Az izraeliek egyre bizalmatlanabbak a közintézményekkel és a politikusokkal szemben
A kutatóintézet hétfőn nyilvánosságra hozott éves jelentése szerint az izraeliek egyre kevésbé bíznak meg kormányukban, és a hadsereg kivételével közintézményeikben is elvesztik bizalmukat, miközben értékviláguk az Izraelt hagyományosan jellemző kozmopolitább, nyitottabb, s a liberális demokráciát nagyra tartó értékek felől a zártabb, vallásos, etnikai és nacionalista értékek felé mozdult el.
Tavaly óta tovább nőtt a zsidó népesség nemzeti érzelmeinek erőssége: a válaszadók több mint fele, 59 százaléka ellenezte arab politikai pártok esetleges kormánykoalícióba kerülését, miközben az arabok 72 százaléka elfogadná ezt.
Az ország története során arab párt még soha nem vett részt a kabinetben, noha más izraeli pártokból már több arab anyanyelvű, drúz és muzulmán miniszter is kikerült.
A legjelentősebben a politikai intézményekbe vetett bizalom csökkent. Tavaly még a válaszadók 35 százaléka bízott a kneszetben, az izraeli parlamentben, de arányuk egy év alatt 26,5 százalékra csökkent, miközben a kormány elfogadottsága is 27 százalékra esett 36-ról, és a válaszadók kétharmada szerint a politikusok elszakadtak a valóságtól.
A bizalomvesztés alól csak a hadsereg jelent kivételt: ez a közintézmény a legnépszerűbb, noha nemzetiség szerint itt a legnagyobb a különbség: a zsidóknak 90, míg az araboknak csak 32 százaléka támogatja.
A többség még mindig bízik az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróságban, noha az utóbbi években azt rendszeresen támadták a jobboldali pártok, és elfogadottsága a zsidók körében tíz év alatt 75 százalékról idénre 56 százalékra esett. Jelentős a változás a Benjámin Netanjahu miniszterelnök és a kormány pártjai által hevesen ostromolt civil emberi jogi szervezetek megítélésében. Míg 2010-ben a megkérdezettek fele vélte kártékonynak munkájukat, tavaly már 56, idén pedig 71 százalék tekintette őket Izrael ellenségének.
Sokat, 9 százalékot zuhant a kneszetbe vetett bizalom: jelenleg a zsidók 28, az arabok 18 százaléka bízik a képviselőházban, míg a kormányt a zsidók 48,5, az arabok 26 százaléka támogatja - de ez kilenc százalékponttal alacsonyabb arány a tavalyinál. A médiában a kormányzati támadásoknak is köszönhetően 26, illetve 15 százalék hisz, s ez 11 százalékos bizalomvesztést jelent tavaly óta. Az abszolút mélyponton mégis a pártok vannak: 14 és 12 százalék, még az előző évinél is 5 százalékkal kevesebb ember bízik meg bennük.
A tömegek pártokba és közintézményekbe vetett bizalmának Izraelben is mért csökkenése világjelenség: a szakértők szerint ez okozhatta az utóbbi időszak politikai földrengéseit a nyugati világban. Izraelben mégis bizakodásra adhat okot, hogy a túlnyomó többség, 85 százalék szerint meg kell őrizni a demokratikus berendezkedést, s a többség (a zsidók 57, az arabok 78 százaléka) szerint védeni kell a szólásszabadságot még az állam ellen felszólalók esetében is. A kérdezőbiztosok májusban 1531 izraelit kérdeztek meg, s az intézet erre a közvélemény-kutatásra alapozta megállapításait.
A jelentést hétfőn átadták Reuven Rivlin államelnöknek, aki aggodalmát fejezte ki, és nemzeti önvizsgálatot sürgetett a közintézményekbe fektetett bizalom csökkenése miatt.
MTI
Tavaly óta tovább nőtt a zsidó népesség nemzeti érzelmeinek erőssége: a válaszadók több mint fele, 59 százaléka ellenezte arab politikai pártok esetleges kormánykoalícióba kerülését, miközben az arabok 72 százaléka elfogadná ezt.
Az ország története során arab párt még soha nem vett részt a kabinetben, noha más izraeli pártokból már több arab anyanyelvű, drúz és muzulmán miniszter is kikerült.
Szintén a nacionalizmus erősödését jelzi, hogy a zsidó válaszadók több mint fele, 52,2 százaléka szerint meg kéne tagadni a szavazati jogot azoktól, akik nem ismerik el Izraelt a zsidó nemzetállamnak, noha az országban élő arabok háromnegyede elutasítja ezt a definíciót.
A legjelentősebben a politikai intézményekbe vetett bizalom csökkent. Tavaly még a válaszadók 35 százaléka bízott a kneszetben, az izraeli parlamentben, de arányuk egy év alatt 26,5 százalékra csökkent, miközben a kormány elfogadottsága is 27 százalékra esett 36-ról, és a válaszadók kétharmada szerint a politikusok elszakadtak a valóságtól.
A bizalomvesztés alól csak a hadsereg jelent kivételt: ez a közintézmény a legnépszerűbb, noha nemzetiség szerint itt a legnagyobb a különbség: a zsidóknak 90, míg az araboknak csak 32 százaléka támogatja.
A többség még mindig bízik az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróságban, noha az utóbbi években azt rendszeresen támadták a jobboldali pártok, és elfogadottsága a zsidók körében tíz év alatt 75 százalékról idénre 56 százalékra esett. Jelentős a változás a Benjámin Netanjahu miniszterelnök és a kormány pártjai által hevesen ostromolt civil emberi jogi szervezetek megítélésében. Míg 2010-ben a megkérdezettek fele vélte kártékonynak munkájukat, tavaly már 56, idén pedig 71 százalék tekintette őket Izrael ellenségének.
Sokat, 9 százalékot zuhant a kneszetbe vetett bizalom: jelenleg a zsidók 28, az arabok 18 százaléka bízik a képviselőházban, míg a kormányt a zsidók 48,5, az arabok 26 százaléka támogatja - de ez kilenc százalékponttal alacsonyabb arány a tavalyinál. A médiában a kormányzati támadásoknak is köszönhetően 26, illetve 15 százalék hisz, s ez 11 százalékos bizalomvesztést jelent tavaly óta. Az abszolút mélyponton mégis a pártok vannak: 14 és 12 százalék, még az előző évinél is 5 százalékkal kevesebb ember bízik meg bennük.
A tömegek pártokba és közintézményekbe vetett bizalmának Izraelben is mért csökkenése világjelenség: a szakértők szerint ez okozhatta az utóbbi időszak politikai földrengéseit a nyugati világban. Izraelben mégis bizakodásra adhat okot, hogy a túlnyomó többség, 85 százalék szerint meg kell őrizni a demokratikus berendezkedést, s a többség (a zsidók 57, az arabok 78 százaléka) szerint védeni kell a szólásszabadságot még az állam ellen felszólalók esetében is. A kérdezőbiztosok májusban 1531 izraelit kérdeztek meg, s az intézet erre a közvélemény-kutatásra alapozta megállapításait.
A jelentést hétfőn átadták Reuven Rivlin államelnöknek, aki aggodalmát fejezte ki, és nemzeti önvizsgálatot sürgetett a közintézményekbe fektetett bizalom csökkenése miatt.
MTI
Hozzászólások