Elhunyt Nyikolaj Szvanidze orosz újságíró, jogvédő

Életének 70. évében elhunyt Nyikolaj Szvanidze orosz televíziós újságíró, történész, emberi jogi aktivista - jelentették csütörtökön orosz hírügynökségek.Szvanidze 1977-ben végzett a Lomonoszov Egyetem történelem szakán, majd a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának USA és Kanada Intézetében dolgozott kutatóként, 1990-től a Történeti és Levéltári Intézetben tanított, 1991-ben pedig televíziós pályára lépett.

Az 1994-es moszkvai hatalomátvételi kísérlet idején élő adásban állt ki Borisz Jelcin elnök kurzusa mellett, s ezért megkapta A személyes bátorságért érdemrendet. 1997 februárjától 1998 májusáig az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) elnöke volt. Szvanidze, akinek mindkét nagyapja a sztálini terror áldozatává vált, dokumentarista műsoraiban behatóan foglalkozott a politikai elnyomással. Szakértőként gyakori szereplője volt az ellenzéki hangvételű, 2022 márciusában megszűntetett Eho Moszkvi rádiónak.

Jogvédőként 2005 és 2014 között tagja volt Oroszország Társadalmi Kamarájának, és felvették az Elnöki Emberi Jogi Tanácsba is. Utóbbi testületből 2022 novemberében kizárták, amit ő "nyílt háborúellenes álláspontjának" tulajdonított. Ugyanezen év decemberében elbocsátották az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem médiantézetének igazgatói posztjáról.

Szvanidze 2016-ban a moszkvai gulágtörténeti múzeumban egy '56 évfordulóján megrendezett magyar-orosz történészi kerekasztal-beszélgetésen felidézte: korábban, október 23-án budapesti forgatása alkalmával nem tartotta helyénvalónak, hogy oroszul szólaljon meg, amikor meggyújtották az emlékezés gyertyáit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szabadságharc leverése eltörölte a második világháborúban győztes szovjet rendszerről kialakult, romantizált képet. A rendszer megmutatta valódi jellegét, csakúgy mint a hruscsovi "enyhülés" határait.

Szvanidze szerint "a magyar nép bosszúja volt 1956-ért", hogy azok, akik szovjet részről részt vettek a forradalom elfojtásában, évekkel később felgyorsították a Szovjetunió bukását. Mint mondta, elsősorban Jurij Andropov későbbi pártfőtitkárra és Vlagyimir Krjucskovra, a KGB utolsó elnökére gondolt.


(Forrás: MTI)