Elhunyt Esterházy Malfatti Alice, Esterházy János egykori felvidéki magyar vezető leánya
A dél-olaszországi Puglia tartományban, Veglie községben 93 évesen elhunyt csütörtökön Esterházy Malfatti Alice, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetőjének, Esterházy Jánosnak a leánya - tájékoztatta az MTI-t a család közleménye alapján Molnár Imre, a Reconciliatio Esterházy Egyesület elnöke.
Esterházy Malfatti Alice Maria 1932. november 1-jén született Budapesten. Édesapja letartóztatásáig a felvidéki Nyitraújlakon élt. 1945 után anyjával és bátyjával a család budapesti villájában lakott.
1953-ban deportálása megszűnt, de csak illegálisan tudott visszatérni Budapestre, ahonnan ki volt tiltva. 1955-ben sikerült Ausztriába szöknie. Bécsben nagybátyja, Esterházy László vette pártfogásba. Az amerikai Sacred Heart College-ban ösztöndíjjal gazdasági és politikai tanulmányokat folytatott, és B.A. diplomát szerzett. 1958 és 1970 között a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél dolgozott.
1970-ben házasságot kötött Gioacchino Malfattival, akivel Rómába költözött. Házasságukból két gyermek született. A rendszerváltozás után az Esterházy János Emlékbizottsággal együtt elszánt küzdelmet folytatott Esterházy János rehabilitálásáért. Varsóban 2009-ben ő vette át Lech Kaczynski akkori lengyel elnöktől az apját kitüntető posztumusz Polonia Restituta érdemrendet. Egy interjúban élete legboldogabb napjának nevezte, amikor a felvidéki Alsóbodokon létrehozott Esterházy János Zarándokközpontban, 2017-ben, Esterházy János halála után hatvan évvel sor kerülhetett édesapja hamvainak eltemetésére.
Áder János köztársasági elnök 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta Esterházy Malfatti Alice-nak. Élete utolsó éveit, súlyos betegségét türelemmel viselve, férje dél-olaszországi birtokán töltötte.
(Forrás: MTI)
Esterházy Malfatti Alice Maria 1932. november 1-jén született Budapesten. Édesapja letartóztatásáig a felvidéki Nyitraújlakon élt. 1945 után anyjával és bátyjával a család budapesti villájában lakott. Bátyjának 1947-ben sikerült nyugatra szöknie. Esterházy Alice-t osztályidegenként az egyetemre nem vették fel, ezért munkásként a Kefegyárban dolgozott 1949-ig. Ekkor édesanyjával együtt kilakoltatták, és egy Heves megyei munkatáborba deportálták, ahonnan megszökött, de elfogták és visszavitték. Édesanyja idegösszeroppanást kapott, az egri kórház zárt osztályára került.
1953-ban deportálása megszűnt, de csak illegálisan tudott visszatérni Budapestre, ahonnan ki volt tiltva. 1955-ben sikerült Ausztriába szöknie. Bécsben nagybátyja, Esterházy László vette pártfogásba. Az amerikai Sacred Heart College-ban ösztöndíjjal gazdasági és politikai tanulmányokat folytatott, és B.A. diplomát szerzett. 1958 és 1970 között a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél dolgozott.
1970-ben házasságot kötött Gioacchino Malfattival, akivel Rómába költözött. Házasságukból két gyermek született. A rendszerváltozás után az Esterházy János Emlékbizottsággal együtt elszánt küzdelmet folytatott Esterházy János rehabilitálásáért. Varsóban 2009-ben ő vette át Lech Kaczynski akkori lengyel elnöktől az apját kitüntető posztumusz Polonia Restituta érdemrendet. Egy interjúban élete legboldogabb napjának nevezte, amikor a felvidéki Alsóbodokon létrehozott Esterházy János Zarándokközpontban, 2017-ben, Esterházy János halála után hatvan évvel sor kerülhetett édesapja hamvainak eltemetésére.
Áder János köztársasági elnök 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta Esterházy Malfatti Alice-nak. Élete utolsó éveit, súlyos betegségét türelemmel viselve, férje dél-olaszországi birtokán töltötte.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások