Az igazi Fejnélküli lovas
Az Álmosvölgy legendája nem teljesen kitaláció.
A horror, vagy Johnny Depp rajongói biztos, hogy hallottak már a Fejnélküli lovasról és az Álmosvölgy legendájáról, amelyből nemcsak film, hanem sorozat is készült. A történet azonban nem teljesen kitaláció, hiszen több kultúra legendái között is felbukkan egy-egy fejnélküli lovas, aki a fejét a hóna alatt fogva, suhogtatja a kardját, hogy másokat lenyakazzon, vagy csak megijesszen.
A Fejnélküli lovas meséje 1820-ba repít vissza minket, ugyanis ekkor vált igazán híressé az amerikai Washington Irving The Sketch Book of Geoffrey Crayon című novellagyűjteménye, amely tartalmazta a The Legend of Sleepy Hollow című rémtörténetet.
A legenda eredete ugyanolyan rejtély, mint az, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb, hiszen egyelőre senki sem tisztázta, hogy az Álmosvölgy legendája Irving kreációja, vagy már korábban létező mendemondát dolgozott fel az író.
Irving sok időt töltött Angliában, de a szakértők szerint nem az ott hallott szóbeszéd ihlette meg, hanem a Karl Musäus német szerző által leírt legenda alapján alkotta meg a saját verzióját. Némelyik forrás még azt is bizonyítja, hogy az amerikai író létező emberekről mintázta a karaktereit.
Irving állítólag 1814-ben találkozott egy Ichabod Crane nevű katonatiszttel, akinek a személyét összegyúrta az 1809-ben megismert Jesse Merwin személyiségével, s így született meg a történet híres nyomozója, Crane.
A Fejnélküli lovasnak akadnak európai legendái, de az eredeti történet Amerikából származik, méghozzá a függetlenségi háború idejéről, amikor elesett egy katona.
A zsoldos a Chatterton Hill közelében zajló ütközet következtében halt meg 548 társával együtt, amikor kirepült a nyergéből, és az ellenség megölte. A zsoldosról még az is tudható, hogy egy Tarry Town nevű kis település öreg templomának temetőjében földelték el.
Az elhunyt katona azonban nem nyugodhatott, ugyanis többen is arról számoltak be, hogy látták a zsoldos szellemét, aki kivágtatott a sírból, és a rothadó fejét az egyik kezében tartva, a kardját suhogtatva támadt az utazókra.
A Fejnélküli lovasnak messzire nyúló, európai gyökerei közül a leghíresebb az ír dullahan legenda, ami egy gonosz tündérről szól. Dullahan fekete lovon vágtat, a levágott fejét a hóna alatt tartja. Az ő feje nem rohad, sőt, nagyon is ép, a szemei vörösen izzanak, a szája pedig vigyorog.
Az íreknél annyiban eltér a legenda a különböző területeken, hogy akad, ahol a tündér nem lovon, hanem fekete hintón utazik. A hintót még rémisztőbbé teszi, hogy koponyákba helyezett gyertyák világítják meg.
Az éjszaka felbukkanó hintó kerekeit sem lehet bizalomgerjesztőnek nevezni, hiszen azok emberi combcsontokból készültek, a kocsi belsejét féreg rágta halotti leplek fedik, a lovas pedig emberi gerincoszlopot használ gyeplőként.
Dullahan tehát ezen a kicsit sem vonzó hintón utazik, hogy az erdőn keresztülvágva, hirtelen megálljon valaki háza előtt. Az épületben élő ebből tudhatja, hogy ütött az utolsó órája, mert amint a lovas kimondja a nevét, holtan esik össze.
A gonosz tündér vágtáját semmivel sem lehet megállítani, mert minden zár magától nyílik, ha megjelenik. Ha pedig valaki megpróbál leselkedni utána, akkor az illető biztosra veheti, hogy elveszti a fejét. Jobb esetben „csak” a szemét vágják ki a gyeplővel.
