Az Oroszország jelentette fenyegetésre adandó válaszok voltak a leghangsúlyosabbak
A NATO és Oroszország között több nyitott kérdés van, amelyekről minél hamarabb beszélni kell a feszültség további fokozódásának elkerüléséért.
Ilyen a szíriai szerepvállalás vagy a kelet-ukrajnai helyzet - nyilatkozott Jens Stoltenberg főtitkár a katonai szövetség tagállamainak külügyminiszteri tanácskozását követően decemberben.
A frontvonalak a NATO és Moszkva között 2014 óta nem változtak. Oroszország úgy véli, hogy keleti bővítésének kezdete óta a NATO expanziós irányvonalat követ. Moszkva a katonai szövetség kelet-európai fegyverkezési terveit is veszélyesnek tartja, mindenekelőtt az amerikai rakétapajzsot. Oroszország bejelentette, hogy még az idén kétezer katonai járművet és tízezer katonát telepít nyugati határaira.
Ezen kívül azzal fenyegetőzött, hogy atomtöltet hordozására is alkalmas rakétákat telepíthet a kalinyingrádi területre. A Nyugat a Krím félsziget bekebelezésében a nemzetközi jog megsértését látja, és bírálja, hogy Oroszország támogatást nyújt az oroszbarát szeparatistáknak Kelet-Ukrajnában. A konfliktust okozó témák átbeszélése érdekében közel kétéves szünet után idén három alkalommal is összeült Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács. A decemberi ülést követően a főtitkár úgy nyilatkozott: az ukrajnai helyzet megítélésében gyökeresen eltérnek az álláspontok.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Kelet-Ukrajnában a biztonsági helyzet továbbra is súlyos, gyakoriak a fegyveres összetűzések a minszki megállapodásban betiltott nehézfegyverek használatával, ami akadályozza az előrelépést a politikai rendezésben. Az észak-atlanti szövetség számos alkalommal nyilvánította ki támogatását Ukrajna önállósága és területi integritása mellett. Nem ismeri el a kelet-ukrajnai területek feletti orosz igényt és elítéli a Krím jogellenes és törvénytelen bekebelezését. A NATO szerint a nemzetközi közösségnek továbbra is nyomást kell gyakorolnia Moszkvára, hogy betartsa kötelezettségeit, ezért fenn kell tartani az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciókat. A minszki megállapodás minden aláírójának tartania kell magát a kötelezettségvállalásaihoz.
A megállapodást végre kell hajtani annak érdekében, hogy tovább lehessen lépni a rendezés felé - nyilatkozott Stoltenberg. A főtitkár kijelentette, hogy "a NATO nem akar újabb hidegháborút", nem törekszik konfrontációra és senkire sem jelent veszélyt. Kizárólag válaszokat ad Oroszország lépéseire, és - az alapszabályában foglaltak szerint - védelmi szempontok alapján fejleszti eszközeit a konfliktusok elkerülése érdekében. A NATO júliusi, Varsóban tartott csúcstalálkozóján átfogó támogatási csomagot hagytak jóvá Kijev számára. A Varsóban hozott döntések lehetővé teszik, hogy Ukrajna bővített NATO-partnerségi státust kapjon, ami biztonsági téren az együttműködés elmélyítésével jár.
A csúcstalálkozón a tagállamok vezetői elhatározták, hogy a NATO a korábbiaknál is határozottabban érvényesíti védelmi és elrettentő erejét, többet kíván tenni a szövetség határain túli stabilitás megteremtéséért. A NATO főtitkára februárban kijelentette, hogy a Szíriában végrehajtott és "elsősorban ellenzéki csoportok ellen irányuló" orosz légicsapások aláássák a polgárháború politikai megoldását célzó erőfeszítéseket és növelik a feszültséget. A főtitkár szerint a fokozottabb orosz katonai jelenlét Szíriában és a Földközi-tenger keleti térségében megváltoztatja a regionális stratégiai egyensúlyt. December elején a NATO és az Európai Unió képviselői stratégiai jellegű együttműködésről állapodtak meg Európa védelmének fokozása érdekében.
Az elfogadott zárónyilatkozat rögzíti, hogy a katonai szövetségnek és az uniónak összehangolt és egymást kiegészítő módon kell cselekedniük a térséget fenyegető erőpróbákkal szemben. A két szervezet az eszközök széles választékával lesz képes közösen válaszolni a jelentkező kihívásokra. Ide tartozik a hibrid fenyegetések elleni küzdelem, a közös fellépés a tengeri térségekben, a számítógépes biztonság és védelem területe, valamint más védelmi képességek fejlesztése.
Az EU és a NATO megegyezett, hogy áttekintik védelmi iparuk és a kutatási ágazat fejlesztési lehetőségeit, valamint javítani fogják a védelmi és biztonsági erőforrások kiaknázását és összehangolását. A NATO és az unió kapcsolatát mélyíti az is, hogy a katonai szövetség megerősítette: a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében támogatja az uniónak a Földközi-tengeren tevékenykedő haditengerészeti flottáját, a Sophia műveletet. A szövetség vezetése kinyilvánította, hogy nagyobb mértékben kíván részt venni a migrációs válság megoldásában.
MTI
Ilyen a szíriai szerepvállalás vagy a kelet-ukrajnai helyzet - nyilatkozott Jens Stoltenberg főtitkár a katonai szövetség tagállamainak külügyminiszteri tanácskozását követően decemberben.
A frontvonalak a NATO és Moszkva között 2014 óta nem változtak. Oroszország úgy véli, hogy keleti bővítésének kezdete óta a NATO expanziós irányvonalat követ. Moszkva a katonai szövetség kelet-európai fegyverkezési terveit is veszélyesnek tartja, mindenekelőtt az amerikai rakétapajzsot. Oroszország bejelentette, hogy még az idén kétezer katonai járművet és tízezer katonát telepít nyugati határaira.
Ezen kívül azzal fenyegetőzött, hogy atomtöltet hordozására is alkalmas rakétákat telepíthet a kalinyingrádi területre. A Nyugat a Krím félsziget bekebelezésében a nemzetközi jog megsértését látja, és bírálja, hogy Oroszország támogatást nyújt az oroszbarát szeparatistáknak Kelet-Ukrajnában. A konfliktust okozó témák átbeszélése érdekében közel kétéves szünet után idén három alkalommal is összeült Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács. A decemberi ülést követően a főtitkár úgy nyilatkozott: az ukrajnai helyzet megítélésében gyökeresen eltérnek az álláspontok.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Kelet-Ukrajnában a biztonsági helyzet továbbra is súlyos, gyakoriak a fegyveres összetűzések a minszki megállapodásban betiltott nehézfegyverek használatával, ami akadályozza az előrelépést a politikai rendezésben. Az észak-atlanti szövetség számos alkalommal nyilvánította ki támogatását Ukrajna önállósága és területi integritása mellett. Nem ismeri el a kelet-ukrajnai területek feletti orosz igényt és elítéli a Krím jogellenes és törvénytelen bekebelezését. A NATO szerint a nemzetközi közösségnek továbbra is nyomást kell gyakorolnia Moszkvára, hogy betartsa kötelezettségeit, ezért fenn kell tartani az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciókat. A minszki megállapodás minden aláírójának tartania kell magát a kötelezettségvállalásaihoz.
A megállapodást végre kell hajtani annak érdekében, hogy tovább lehessen lépni a rendezés felé - nyilatkozott Stoltenberg. A főtitkár kijelentette, hogy "a NATO nem akar újabb hidegháborút", nem törekszik konfrontációra és senkire sem jelent veszélyt. Kizárólag válaszokat ad Oroszország lépéseire, és - az alapszabályában foglaltak szerint - védelmi szempontok alapján fejleszti eszközeit a konfliktusok elkerülése érdekében. A NATO júliusi, Varsóban tartott csúcstalálkozóján átfogó támogatási csomagot hagytak jóvá Kijev számára. A Varsóban hozott döntések lehetővé teszik, hogy Ukrajna bővített NATO-partnerségi státust kapjon, ami biztonsági téren az együttműködés elmélyítésével jár.
A csúcstalálkozón a tagállamok vezetői elhatározták, hogy a NATO a korábbiaknál is határozottabban érvényesíti védelmi és elrettentő erejét, többet kíván tenni a szövetség határain túli stabilitás megteremtéséért. A NATO főtitkára februárban kijelentette, hogy a Szíriában végrehajtott és "elsősorban ellenzéki csoportok ellen irányuló" orosz légicsapások aláássák a polgárháború politikai megoldását célzó erőfeszítéseket és növelik a feszültséget. A főtitkár szerint a fokozottabb orosz katonai jelenlét Szíriában és a Földközi-tenger keleti térségében megváltoztatja a regionális stratégiai egyensúlyt. December elején a NATO és az Európai Unió képviselői stratégiai jellegű együttműködésről állapodtak meg Európa védelmének fokozása érdekében.
Az elfogadott zárónyilatkozat rögzíti, hogy a katonai szövetségnek és az uniónak összehangolt és egymást kiegészítő módon kell cselekedniük a térséget fenyegető erőpróbákkal szemben. A két szervezet az eszközök széles választékával lesz képes közösen válaszolni a jelentkező kihívásokra. Ide tartozik a hibrid fenyegetések elleni küzdelem, a közös fellépés a tengeri térségekben, a számítógépes biztonság és védelem területe, valamint más védelmi képességek fejlesztése.
Az EU és a NATO megegyezett, hogy áttekintik védelmi iparuk és a kutatási ágazat fejlesztési lehetőségeit, valamint javítani fogják a védelmi és biztonsági erőforrások kiaknázását és összehangolását. A NATO és az unió kapcsolatát mélyíti az is, hogy a katonai szövetség megerősítette: a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében támogatja az uniónak a Földközi-tengeren tevékenykedő haditengerészeti flottáját, a Sophia műveletet. A szövetség vezetése kinyilvánította, hogy nagyobb mértékben kíván részt venni a migrációs válság megoldásában.
MTI
Hozzászólások