Börtönbüntetés jár a srebrenicai népirtás tagadásáért
Börtönnel büntetik ezentúl a srebrenicai népirtás tagadását Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrészében - számolt be a szarajevói sajtó a hétvégén a Bosznia-hercegovinai Föderáció parlamentjének döntéséről.
Az ország területének 51 százalékát kitevő föderáció büntetőtörvénykönyvének módosítása szerint ezentúl három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített.
Az új jogszabály a hivatalos közlönyben való megjelentetés után nyolc nappal lép életbe, és egyelőre nem vonatkozik a főleg szerbek lakta másik országrészre, a boszniai Szerb Köztársaságra.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején (1992-1995) az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzés a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, és a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.
Egy hágai bíróság nem jogerős ítélete szerint a holland kormányt is polgári jogi felelősség terheli több mint háromszáz srebrenicai muzulmán férfi és fiú haláláért, mert a békefenntartóknak nem kellett volna hagyniuk, hogy elvigyék őket, számolniuk kellett volna azzal, hogy népirtás áldozataivá válhatnak. Ugyanakkor arról is döntöttek, hogy Hollandia nem tehető felelőssé a kelet-boszniai városban megölt mind a nyolcezer áldozatért.
A holland kormánynak mindig az volt az álláspontja, hogy az ország békefenntartóinak az ENSZ nem biztosított elegendő védelmet és eszközt ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a körzetet támadó szerb erők ellen.
A kabinet azt hangoztatta, hogy a boszniai szerbeken kell számon kérni a mészárlást, a kéksisakosok tevékenységéért pedig az ENSZ-nek kell vállalnia a felelősséget.
MTI
Az ország területének 51 százalékát kitevő föderáció büntetőtörvénykönyvének módosítása szerint ezentúl három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített.Az új jogszabály a hivatalos közlönyben való megjelentetés után nyolc nappal lép életbe, és egyelőre nem vonatkozik a főleg szerbek lakta másik országrészre, a boszniai Szerb Köztársaságra.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején (1992-1995) az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzés a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, és a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.
Egy hágai bíróság nem jogerős ítélete szerint a holland kormányt is polgári jogi felelősség terheli több mint háromszáz srebrenicai muzulmán férfi és fiú haláláért, mert a békefenntartóknak nem kellett volna hagyniuk, hogy elvigyék őket, számolniuk kellett volna azzal, hogy népirtás áldozataivá válhatnak. Ugyanakkor arról is döntöttek, hogy Hollandia nem tehető felelőssé a kelet-boszniai városban megölt mind a nyolcezer áldozatért.
A holland kormánynak mindig az volt az álláspontja, hogy az ország békefenntartóinak az ENSZ nem biztosított elegendő védelmet és eszközt ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a körzetet támadó szerb erők ellen.
A kabinet azt hangoztatta, hogy a boszniai szerbeken kell számon kérni a mészárlást, a kéksisakosok tevékenységéért pedig az ENSZ-nek kell vállalnia a felelősséget.
MTI
Hozzászólások