Ha szemtanúnak mázlija van, akkor a Fejnélküli lovasnak akad egy gyenge pontja, ugyanis egyes legendák szerint nem bírja elviselni az arany látványát, ha pedig érintkezik vele, akkor biztos, hogy ő lesz az, akinek harangoztak.
A németeknél rögtön két legenda is ezt támasztja alá. Az egyik Drezda közeléből származik. A történet főszereplője egy nő, aki úgy döntött kora reggel, hogy elmegy az erdőbe makkot gyűjteni.
Az erdő sűrűjében ismétlődő vadászkürt hangja keltette fel a kíváncsiságát, ezért otthagyta a makkokat, és elindult, hogy megkeresse a hang forrását, ám szinte összeesett a félelemtől, amikor megfordult, és meglátta a Fejnélküli lovast, aki szürke köpenybe burkolózva ült egy szürke paripán.
A másik legenda szerint a lovas Braunschweig közelében bukkan fel. Itt csak „Vadász” néven emlegetik a rémséget, mert rendszeresen fújja a kürtjét, ami figyelmezteti a vadászokat, hogy másnap ne menjenek vadászni, mert belőlük lesz préda. A skótok továbbfejlesztették a legendát, ami lehet, hogy szerintük nem volt így is elég horrorfilmbe illő, mert az ő történetük szerint a lovaknak sincs fejük.
A legendával kapcsolatos érdekességek közé tartózik, hogy a New York államban található North Tarrytown vezetősége 1997-ben elhatározta, hogy megváltoztatják a település nevét Sleepy Hollow-ra, azaz Álmosvölgyre, hiszen a Johnny Depp főszereplésével készült film nagyja itt játszódott.
2006-ban a 9-es út mellé állítottak egy hatalmas szobrot, amin a Fejnélküli lovas üldözi Ichabod Crane-t. Halloween előtt pedig olyan fesztiválokat szerveznek, amelyeknek a lovas a kulcsfigurája.
(Forrás: noiportal.hu)
A horror, vagy Johnny Depp rajongói biztos, hogy hallottak már a Fejnélküli lovasról és az Álmosvölgy legendájáról, amelyből nemcsak film, hanem sorozat is készült. A történet azonban nem teljesen kitaláció, hiszen több kultúra legendái között is felbukkan egy-egy fejnélküli lovas, aki a fejét a hóna alatt fogva, suhogtatja a kardját, hogy másokat lenyakazzon, vagy csak megijesszen.A Fejnélküli lovas meséje 1820-ba repít vissza minket, ugyanis ekkor vált igazán híressé az amerikai Washington Irving The Sketch Book of Geoffrey Crayon című novellagyűjteménye, amely tartalmazta a The Legend of Sleepy Hollow című rémtörténetet.
A legenda eredete ugyanolyan rejtély, mint az, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb, hiszen egyelőre senki sem tisztázta, hogy az Álmosvölgy legendája Irving kreációja, vagy már korábban létező mendemondát dolgozott fel az író.
Irving sok időt töltött Angliában, de a szakértők szerint nem az ott hallott szóbeszéd ihlette meg, hanem a Karl Musäus német szerző által leírt legenda alapján alkotta meg a saját verzióját. Némelyik forrás még azt is bizonyítja, hogy az amerikai író létező emberekről mintázta a karaktereit.
Irving állítólag 1814-ben találkozott egy Ichabod Crane nevű katonatiszttel, akinek a személyét összegyúrta az 1809-ben megismert Jesse Merwin személyiségével, s így született meg a történet híres nyomozója, Crane.
A Fejnélküli lovasnak akadnak európai legendái, de az eredeti történet Amerikából származik, méghozzá a függetlenségi háború idejéről, amikor elesett egy katona. A lovas német zsoldos katona volt, akit a britek béreltek fel, hogy legyőzze a függetlenségért harcoló seregeket.
A zsoldos a Chatterton Hill közelében zajló ütközet következtében halt meg 548 társával együtt, amikor kirepült a nyergéből, és az ellenség megölte. A zsoldosról még az is tudható, hogy egy Tarry Town nevű kis település öreg templomának temetőjében földelték el.
Az elhunyt katona azonban nem nyugodhatott, ugyanis többen is arról számoltak be, hogy látták a zsoldos szellemét, aki kivágtatott a sírból, és a rothadó fejét az egyik kezében tartva, a kardját suhogtatva támadt az utazókra.
A Fejnélküli lovasnak messzire nyúló, európai gyökerei közül a leghíresebb az ír dullahan legenda, ami egy gonosz tündérről szól. Dullahan fekete lovon vágtat, a levágott fejét a hóna alatt tartja. Az ő feje nem rohad, sőt, nagyon is ép, a szemei vörösen izzanak, a szája pedig vigyorog.
Az íreknél annyiban eltér a legenda a különböző területeken, hogy akad, ahol a tündér nem lovon, hanem fekete hintón utazik. A hintót még rémisztőbbé teszi, hogy koponyákba helyezett gyertyák világítják meg.
Az éjszaka felbukkanó hintó kerekeit sem lehet bizalomgerjesztőnek nevezni, hiszen azok emberi combcsontokból készültek, a kocsi belsejét féreg rágta halotti leplek fedik, a lovas pedig emberi gerincoszlopot használ gyeplőként.
Dullahan tehát ezen a kicsit sem vonzó hintón utazik, hogy az erdőn keresztülvágva, hirtelen megálljon valaki háza előtt. Az épületben élő ebből tudhatja, hogy ütött az utolsó órája, mert amint a lovas kimondja a nevét, holtan esik össze.
A gonosz tündér vágtáját semmivel sem lehet megállítani, mert minden zár magától nyílik, ha megjelenik. Ha pedig valaki megpróbál leselkedni utána, akkor az illető biztosra veheti, hogy elveszti a fejét. Jobb esetben „csak” a szemét vágják ki a gyeplővel.
Ha szemtanúnak mázlija van, akkor a Fejnélküli lovasnak akad egy gyenge pontja, ugyanis egyes legendák szerint nem bírja elviselni az arany látványát, ha pedig érintkezik vele, akkor biztos, hogy ő lesz az, akinek harangoztak.
A németeknél rögtön két legenda is ezt támasztja alá. Az egyik Drezda közeléből származik. A történet főszereplője egy nő, aki úgy döntött kora reggel, hogy elmegy az erdőbe makkot gyűjteni.Az erdő sűrűjében ismétlődő vadászkürt hangja keltette fel a kíváncsiságát, ezért otthagyta a makkokat, és elindult, hogy megkeresse a hang forrását, ám szinte összeesett a félelemtől, amikor megfordult, és meglátta a Fejnélküli lovast, aki szürke köpenybe burkolózva ült egy szürke paripán.
A másik legenda szerint a lovas Braunschweig közelében bukkan fel. Itt csak „Vadász” néven emlegetik a rémséget, mert rendszeresen fújja a kürtjét, ami figyelmezteti a vadászokat, hogy másnap ne menjenek vadászni, mert belőlük lesz préda. A skótok továbbfejlesztették a legendát, ami lehet, hogy szerintük nem volt így is elég horrorfilmbe illő, mert az ő történetük szerint a lovaknak sincs fejük.
A legendával kapcsolatos érdekességek közé tartózik, hogy a New York államban található North Tarrytown vezetősége 1997-ben elhatározta, hogy megváltoztatják a település nevét Sleepy Hollow-ra, azaz Álmosvölgyre, hiszen a Johnny Depp főszereplésével készült film nagyja itt játszódott.
2006-ban a 9-es út mellé állítottak egy hatalmas szobrot, amin a Fejnélküli lovas üldözi Ichabod Crane-t. Halloween előtt pedig olyan fesztiválokat szerveznek, amelyeknek a lovas a kulcsfigurája.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások