Egy kutya megölése teremtette a modern terrorizmust

Kocsmai verekedés vezetett a Brexithez, és még több apró esemény a múltból, ami láncreakciót indított el.Pillangóhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor történik egy apró esemény, ami beindít egy láncreakciót, aminek eredménye hatalmas jelentőséggel bír. A következő események esetében pontosan ez történt.

Egy kocsmai verekedés vezetett a Brexithez: 2012-ben Erick Joyce, munkáspárti képviselő, rendesen leitta magát egy kocsmában. Kiderült, hogy ő nem egy csendes részeg, mert azt kezdte kiabálni, hogy túl sok a tory párti a bárban, majd ütni kezdte a közelében tartózkodókat.

Amikor a rendőrség letartóztatta a rendbontót, akkor Joyce azt hangoztatta, hogy nem nyúlhatnak hozzá, mert képviselő. Az incidens után a Munkáspárt úgy döntött, hogy leváltják Joyce-t. Mivel a pártot az a vád érte, hogy egy gazdag mecénás választhatja ki a képviselő utódját, ezért az elnök, Ed Miliband rendhagyó ötlettel állt elő.

Ennek értelmében az elnök engedélyezte, hogy bárki, aki fizet 3 fontot (nagyjából 1000 forintot), beléphet a pártba, és szavazhat. A felhívásra több ezren csatlakoztak, majd megszavazták Jeremy Corbynt pártelnöknek.

Corbyn soha nem lehetett volna elnök, ha nincsenek a háromfontos szavazatok. Ez azért fontos, mert sokan, például a saját pártja, őt hibáztatják a Brexitért. Amikor kiderült, hogy a britek az EU elhagyása mellett szavaztak, bizalmatlansági szavazást indítottak Corbyn ellen, de már késő volt, hiszen a Brexit-tárgyalások már elkezdődtek, úgyhogy Nagy-Britannia el fogja hagyni az EU-t, egy kocsmai hőzöngés eredményeként.

Egy városi tanácsos megölt egy kutyát – és megteremtette a modern terrorizmust: A modern terrorizmus nem azzal kezdődött, hogy a CIA kiképezte Oszama Bin Ladent, ugyanis az már a láncreakció része, ami 1933-ban, egy texasi városi tanácsossal kezdődött.

Charles Hazardnak elege lett a szomszédja kutyájából, ezért üvegszilánkot kevert az ételébe, amivel megölte az ebet. A kutya gazdája a 13 éves Charlie Wilson volt, aki bosszút esküdött a tanácsos ellen.

Wilson házról házra járva mesélte el, hogy mit tett az újraválasztásért versengő politikus, ezzel pedig 95 szavazót fordított a tanácsos ellen, aki végül 16 százalékkal veszített. A siker arra sarkallta Wilsont, hogy politikus legyen.

Amikor kitört a szovjet-afgán háború, akkor kongresszusi képviselőként írt történelmet. Wilson azért kampányolt, hogy Amerika támogassa az afgánokat, akiket Stinger rakétakilövőkkel fegyverezték fel, ezzel pedig megváltoztatták a háború kimenetelét.

Az, hogy az afgán mudzsahidek megnyerték a háborút, Wilsonnak volt köszönhető. A Szovjetunió veszített, ennek pedig elég nagy szerepe volt a későbbi széthullásában. Amikor a tálibok hatalomra kerültek, akkor létrejött az al-Kaida, majd Oszama Bin Laden végrehajtotta az USA elleni 2001-es terrortámadást, amivel elkezdődött a modern terrorizmus.Egy Reader's Digest miatt szavazták meg Bill Clintont: 1962-ben Ross Perot a borbélynál várakozott, amikor a kezébe került a Reader’s Digest egyik példánya, ami örökre megváltoztatta az életét.

Perot az IBM-nél dolgozott, de úgy érezte, hogy nem értékelik az ötleteit, ami miatt rosszul érezte magát a munkahelyén, éppen ezért ütötte szíven a magazinban olvasott Henry David Thoreau idézet: „Emberek sokasága él csöndes kétségbeesésben.”

Másnap Perot felmondott, és megalapította a saját cégét, az EDS-t, amivel sikeresen meggazdagodott. Perot lett az USA valaha volt legnépszerűbb független elnökjelöltje 1992-ben, amikor Bill Clinton és George Bush ellen indult a választáson. Perot rengeteg voksot vett el Bush szimpatizánsaitól, ami lehetővé tette Clinton győzelmét.

Ha Perot nem indult volna a választáson, akkor a következő nyolc esztendő másképpen alakult volna az Egyesült Államokban, ráadásul később nem kaptak volna lehetőséget az olyan elnökjelöltek, mint Al Gore vagy Hilary Clinton.

Sőt! Ha a borbély inkább People magazint tesz ki a várakozó vendégeknek, akkor Perot lehet, hogy nem hagyta volna ott az IBM-et, és az USA elmúlt 25 éve teljesen másképpen alakult volna.

