Az elhagyatott zsidó temetők felújításáról is szó volt a Zsidó Közösségi Kerekasztalon
Az elhagyatott zsidó temetők felújításáról is szó volt a Zsidó Közösségi Kerekasztal szerdai budapesti ülésén - közölte a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára beszélt a találkozót követően újságíróknak.
Latorcai Csaba jelezte: immár 11. ülését tartotta a 2012-ben létrehozott kerekasztal. A kormány azzal a céllal hívta életre a fórumot, hogy nyíltan, konstruktív módon, megfelelő körülmények között tudjon a kormányzat a zsidó közösség tagjaival egyeztetni - mondta.
A helyettes államtitkár arról is beszélt: Magyarország most veszi át a visegrádi négyek elnökségét, és többek közt ennek keretében tűzték napirendre a zsidó temetők rekonstrukciós programját. A kormány döntött arról, hogy 2018-ban az ehhez szükséges forrásokat biztosítja, a zsidó közösség tagjaival pedig kidolgoztak egy pályázati rendszert a megvalósításhoz.
Ennek az a lényege, hogy a fenntartók megbízásából bármely szervezet pályázhat, de előnyt fog élvezni az a pályázó, amelyik vállalja, hogy vagy az iskolai közösségi szolgálat keretében megismerteti egyfajta speciális történelemóra keretében az egykor ott élő zsidó közösség történetével a helyi fiatalokat, vagy más, társadalom peremén élő csoportok bevonásával dolgozik a temetőkonstrukción.
Közölte: Magyarországon több mint 1600 elhagyatott zsidó temető van, többségük felújítására szigorú vallási előírások vonatkoznak, amelyeket a kormányzatnak tiszteletben kell tartania. Szólt arról is: idén lesz az évfordulója annak, hogy 1867-ben mondta ki törvényben az Országgyűlés a zsidó közösség egyenjogúsítását. A méltó megemlékezésre programjavaslatok érkeztek a kerekasztal részéről, amelyeket a kormányzat támogatni kíván, de felmerült az is, hogy az Országgyűlésben, vagy annak épületében is emlékezzenek meg erről.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ülésről távozóban újságíróknak azt mondta: a zsidóság és a kormány, nem pedig a zsidó szervezetek és a kormány közötti párbeszédről kell, hogy szóljon a Zsidó Közösségi Kerekasztal. Hozzátette: mindig fontosnak tartotta a párbeszédnek ezt a formáját, amit a kerekasztal képvisel.
A zárt ajtók mögött tartott egyeztetésen elhangzottakról elmondta: Jószéf Amrani hivatalosan is bemutatkozott a magyar közösségnek és ismertette terveit. A nagykövet beszédéhez csatlakozva több zsidó szervezet képviseletében a Mazsihisz javaslatot tett arra, hogy a kormány vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy Izrael Állam fővárosaként Jeruzsálemet elismerje - mondta Heisler András.
Az MTI kérdésére Latorcai Csaba a Heisler András által felvetett kérésre azt mondta: az izraeli kormány - ahogy eddig - a jövőben is számíthat a magyar kormány konstruktív partnerségére, de a konkrét álláspontokat alkalomról alkalomra, esetekről esetekre kell megállapítani és kifejezésre juttatni. Hozzátette: kevésbé ismert tény, de Magyarország a nemzetközi fórumokon, szervezetekben mindig erőteljesen Izrael-párti álláspontot foglal el. Példaként említette a közelmúltból a kóser vágás kérdését, amelyben Magyarország deklarálta, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság részének tekinti azt.
(Forrás: MTI)
Latorcai Csaba jelezte: immár 11. ülését tartotta a 2012-ben létrehozott kerekasztal. A kormány azzal a céllal hívta életre a fórumot, hogy nyíltan, konstruktív módon, megfelelő körülmények között tudjon a kormányzat a zsidó közösség tagjaival egyeztetni - mondta. A szerdai megbeszélésről közölte: első alkalommal volt lehetősége részt venni a munkában a nemrég Magyarországra érkezett izraeli nagykövetnek. A találkozón az elnöklő Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejezetten kérte, hogy Jószéf Amrani ismertesse elképzeléseit a magyar-izraeli kapcsolatokról - fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár arról is beszélt: Magyarország most veszi át a visegrádi négyek elnökségét, és többek közt ennek keretében tűzték napirendre a zsidó temetők rekonstrukciós programját. A kormány döntött arról, hogy 2018-ban az ehhez szükséges forrásokat biztosítja, a zsidó közösség tagjaival pedig kidolgoztak egy pályázati rendszert a megvalósításhoz.
Ennek az a lényege, hogy a fenntartók megbízásából bármely szervezet pályázhat, de előnyt fog élvezni az a pályázó, amelyik vállalja, hogy vagy az iskolai közösségi szolgálat keretében megismerteti egyfajta speciális történelemóra keretében az egykor ott élő zsidó közösség történetével a helyi fiatalokat, vagy más, társadalom peremén élő csoportok bevonásával dolgozik a temetőkonstrukción.
Közölte: Magyarországon több mint 1600 elhagyatott zsidó temető van, többségük felújítására szigorú vallási előírások vonatkoznak, amelyeket a kormányzatnak tiszteletben kell tartania. Szólt arról is: idén lesz az évfordulója annak, hogy 1867-ben mondta ki törvényben az Országgyűlés a zsidó közösség egyenjogúsítását. A méltó megemlékezésre programjavaslatok érkeztek a kerekasztal részéről, amelyeket a kormányzat támogatni kíván, de felmerült az is, hogy az Országgyűlésben, vagy annak épületében is emlékezzenek meg erről.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ülésről távozóban újságíróknak azt mondta: a zsidóság és a kormány, nem pedig a zsidó szervezetek és a kormány közötti párbeszédről kell, hogy szóljon a Zsidó Közösségi Kerekasztal. Hozzátette: mindig fontosnak tartotta a párbeszédnek ezt a formáját, amit a kerekasztal képvisel.
A zárt ajtók mögött tartott egyeztetésen elhangzottakról elmondta: Jószéf Amrani hivatalosan is bemutatkozott a magyar közösségnek és ismertette terveit. A nagykövet beszédéhez csatlakozva több zsidó szervezet képviseletében a Mazsihisz javaslatot tett arra, hogy a kormány vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy Izrael Állam fővárosaként Jeruzsálemet elismerje - mondta Heisler András.
Az MTI kérdésére Latorcai Csaba a Heisler András által felvetett kérésre azt mondta: az izraeli kormány - ahogy eddig - a jövőben is számíthat a magyar kormány konstruktív partnerségére, de a konkrét álláspontokat alkalomról alkalomra, esetekről esetekre kell megállapítani és kifejezésre juttatni. Hozzátette: kevésbé ismert tény, de Magyarország a nemzetközi fórumokon, szervezetekben mindig erőteljesen Izrael-párti álláspontot foglal el. Példaként említette a közelmúltból a kóser vágás kérdését, amelyben Magyarország deklarálta, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság részének tekinti azt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások