Elhunyt Lennie Niehaus szaxofonos, zeneszerző
Elhunyt Lennie Niehaus amerikai altszaxofonos, zenei rendező, komponista. A 90 éves korában múlt csütörtökön távozott Emmy-díjas művész számos híres film zenéjében működött közre, Clint Eastwooddal több mint két tucat moziban dolgozott együtt.
Zenész családban született 1929-ben St. Louisban, apja egy némafilmek alá játszó zenekarban dolgozott hegedűsként. Mint egy 2009-es interjúban felidézte, akkor döntött a szaxofon mellett, amikor 1942-ben Corky Corcorant hallotta játszani - írta kedden a Hollywood Reporter.
"Apám sokkot kapott. Szaxofon? Inkább zongorázz, vagy hegedülj. Meglátod, egy bordélyházban zenélve fogod végezni. Valójában igaza lett, hiszen később furcsa kis klubokban játszottam" - mondta Lennie Niehaus tizenegy évvel ezelőtt. A Los Angeles-i közösségi iskolába járt, majd 1951-ben a város állami egyetemén (Cal State LA) szerzett diplomát zenei tanulmányokból. Előbb Phil Carreón zenekarában játszott, ezután Stan Kenton formációjába került, mielőtt besorozták volna a hadseregbe. 1954-ben szerelt le, és még öt éven át zenélt Kenton együttesében, amíg 1959-től Hollywood be nem szippantotta.
Zenei rendezőként működött közre a King Singers, Mel Tormé, Dean Martin és Carol Burnett produkcióiban, dolgozott a Hogan's Heroes című tévés vígjátékban, később a filmzeneszerző Jerry Fielding vette maga mellé. Utóbbival olyan alkotások muzsikáját készítették el, mint a Szalmakutyák (1971), A törvény nevében (1971), a Mestergyilkos (1972), A szerencsejátékos (1974), a Gáz van, jövünk! (1976) vagy a Majdnem futball (1977).
Clint Eastwooddal az ötvenes évek első felében, a hadseregben találkozott először, a későbbi hollywoodi legenda úszni tanította a monterey-i Fort Ordban. A dzsessz közös szeretete alapozta meg barátságukat. A hetvenes évektől több mint két tucat filmben dolgoztak együtt, Niehaus olyan ismert hollywoodi művek zenei összeállítója volt, mint az Eastwood főszereplésével vagy rendezésében készült A törvényenkívüli Josey Wales (1976), Az igazságosztó (1976), A vesszőfutás (1977), a Szökés Alcatrazból (1979), a Kötéltánc (1984), a Fakó lovas (1985), a Halálhágó (1986). Közös munka volt az 1988-ban bemutatott Bird - Charlie Parker élete című film, amelyben Forest Whitaker alakította a kultikus dzsessz szaxofonost.
Az Eastwood-Niehaus páros olyan további mozikban működött együtt, mint a Zöldfülű (1990), Az elefántvadász (1990), a Nincs bocsánat (1992), a Tökéletes világ (1993), A szív hídjai (1995), az Államérdek (1997), az Éjfél a jó és a rossz kertjében (1997), Az igazság napja (1999), az Űrcowboyok (2000), a Véres munka (2002), a Titokzatos folyó (2003), a Millió dolláros bébi (2004), a Levelek Ivo Dzsimáról (2006), A dicsőség zászlaja (2006), a Gran Torino (2008) és az Elcserélt életek (2008).
Az 1993-ban bemutatott tévéfilm, a Lush Life zeneszerzőjeként Emmy-díjat kapott, és 2008-ban ismét jelölték az elismerésre a Mitch Albom's For One More Day-ért, amelyet az ABC mutatott be.
Zenész családban született 1929-ben St. Louisban, apja egy némafilmek alá játszó zenekarban dolgozott hegedűsként. Mint egy 2009-es interjúban felidézte, akkor döntött a szaxofon mellett, amikor 1942-ben Corky Corcorant hallotta játszani - írta kedden a Hollywood Reporter. "Apám sokkot kapott. Szaxofon? Inkább zongorázz, vagy hegedülj. Meglátod, egy bordélyházban zenélve fogod végezni. Valójában igaza lett, hiszen később furcsa kis klubokban játszottam" - mondta Lennie Niehaus tizenegy évvel ezelőtt. A Los Angeles-i közösségi iskolába járt, majd 1951-ben a város állami egyetemén (Cal State LA) szerzett diplomát zenei tanulmányokból. Előbb Phil Carreón zenekarában játszott, ezután Stan Kenton formációjába került, mielőtt besorozták volna a hadseregbe. 1954-ben szerelt le, és még öt éven át zenélt Kenton együttesében, amíg 1959-től Hollywood be nem szippantotta.
Zenei rendezőként működött közre a King Singers, Mel Tormé, Dean Martin és Carol Burnett produkcióiban, dolgozott a Hogan's Heroes című tévés vígjátékban, később a filmzeneszerző Jerry Fielding vette maga mellé. Utóbbival olyan alkotások muzsikáját készítették el, mint a Szalmakutyák (1971), A törvény nevében (1971), a Mestergyilkos (1972), A szerencsejátékos (1974), a Gáz van, jövünk! (1976) vagy a Majdnem futball (1977).
Clint Eastwooddal az ötvenes évek első felében, a hadseregben találkozott először, a későbbi hollywoodi legenda úszni tanította a monterey-i Fort Ordban. A dzsessz közös szeretete alapozta meg barátságukat. A hetvenes évektől több mint két tucat filmben dolgoztak együtt, Niehaus olyan ismert hollywoodi művek zenei összeállítója volt, mint az Eastwood főszereplésével vagy rendezésében készült A törvényenkívüli Josey Wales (1976), Az igazságosztó (1976), A vesszőfutás (1977), a Szökés Alcatrazból (1979), a Kötéltánc (1984), a Fakó lovas (1985), a Halálhágó (1986). Közös munka volt az 1988-ban bemutatott Bird - Charlie Parker élete című film, amelyben Forest Whitaker alakította a kultikus dzsessz szaxofonost.
Az Eastwood-Niehaus páros olyan további mozikban működött együtt, mint a Zöldfülű (1990), Az elefántvadász (1990), a Nincs bocsánat (1992), a Tökéletes világ (1993), A szív hídjai (1995), az Államérdek (1997), az Éjfél a jó és a rossz kertjében (1997), Az igazság napja (1999), az Űrcowboyok (2000), a Véres munka (2002), a Titokzatos folyó (2003), a Millió dolláros bébi (2004), a Levelek Ivo Dzsimáról (2006), A dicsőség zászlaja (2006), a Gran Torino (2008) és az Elcserélt életek (2008).
Az 1993-ban bemutatott tévéfilm, a Lush Life zeneszerzőjeként Emmy-díjat kapott, és 2008-ban ismét jelölték az elismerésre a Mitch Albom's For One More Day-ért, amelyet az ABC mutatott be.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások