizsgálatot "közelebb vinni" a lakossághoz. Azokon a településeken, ahonnan nehezebben jutnak, jutottak el nőgyógyászati szűrésre az érintettek, a védőnők végezték el a vizsgálatot. Az első évek tapasztalatai szerint az átszűrtség javult, hiszen a korábbi 10 százalék után 25 százalékos lett a vizsgálaton részt vettek aránya - ismertette.
Szentes Tamás hozzátette: azért, hogy tovább növeljék ezt az arányt, 3600 védőnőnek nyílik lehetősége egy támogatott program keretében elsajátítani a nőgyógyászati kenetvételt.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magánnőgyógyászati praxisokban elvégzett rákszűrések számát egyelőre nem tudják "becsatornázni" az országos adatokba, de az úgynevezett elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) bevezetése után már ezek az adatok is összefutnak, hiszen a magánellátóknak is kötelező lesz adatot szolgáltatniuk.
A tisztifőorvos beszélt még a vastagbélszűrés országossá terjesztéséről is, amit a jövő évben kezdenének meg. Mint mondta, az elképzelések szerint a kockázati csoportba tartozóknál először a székletvért vizsgálnák, és csak azokat küldenék - második lépésként - kolonoszkópiára, akiknél eltérés mutatkozik ezen a vizsgálaton.
A teljes szűrési programra hétmilliárd forint forrás jut, amely magában foglalja a többi között az eszközbeszerzést és a szakemberek képzését is, ebből az eszközbeszerzés 600-700 millió forintot tesz ki - ismertette Szentes Tamás. Hozzátette: országos felmérést végeztek arról, hol milyen az eszköz- és a szakemberellátottság, és kiderült, hogy leginkább kolonoszkópiás asszisztensből van hiány.
Az 50-70 éves korosztályt nézve, akiknél releváns lehet egy ilyen szűrés, évente egymillió vizsgálat történhet - mondta Szentes Tamás. Jelezte: a vizsgálóhelyek kijelölése folyamatban van a jövő évben induló programhoz, az eszközbeszerzések most kezdődnek, és úgy számolnak, hogy megyénként két-három szűrőhely kijelölésére lesz szükség.
MTI
Szentes Tamás közölte: október 3-ig 2 839 iskolából érkezett jelentés, és a 44 612 védőoltásra jogosult 7. osztályos/évfolyamos lánytanuló közül 33 942 igényelte a térítésmentes védőoltást. A jelentések szerint 535 lány már korábban részesült HPV elleni védőoltásban.
Az oltóanyag kiszállítása a járási, illetve kerületi hivatalokhoz kedden fejeződik be, az oltások pontos időpontjáról az iskola tájékoztatja a szülőket.
Szentes Tamás azt mondta, Magyarországon a méhnyakrákban meghaltak száma csökkent ugyan az elmúlt években, de európai viszonylatban még mindig magas ez az adat.
A 2014-ben bevezetett iskolai kampányoltással a számítások szerint 330 életet lehet megmenteni, ami már nagyságrendi javulás - tette hozzá.
A szakember beszélt arról is, hogy Magyarországon a méhnyakszűréseken alacsonyabb a részvétel, mint az emlőszűrésen, utóbbin 40-50 százalék volt a részvételi hajlandóság, a méhnyakrákszűrésen ennél lényegesen alacsonyabb, körülbelül 30 százalék.
Ezért is próbálták ezt a vizsgálatot "közelebb vinni" a lakossághoz. Azokon a településeken, ahonnan nehezebben jutnak, jutottak el nőgyógyászati szűrésre az érintettek, a védőnők végezték el a vizsgálatot. Az első évek tapasztalatai szerint az átszűrtség javult, hiszen a korábbi 10 százalék után 25 százalékos lett a vizsgálaton részt vettek aránya - ismertette.
Szentes Tamás hozzátette: azért, hogy tovább növeljék ezt az arányt, 3600 védőnőnek nyílik lehetősége egy támogatott program keretében elsajátítani a nőgyógyászati kenetvételt.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magánnőgyógyászati praxisokban elvégzett rákszűrések számát egyelőre nem tudják "becsatornázni" az országos adatokba, de az úgynevezett elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) bevezetése után már ezek az adatok is összefutnak, hiszen a magánellátóknak is kötelező lesz adatot szolgáltatniuk.
A tisztifőorvos beszélt még a vastagbélszűrés országossá terjesztéséről is, amit a jövő évben kezdenének meg. Mint mondta, az elképzelések szerint a kockázati csoportba tartozóknál először a székletvért vizsgálnák, és csak azokat küldenék - második lépésként - kolonoszkópiára, akiknél eltérés mutatkozik ezen a vizsgálaton.
A teljes szűrési programra hétmilliárd forint forrás jut, amely magában foglalja a többi között az eszközbeszerzést és a szakemberek képzését is, ebből az eszközbeszerzés 600-700 millió forintot tesz ki - ismertette Szentes Tamás. Hozzátette: országos felmérést végeztek arról, hol milyen az eszköz- és a szakemberellátottság, és kiderült, hogy leginkább kolonoszkópiás asszisztensből van hiány.
Az 50-70 éves korosztályt nézve, akiknél releváns lehet egy ilyen szűrés, évente egymillió vizsgálat történhet - mondta Szentes Tamás. Jelezte: a vizsgálóhelyek kijelölése folyamatban van a jövő évben induló programhoz, az eszközbeszerzések most kezdődnek, és úgy számolnak, hogy megyénként két-három szűrőhely kijelölésére lesz szükség.
MTI
Hozzászólások