Bóka János: a kormány elégtételt fog venni Sebestyén József halála miatt
A kormány mindent megtesz, hogy az Európai Unió foglalkozzon az erőszakos ukrajnai mozgósítással, és Sebestyén József halála miatt elégtételt fog venni - közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Bóka János elmondta: Sebestyén József magyar és így uniós állampolgár is volt, s ha az EU-nak van valami értelme, akkor az az, hogy a polgárait védelemben részesítse.
"A magyar kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket, minden rendelkezésünkre álló eszközt fel fogunk használni nemcsak az Európai Unióban, hanem az Európa Tanácsban is" - hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette, hogy Ukrajna egy tagjelölt ország, s így osztania kell az európai értékeket, például azokat, amelyek a sorozásra vonatkoznak. Bóka János botrányosnak nevezte, hogy az unió bővítésének biztosa és az Európai Bizottság ebben a kérdésben hallgat; "mi nem fogjuk hagyni, hogy ezt a problémát a szőnyeg alá söpörjék, és elégtételt fogunk venni".
A miniszter úgy folytatta, hogy a konfliktus kitörése előtt Ukrajna nem volt demokratikus jogállam, és a háború kezdete óta ez a helyzet csak tovább romlott, és ennek az ország uniós csatlakozására is hatással kell lennie.
Az augusztus 1-től hatályba lépő, az Amerikai Egyesült Államok által az Európai Unióra kivetett 30 százalékos vám kapcsán a miniszter azt mondta, hogy meglátása szerint mindkét fél érdeke, hogy megállapodjanak, valószínűleg ez is fog történni.
"Azt azonban látni kell, hogy az Európai Unió helyzete az Egyesült Államok többi kereskedelmi partneréhez képest rosszabb (...), ebben szerintem nagy szerepe van annak, hogy az európai intézmények , különösen az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban, az elmúlt évben és még az amerikai elnökválasztási kampány alatt is a Trump-adminisztráció ideológiai és politikai ellenfeleként állította be magát" - fogalmazott a miniszter.
Hozzátette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump jó viszonyának lehet jelentősége, de Magyarország része az európai vámuniónak, így külön kereskedelemi és vámmegállapodást az ország az Egyesült Államokkal nem köthet.
Ugyanakkor a kétoldalú gazdasági kapcsolatok révén az amerikai befektetések, együttműködések, és a jövőben a kedvezőbb adózási megállapodás ellensúlyozhatják a vámot - tette hozzá a tárcavezető.
Bóka János a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy Ukrajna uniós felvétele kapcsán politikai döntés született, hiszen ma sem áll fenn az a helyzet, amely ezt lehetővé tenné.
A politikai döntés arról szól, hogy Ukrajnát a lehető leghamarabb, de 2030-ig mindenképpen fel kell venni az Európai Unióba - tette hozzá, azzal együtt, hogy ez a döntés szembemegy azzal a gyakorlattal, miszerint a tagfelvétel egy érdemalapú folyamat, amely során az előre meghatározott kritériumokat objektív módon teljesíteni kell.
Bóka János szerint a jelenlegi jogi helyzetben nem lehetséges, hogy Magyarország álláspontját az ukrán bővítés kapcsán kikerüljék, ugyanakkor az elmúlt években az uniós intézmények - ha ez érdekükben állt - a jogszabályokat rendkívül rugalmasan értelmezték, erre jó példa a Magyarország ellen zajló jogállamisági eljárások.
A miniszter úgy látja, hogy az uniós intézmények már ősszel kísérletet tesznek a magyar vétó megkerülésére, ezért nagyon fontos mindig utalni a Voks2025 eredményére, amely a politikai támadások ellen lehet egy jó politikai eszköz.
(Forrás: MTI)
Bóka János elmondta: Sebestyén József magyar és így uniós állampolgár is volt, s ha az EU-nak van valami értelme, akkor az az, hogy a polgárait védelemben részesítse."A magyar kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket, minden rendelkezésünkre álló eszközt fel fogunk használni nemcsak az Európai Unióban, hanem az Európa Tanácsban is" - hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette, hogy Ukrajna egy tagjelölt ország, s így osztania kell az európai értékeket, például azokat, amelyek a sorozásra vonatkoznak. Bóka János botrányosnak nevezte, hogy az unió bővítésének biztosa és az Európai Bizottság ebben a kérdésben hallgat; "mi nem fogjuk hagyni, hogy ezt a problémát a szőnyeg alá söpörjék, és elégtételt fogunk venni".
A miniszter úgy folytatta, hogy a konfliktus kitörése előtt Ukrajna nem volt demokratikus jogállam, és a háború kezdete óta ez a helyzet csak tovább romlott, és ennek az ország uniós csatlakozására is hatással kell lennie.
Az augusztus 1-től hatályba lépő, az Amerikai Egyesült Államok által az Európai Unióra kivetett 30 százalékos vám kapcsán a miniszter azt mondta, hogy meglátása szerint mindkét fél érdeke, hogy megállapodjanak, valószínűleg ez is fog történni.
"Azt azonban látni kell, hogy az Európai Unió helyzete az Egyesült Államok többi kereskedelmi partneréhez képest rosszabb (...), ebben szerintem nagy szerepe van annak, hogy az európai intézmények , különösen az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban, az elmúlt évben és még az amerikai elnökválasztási kampány alatt is a Trump-adminisztráció ideológiai és politikai ellenfeleként állította be magát" - fogalmazott a miniszter.
Hozzátette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump jó viszonyának lehet jelentősége, de Magyarország része az európai vámuniónak, így külön kereskedelemi és vámmegállapodást az ország az Egyesült Államokkal nem köthet.
Ugyanakkor a kétoldalú gazdasági kapcsolatok révén az amerikai befektetések, együttműködések, és a jövőben a kedvezőbb adózási megállapodás ellensúlyozhatják a vámot - tette hozzá a tárcavezető.
Bóka János a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy Ukrajna uniós felvétele kapcsán politikai döntés született, hiszen ma sem áll fenn az a helyzet, amely ezt lehetővé tenné.
A politikai döntés arról szól, hogy Ukrajnát a lehető leghamarabb, de 2030-ig mindenképpen fel kell venni az Európai Unióba - tette hozzá, azzal együtt, hogy ez a döntés szembemegy azzal a gyakorlattal, miszerint a tagfelvétel egy érdemalapú folyamat, amely során az előre meghatározott kritériumokat objektív módon teljesíteni kell.
Bóka János szerint a jelenlegi jogi helyzetben nem lehetséges, hogy Magyarország álláspontját az ukrán bővítés kapcsán kikerüljék, ugyanakkor az elmúlt években az uniós intézmények - ha ez érdekükben állt - a jogszabályokat rendkívül rugalmasan értelmezték, erre jó példa a Magyarország ellen zajló jogállamisági eljárások.
A miniszter úgy látja, hogy az uniós intézmények már ősszel kísérletet tesznek a magyar vétó megkerülésére, ezért nagyon fontos mindig utalni a Voks2025 eredményére, amely a politikai támadások ellen lehet egy jó politikai eszköz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások