Csodát tesz Szent Januarius vére

A világ hét legbizarrabb szent ereklyéje. A XXI. században a hétköznapi, realista ember elvárja, hogy a holttesteket maradéktalanul eltemessék, ám a vallásban megszokhattuk, hogy megtartják egy-két szent kezét, fejét, vérét, vagy az egész testét, mert állítólag az gyógyítóerővel bír.

A hívők a világ minden tájáról elzarándokolnak a világ legbizarrabb és legszentebb ereklyéihez, hogy megtapogassák, megcsókolgassák őket azért, hogy meggyógyuljanak.

Szent Katalin feje: Szerintünk az olaszok nyerték meg a legdurvább szent ereklyét, ugyanis fogták az ország patrónusának a fejét, amit viaszba mártottak, majd kiállították, hogy Olaszországban bárki megnézhesse. Szent Katalint 1380-ban temették el Rómában, majd később exhumálták azért, hogy lecsapják a fejét, ugyanis a sziennai polgárok szent ereklyére vágytak. Szent Januarius vére: 1700 évvel ezelőtt élt Januarius, akit a halála után ért az a megtiszteltetés, hogy szentté avatták. A közelmúltban előkerült egy üveg, benne alvadt folyadékkal, ami állítólag Januarius vénáiból származik.

Az ereklyét Nápolyba vitték, ahol folyékonnyá vált. Ennek a csodának azóta évente 18 alkalommal lehetnek szemtanúi a hívők. A dolog felkeltette a tudósok érdeklődését, akik azonnal földhözragadt megoldást kerestek, és előálltak azzal az elmélettel, hogy az üvegben nem vér található, hanem egy olyan folyadék, ami tixotróp tulajdonságokkal rendelkezik, tehát képes arra, hogy folyékony maradjon. A tudósoknak eddig nem volt lehetősége arra, hogy megvizsgálják az ereklyét. Jézus keresztfájából származó szögek: Arról már hallottunk, hogy a keresztfának a darabkái előkerültek, ám 1990-ben, amikor megtalálták Joseph Caiaphas ősi sírját Jeruzsálemben, akkor abból olyan szögeket vettek ki, amelyek állítólag Jézus keresztjéből származnak.

Caiaphas arról vált híressé, hogy ő vezette Jézus tárgyalását, tehát lehetséges, hogy a szögek tényleg 2000 évesek. Érdekesség, hogy az ereklyék eltűntek egy heves vita során, majd a közelmúltban ismét előkerültek. Szent Lucia múmiája: Ha Róma és Nápoly után még mindig bizarr szent ereklyét nézegetnénk, akkor Velencét se hagyjuk ki, hiszen a szentté avatott Lucia holtteste annyira jó állapotban megmaradt, hogy sokan abban hisznek, hogy csak nagyon mélyen alszik. Igaz, ez alaposan megviselte Lucia bőrét, de majd a Végítélet harsonáira fel fog ébredni.

A legenda szerint Lucia Szicíliában élt, ahol kioperálta a saját szemeit, mert nem akarta feláldozni a szüzességét. A halála után többen arról számoltak be, hogy miután lerótták a kegyeletüket és imádkozni kezdtek hozzá, visszanyerték a látásukat.

A dolog szépséghibája az, hogy egy 80-as években végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy a holttest egy szicíliai nőé, ám az illető személyazonosságát nem sikerült megállapítani. Szent Klára szíve: Olaszország újabb bizarr ereklyéje. A nagy, formátlan konzerválódott szív mellett egy közkori olló is megtekinthető. Állítólag ezzel az ollóval vágták ki Szent Klára szívéét. A legenda szerint 1308-ban Szent Klára apácafőnöknő volt egy kolostorban, ahol pechjére azt találta mondani a nővéreinek, hogy: „vájjátok ki a szívemet, ha Krisztus keresztjét keresitek, mert ott találjátok majd a szenvedő Urat”. Ki tudja, hogy miért, de az apácák elhitték a kijelentést.

Szent kezek: Angliában található egy apátság, ahol egy ismeretlen, XIV. században élt, katolikus vértanú mumifikálódott kezeit őrzik. A hívők azért érkeznek ide imádkozni, mert állítólag a testrész gazdája gyógyítóerővel rendelkezett, ezért egy időben betegek zarándokoltak el hozzá. A csoda úgy működött, hogy az, aki kezet csókolt az illetőnek, az meggyógyult. A Szent Vér ereklye: A XII. században építették a Nagy Szent Vazul-kápolnát, amit később Szent-Vér kápolnának neveztek el, majd 1925-től bazilika lett. Az 1157-ben elkészült vallási helyet Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelték fel, és itt helyezték el a szent ereklyéit, a négy gerinccsigolyát, amit 1100 tavaszán II. Róbert flamand gróf hozott Kaiszareia-ból Brugesbe.

Később Elzászi Diederik (Thierry) gróf, a templom építője, 1134-ben keresztes hadjáratot indított a II. keresztes hadjárat alkalmából, majd 1150. április 7-én hazatért a Szent Vér ereklyével, amit a felső kápolnában helyeztek el.

Ha olvastuk a Bibliát, akkor tudjuk, hogy abban egy szót sem említenek arról, hogy elraktározták volna Jézus vérét. Ilyesmiről csak néhány apokrif irat tesz említését. Ezek egyike az, amely szerint Arimathiai József a Szent Grállal fogta fel Krisztus vérét.

A körmeneten használt ereklyehordozót a bazilika múzeumában állították ki. A 30 kilót nyomó kegytárgyat Jan Crabbe alkotta 1617-ben. A helyi aranyműves aranyat, ezüstöt és több, mint száz drágakövet használt a munkához.

(Forrás: noiportal.hu)