Az olasz bíróság az Északi Áramlat felrobbantásával gyanúsított férfi németországi kiadatásáról határozott
A bolognai fellebbviteli bíróság kedden közölt határozata szerint kiadják Németországnak az augusztusban Olaszországban őrizetbe vett Szerhij Kuznyecovot, akit az Északi Áramlat gázvezeték 2022-es felrobbantásában való részvétellel gyanúsítanak.
Kuznyecov olasz védőügyvédje, Nicola Canestrini bejelentette, hogy a Semmitőszékhez fordul a kiadatási határozattal szemben.
Úgy vélte, hogy védence alapjogai sérültek, mivel nem biztosítottak számára megfelelő bírósági eljárást, megvonták tőle az esetleges olaszországi fogva tartás és az immunitás jogát, amelyek az ügyvéd szerint "nem áldozhatók fel az automatikus jogi együttműködés nevében".
Canestrini leszögezte, hogy Kunyecov számára nem biztosították mindig a bolognai fellebbviteli bíróság ülésein való részvétel lehetőségét, valamint nem kapta meg a németországi nyomozási eljárás dokumentumait.
Az ügyvéd szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a robbantás idején Kuznyecov az ukrán hadseregben szolgált, ezért a mindenkori bíróságnak biztosítania kell, hogy ne érje embertelen vagy rangjával méltánytalan bánásmód. A német szövetségi ügyészség európai elfogatóparancsa alapján a 49 éves férfit az olasz hatóságok augusztus 21-én vették őrizetbe Rimini térségében.
Az ukrán fegyveres erők egykori századosa egy kempingben tartózkodott, ahova augusztus 18-án érkezett meg családjával. Szerhij Kuznyecovot a gázvezetékek ellen végrehajtott robbantások egyik szervezőjeként azonosították - jelentette be korábban a német szövetségi főügyész. Utóbbi közlése szerint Kuznyecov ellen robbantásban való bűnrészesség, szabotázs és jelentős vagyoni károkozással járó rongálás miatt indult eljárás.
A nyomozás szerint a gyanúsított egy csoport tagjaként 2022. szeptember 26-án robbanószerkezeteket helyezett el a Balti-tenger mélyén futó vezetékeken a dániai Bornholm-sziget közelében. A csapat egy Rostockból induló vitorlással jutott el a helyszínre. A hajót egy német cégtől bérelték hamis okmányokkal és közvetítők segítségével. Mivel a robbanások Svédország, Dánia és Németország gazdasági övezetét is érintették, mindhárom ország külön vizsgálatot indított az ügyben, ám Stockholm és Koppenhága időközben lezárta az eljárást, így a nyomozást jelenleg kizárólag Berlin folytatja.
Az Északi Áramlat-1 Oroszország fő gázszállítási útvonalaként szolgált Németország felé egészen addig, amíg Moszkva 2022 augusztusában le nem állította a szállításokat. Az Északi Áramlat-2 soha nem kezdte meg működését, mivel Berlin az engedélyezési folyamatot az ukrajnai háború előtt felfüggesztette.
(Forrás: MTI)
Kuznyecov olasz védőügyvédje, Nicola Canestrini bejelentette, hogy a Semmitőszékhez fordul a kiadatási határozattal szemben.Úgy vélte, hogy védence alapjogai sérültek, mivel nem biztosítottak számára megfelelő bírósági eljárást, megvonták tőle az esetleges olaszországi fogva tartás és az immunitás jogát, amelyek az ügyvéd szerint "nem áldozhatók fel az automatikus jogi együttműködés nevében".
Canestrini leszögezte, hogy Kunyecov számára nem biztosították mindig a bolognai fellebbviteli bíróság ülésein való részvétel lehetőségét, valamint nem kapta meg a németországi nyomozási eljárás dokumentumait.
Az ügyvéd szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a robbantás idején Kuznyecov az ukrán hadseregben szolgált, ezért a mindenkori bíróságnak biztosítania kell, hogy ne érje embertelen vagy rangjával méltánytalan bánásmód. A német szövetségi ügyészség európai elfogatóparancsa alapján a 49 éves férfit az olasz hatóságok augusztus 21-én vették őrizetbe Rimini térségében.
Az ukrán fegyveres erők egykori századosa egy kempingben tartózkodott, ahova augusztus 18-án érkezett meg családjával. Szerhij Kuznyecovot a gázvezetékek ellen végrehajtott robbantások egyik szervezőjeként azonosították - jelentette be korábban a német szövetségi főügyész. Utóbbi közlése szerint Kuznyecov ellen robbantásban való bűnrészesség, szabotázs és jelentős vagyoni károkozással járó rongálás miatt indult eljárás.
A nyomozás szerint a gyanúsított egy csoport tagjaként 2022. szeptember 26-án robbanószerkezeteket helyezett el a Balti-tenger mélyén futó vezetékeken a dániai Bornholm-sziget közelében. A csapat egy Rostockból induló vitorlással jutott el a helyszínre. A hajót egy német cégtől bérelték hamis okmányokkal és közvetítők segítségével. Mivel a robbanások Svédország, Dánia és Németország gazdasági övezetét is érintették, mindhárom ország külön vizsgálatot indított az ügyben, ám Stockholm és Koppenhága időközben lezárta az eljárást, így a nyomozást jelenleg kizárólag Berlin folytatja.
Az Északi Áramlat-1 Oroszország fő gázszállítási útvonalaként szolgált Németország felé egészen addig, amíg Moszkva 2022 augusztusában le nem állította a szállításokat. Az Északi Áramlat-2 soha nem kezdte meg működését, mivel Berlin az engedélyezési folyamatot az ukrajnai háború előtt felfüggesztette.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások