Bemutatták az Amnesty International jelentésének Magyarországról szóló részét
Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója kiemelte: a Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatosak.
Magyarország évek óta mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak - vélekedett. Úgy látja, "az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket".
Közölte: a jelentésben kiemelt főbb magyarországi problémák a terrorveszélyhelyzet intézményével kapcsolatos aggályok, a kormány fellépése a civil szervezetekkel szemben, a sajtó- és szólásszabadság helyzete, a romák hátrányos megkülönböztetése, valamint a menekültek és migránsok emberi jogainak megsértése. A jelentésben többször felmerül Ahmed H. Cipruson élő szíriai állampolgár esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjával első fokon bűnösnek talált a szegedi törvényszék és tíz év fegyházra ítélt.
Az ellene folyó eljárás a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről árulkodik, hogy összemossa a terroristákat és a menedékkérőket - vélte az AI. A Magyarországgal foglalkozó országjelentésben kifejtették: az alaptörvény módosítása "elenyészően kevés demokratikus kontroll mellett bevezette a terrorveszélyhelyzet homályosan és tágan meghatározott intézményét".
A dokumentumban közölték: Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és a menedékkérők bejutását az országba, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli illegális határátlépés miatt. Mint írták, a kormány több mint hatmilliárd forintot költött kommunikációs kampányokra, amelyekben "bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek" ábrázolták a menekülteket és migránsokat. Felidézték a tavaly őszi kvótareferendumot is.
A civil szervezeteket illetően azt írták: a kormány néhány képviselője tovább folytatta "a civil szervezetek fenyegetését", aminek káros következményei vannak a magyar civil szférára. A szólásszabadsággal kapcsolatban a Népszabadság kiadásának felfüggesztését emelték ki. A romák hátrányos megkülönböztetését vizsgálva megemlítették a miskolci, úgynevezett számozott utcák néven ismert városrész lakóinak ügyét és roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetését.
MTI
Magyarország évek óta mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak - vélekedett. Úgy látja, "az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket".
Közölte: a jelentésben kiemelt főbb magyarországi problémák a terrorveszélyhelyzet intézményével kapcsolatos aggályok, a kormány fellépése a civil szervezetekkel szemben, a sajtó- és szólásszabadság helyzete, a romák hátrányos megkülönböztetése, valamint a menekültek és migránsok emberi jogainak megsértése.
Az ellene folyó eljárás a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről árulkodik, hogy összemossa a terroristákat és a menedékkérőket - vélte az AI. A Magyarországgal foglalkozó országjelentésben kifejtették: az alaptörvény módosítása "elenyészően kevés demokratikus kontroll mellett bevezette a terrorveszélyhelyzet homályosan és tágan meghatározott intézményét".
A dokumentumban közölték: Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és a menedékkérők bejutását az országba, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli illegális határátlépés miatt. Mint írták, a kormány több mint hatmilliárd forintot költött kommunikációs kampányokra, amelyekben "bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek" ábrázolták a menekülteket és migránsokat. Felidézték a tavaly őszi kvótareferendumot is.
A civil szervezeteket illetően azt írták: a kormány néhány képviselője tovább folytatta "a civil szervezetek fenyegetését", aminek káros következményei vannak a magyar civil szférára. A szólásszabadsággal kapcsolatban a Népszabadság kiadásának felfüggesztését emelték ki. A romák hátrányos megkülönböztetését vizsgálva megemlítették a miskolci, úgynevezett számozott utcák néven ismert városrész lakóinak ügyét és roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetését.
MTI
Hozzászólások