A király beszédtanára hozta létre a Fox News csatornát: A Király beszéde című filmből sokan ismerik Lione Logue nevét. A beszédtanár volt az, aki segített VI. György királynak abban, hogy leküzdje a dadogását, ám eközben nem sejtette, hogy hatással lesz a modern amerikai politikára.

Mielőtt Logue királyokkal foglalkozott volna, segített egy Keith Murdoch nevű lelkes, kezdő riporternek, aki dadogott. Hála a beszédtanár munkájának, Murdock fényes karriert futott be, mint újságíró és sajtómágnás.

Keith halála után a fia, Rupert Murdoch örökölte a vállalatot, majd Rupert megalapította a Fox News csatornát. A Fox nem csupán egy a többi tévécsatorna közül, hanem egy olyan adó, amely képes megváltoztatni az amerikaik gondolkodását.

Egy tanulmányból kiderült, hogy a Fox News nézőinek a csaknem 8 százaléka republikánus lett demokratából, ezért nem csoda, hogy az amerikai elnökválasztások egyik kulcsszereplőjének szokták nevezni.Elian Gonzalez okozta az iraki háborút: Szaddám Huszein akasztásához az a folyamat vezetett, ami azzal kezdődött, hogy Elian Gonzalez Amerikába szökött. A 7 éves kubai kisfiú az édesanyjával és annak barátjával szállt be egy csónakba 2000-ben, hogy Amerikába kérjenek menedéket.

Az úton Gonzalez édesanyja vízbe fulladt. Az amerikai hatóság először a floridai rokonainál helyezte el a gyereket, de később visszaküldték Kubába az édesapjához. Bármilyen hihetetlen, de George W. Bush a kisfiúnak köszönheti, hogy elnöknek választották.

A két dolog azért függ össze, mert a Floridában élő kubai bevándorlók nagyon mérgesek voltak azért, ahogy a demokraták Gonzalez ügyét kezelték, ezért 50 ezren inkább Bushnak adták a szavazatukat.

Bush 537 szavazattal nyert Floridában, ez a győzelem pedig döntő volt abba, hogy ő lett az USA új elnöke. Ha tehát Gonzalez nem indul útnak Kubából, akkor valószínű, hogy Al Gore lett volna az elnök, az iraki háború szinte biztos, hogy nem következik be, a világ pedig ma más hely lenne.

Egy magyar vonatkozású „pillangó”: Jurij Vlagyimirovics Andropov volt a Szovjetunió magyarországi nagykövete 1954-ben, és ő az egyik felelőse annak, hogy 1956-ban a szovjet hadsereg benyomult az országunkba.

Ez volt az az esemény, ami megalapozta a politikai pályafutását, aminek eredményeként a KGB főnöke, majd Brezsnyev halála után, 1982. november 10-én az SZKP főtitkárává, a Szovjetunió vezetőjévé vált.

Andropov támogatta Mihail Gorbacsovot. 1985-ben Gorbacsov volt a Szovjetunió első és egyetlen olyan főtitkára, aki az 1917-es forradalom után látta meg a napvilágot, de ugyancsak ő volt az, akinek a kormányzása alatt kezdett felbomlani a keleti blokk. A lényeg tehát az, ha közvetve is, de az 56-os forradalomnak köszönhető a vasfüggöny leomlása.

Woodrow Wilson figyelmen kívül hagyott egy levelet – ez okozta a vietnami háborút: 1919-ben vett részt a versailles-i béketárgyalásokon Woodrow Wilson. Az USA elnöke levelet kapott egy ifjú szocialistától, de mivel nem ért rá, ezért Wilson nem olvasta el.

A figyelmen kívül hagyott üzenetet az a Ho Si Minh küldte, aki akkor még figyelt a különféle ideológiákra, és semmi mást nem akart, csak azt, hogy Vietnam független legyen. Az ifjú szocialista számára az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat volt a követendő példa, és remélte, hogy az USA elnöke segít, hogy Vietnam elszakadjon Franciaországtól.

Wilson elutasítsa után Ho Si Minh fokozatosan kiábrándult Amerikából, a figyelmét pedig inkább a Szovjetunió felé fordította, Marxot kezdte tanulmányozni, találkozott Trockijjal és Sztálinnal, végül pedig megszállott kommunista lett.

Amikor Vietnam kiharcolta a függetlenséget, akkor Ho Si Minh vezette a kommunistákat, amely kettészakította az országot. Kitört a vietnami háború, ami lehet, hogy soha nem következik be, ha Wilson szakít arra két percet, hogy elolvassa a levelet.

Egy szóvivő bakija miatt omlott le a berlini fal: Azt mindenki tudja, hogy egy korszak végét jelképezi a berlini fal leomlása, hiszen a keletnémet rendszer összeomlását szorosan követte a Szovjetunió széthullása.

Azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy mindez annak köszönhető, hogy Günter Schabowski, a kommunista párt szóvivője bakizott, amikor 1989. november 9-én egy cetlit kapott arról, hogy a keletnémetek ideiglenes lehetőséget kapnak, hogy átlátogassanak Nyugat-Németországba, ha engedélyt kérnek, és kapnak rá. Az intézkedést később szerették volna bejelenteni.

Schabowski azonban szó szerint felolvasta a félreérthetőre sikerült üzenetet, amit a közönség úgy értelmezett, hogy bárki, akinek útlevele van, szabadon átmehet a fal túlsó oldalára. Amikor az egyik riporter megkérdezte a szóvivőt, hogy mikor lép érvénybe a rendelkezésre, akkor azt felelte, hogy azonnal, ugyanis nem talált dátumot a papíron.

Ez felért rajtjellel, ugyanis több ezren rohanták meg az ellenőrző pontokat, ahol a határőrök nem igazán tudták, hogy mi történt, de nem akartak erőszakot alkalmazni, úgyhogy inkább átengedték a tömeget. A berlini falnak ezzel vége volt.Egy könyörületes brit katona okozta a holokausztot: 1918-ban a brit hadsereggel harcolt Franciaországban Henry Tandey. A cél Marcoing visszafoglalása volt, a németek pedig vesztésre álltak, úgyhogy az ellenség egyre több tagja döntött a menekülés mellett.

Tandey az egyik német menekülőre fogta a fegyverét, de látta, hogy az illető megsérült, és az életéért futna, úgyhogy nem nem lőtte le. A német hálásan biccentett, majd elszaladt. Később a hősies és jóképű Tandey felkerült egy propaganda poszterre.

Két évtizeddel később Adolf Hitler vidéki otthonában bukkant fel a poszter. Amikor Neville Chamberlain, brit miniszterelnök meglátogatta Hitlert, akkor megkérdezte tőle, hogy miért tett ki egy brit propaganda posztert. Állítólag Hitler azt felelte, hogy a poszteren látható férfi az, aki majdnem lelőtte.

A sztori hitelességében sokan kételkednek, de évekkel később a Green Howards Múzeum birtokába került egy 1937-es levél, amiben Hitler titkára megköszönte a posztert, majd leírta, hogy Hitlernek azért van szüksége a poszterre, mert „a Führert minden érdekli, ami saját háborús élményeihez kapcsolódik.”

Jeri Ryan csinált elnököt Obamából: Amikor először foglalta el a helyét az ovális irodában Barack Obama, akkor nem kizárt, hogy tudta, hogy Jeri Ryannek, a Star Trek Voyager Hét Kilencedét játszó színésznőnek köszönheti, hogy ő lett az USA új elnöke.

Obama útja a Fehér Házig azzal indult, hogy szenátor volt. A szenátori székért vívott küzdelemben Ryan férje, Jack Ryan volt az ellenfele. Az soha nem derült ki, hogy Obama önerőből is győzött volna, mert Ryan „furcsa” szexuális szokásai Obama malmára hajtotta a vizet.

A választások idején a sajtó kiszivárogtatta Ryan válási papírjait, amelyből kiderült, hogy a férfi olyan klubokba vitte a nejét, ahol nem volt hiány ketrecből, ostorokból és más bizarr eszközökből. A színésznő azt is elárulta, hogy a férje azt akarta, hogy ott szeretkezzenek, miközben ezt egy másik pár nézi, ám a nő erre nemet mondott.

A botrány miatt Jack Ryan visszalépett, tehát Obama könnyedén győzött, majd szenátorként haladt előre, hogy végül ő legyen az USA első fekete elnöke.

Ferenc Ferdinánd azért halt meg, mert eltévesztettek egy kanyart: Mindenki tudja, hogy az osztrák trónörökös halála robbantotta ki az első világháborút, de arról már ritkán hallani, hogy ez talán soha nem következik be, ha a kocsis rendesen megnézi, hogy merre kell mennie.

A sorsfordító nap nagyon rosszul alakult Ferdinánd számára, hiszen úgy érezte, hogy Szarajevóban mindenki meg akarja ölni. Korábban bomba robbant a közelében, amit ő sértetlenül megúszott, de a kíséretéből többen kórházba kerültek.

Ferdinánd ezt vehette volna égi jelnek, hogy menjen haza, de ő úgy döntött, hogy meglátogatja a sebesült barátait. Sajnos a kocsisa nem ismerte ki magát a városban, emiatt rossz irányba fordult, és elhajtott egy kávézó előtt, ahol a Gavrilo Princip üldögélt, aki nagyon vágyott a trónörökös halálára.

Princip alig hitt a szemének, de nem is vesződött ezzel, hiszen gyorsan lecsapott a lehetőségre, átverekedte magát a tömegen, majd leadta a végzetes lövést, ami háborúba taszította az egész kontinenst.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)